Az elmúlt hét folyamán két baleset is rámutatott a közlekedési-szállítási
infrastruktúra sebezhetõségére. Elõbb a La Manche csatorna alagútját kellett
napokra lezárni egy defektes gumi miatt, vasárnap pedig az Aeroflot Nord Boeing
737-ese vágta el Oroszország fõ ütõerét.
Az utasszállító repülõgép az Urál-hegység közelében, Perm városánál zuhant
le. A Moszkvától 1400 km-re keletre bekövetkezett balesetnek nincs túlélõje,
mind a 82 utas - köztük hét gyermek -, valamint a hatfõs személyzet meghalt. A
katasztrófa következtében ötszáz méter hosszúságban megrongálódtak a Moszkvát
Vlagyivosztokkal összekötõ transzszibériai vasút sínjei is. A 9288 km hosszú,
létfontosságú vasútvonal építését még 1891-ben kezdték meg, ám a teljes
villamosítás csupán 2002-re készült el, az elsõ és a második világháború
folyamán is történelmi jelentõségû szerepet játszott. Nélküle 1941 õszén aligha
érhettek volna idõben Moszkva alá a Vörös Hadsereg Távol-Keletrõl átdobott
csapatai ahhoz, hogy visszaverjék a fõvároshoz közeledõ német erõket. A világ
leghosszabb sínpárjainak azonban természetesen nem csak védelmi jelentõsége van,
hiszen az észak-keleti tengeri átjáró esetlegesen bekövetkezõ kiolvadásáig
kereskedelmi útvonalként is pótolhatatlan. Idén januártól ráadásul egyre
kézzelfoghatóbbá válik a Pekinget Hamburggal összekötõ vasútvonal terve is,
melynek természetesen a transzszibériai vasút képezné a gerincét.