A fejlõdõ világban 2,1 milliárd ember kevesebb, mint napi 2 dolláros
jövedelmének nagyjából felét költi élelemre. Nem csoda hát, ha túlélésüket
fenyegeti az élelmiszerárak világszerte tapasztalható drasztikus növekedése.
Az EP fejlesztési szakbizottsága a múlt héten vitázott az éhezõknek
felajánlott egymilliárd eurós uniós támogatási keretrõl. Hatalmas probléma az
is, hogy a fejlõdõ világban éhséglázadások törtek ki. Egyes országok, amelyek
eddig nettó rizsexportõrök voltak, most behozatalra kényszerülnek, és ezért le
kellett építeniük a vámtarifáikat, ami azt jelenti, hogy jelentõs összegektõl
esnek el. Az élelmiszerár-index tavaly több mint 40 százalékkal növekedett, amit
mindannyian tapasztalhatunk a szupermarketekben - képzeljük csak el, mit
jelenthet ez akkor a fejlõdõ országbelieknek, akik amúgy is alultápláltságtól
szenvednek. Becslések szerint a probléma középtávú megoldása valószínûleg
további, hozzávetõleg 18 milliárd eurót igényelne. Az EU azt ígérte, hogy
megpróbál 1,8 milliárd eurót találni az elkövetkezendõ 2 vagy 3 év során.