Kende Péter író, a Titkos magyar szolgálatok címû könyv szerzõje:
Annak, hogy a titokminiszter azonnal összehívta a Nemzetbiztonsági
Kabinetet, kétségkívül olyan szaga van, hogy az ember arra kénytelen gondolni:
nyilván többet tudnak, mint amit mondanak. Az azóta eltelt események is adnak
alkalmat annak végiggondolására, hogy vajon kinek fûzõdik érdeke ekkora
botrányhoz. Ha elfogadjuk elméletileg korrektnek, hogy Almássy Kornél egy olyan
alternatívát jelentett volna az MDF elnöki pozíciójáért folytatott harcban, ami
a szocialistáknak nem feküdt, akkor ebbe a képbe beleillik az a lehetõség, hogy
kreáltak egy mûbalhét, amivel megvétózták ezt a számukra kedvezõtlen folyamatot.
Számomra az is érdekes momentum, hogy Demeter Ervin egy nappal az ügy
tényleges kirobbanása elõtt már hangosan tiltakozott, hogy megint a Fideszt
bántják a szocialisták. Egyértelmû, hogy maradtak bent trójai falovak a
szolgálatoknál, mivel a sajtótájékoztatóján elhangzott információk csak belülrõl
származhattak. Egy fideszes titkosszolgálati kör lehet érintett az ügyben, akik
a szokásos politikai nagytakarítás során kerültek ki a szolgálatoktól. Az
eltávolított szolgálati embereknek általában biztosítanak leszállópályákat az
üzleti szféra különbözõ szegmenseibe a mindenkori kormányok. Tulajdonképpen így
kenyerezik le õket, hogy ne „énekeljenek”. A titkosszolgálatok mindegyikénél
alapszabály, hogy: „Sírig tartsd a pofád!” Csak éppen nem mindenki tartja be. A
legutóbbi nagytakarításnál a szocialisták nem rendezték olyan megnyugtatóan a
kirugdosott szolgálati emberek utóéletét, mint amennyire lehetett volna. Ebben
az MSZP mindig is sokkal rosszabb volt, mint a Fidesz: nem törõdnek a saját
embereikkel, vagy azokkal, akiknek szívességgel tartoznak.
A gazdasági életben - a politikaihoz hasonlóan - nem kis hányadban
információkkal kell dolgozni. Ezek megszerzése, feldolgozása, elemzése, nemcsak
újságírói munka, hanem titkosszolgálati típusú munka is, és ebben a kiugrott
NBH-sok több tapasztalattal rendelkeznek. Mindezzel semmi probléma nincs, amíg
legális eszközöket használnak. Nehezen értik sokan, hogy vannak módszerek,
amiket bent a cégnél szabad volt alkalmazni, azóta viszont, hogy kiléptek,
elvileg nem szabad. Na most, ha egy cégnél olyanok dolgoznak az informatikai
részlegen, akik korábban a szakszolgálat informatikusai voltak, akkor
elképzelhetõ, hogy bejutnak olyan szerverekre és hálózatokba, ahova más nem.
Ahhoz, hogy ez a helyzet konszolidálódjon, elõször is békén kéne hagyni a
szolgálatokat, hogy hadd végezzék szakmai alapon a munkájukat. Ne kelljen
állandóan politikai megrendelésre dolgozni. Nagy-Britanniában például egy
hírszerzési fõnök húsz évig is megmaradhat vezetõ pozícióban, sõt, közben még
kap egy lord rangot. A hazai politikai elitünk fényévekre van ettõl a
mentalitástól.
Tóth Károly, a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista alelnöke:
Ha azok a híradások, amelyeket mindannyian ismerünk, tartalmaznak bármennyi
valóságelemet, akkor nemzetbiztonsági szempontból súlyos kockázati tényezõ, hogy
ismeretlenek megpróbáltak az NBH információs rendszerébe behatolni.
Két éve mondjuk, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak fokozottan kellene
figyelni azokra az ügyekre, amikor más szervezetek különbözõ technikai eszközök
felhasználásával, törvényesen meg nem szerezhetõ adatok birtoklására törekednek.
Határozottan fennáll a gyanú - nem a konkrét ügyben -, hogy lokális
lehallgatókészülékek elvben mûködhetnek. Bizonyos anyagok nyilvánosság elé
tárásánál, telefonhívások megjelentetésénél fennáll a gyanú, hogy valakik nem
törvényes módon szereztek meg információkat. Ma már minden olyan eszköz
megvásárolható, amely alkalmas jogosulatlan információszerzésre. Természetesen
ehhez szakemberek is kellenek, és nem kérdés, hogy a volt szolgálati munkatársak
a legképzettebbek ezeken az információszerzési területeken. Ha õk elhagyják az
állományt, azonnal lesz jelentkezõ az alkalmazásukra, ugyanis az információnál
nagyobb hatalom nincsen.
Demeter Ervin, az Orbán-kormány egykori titokminisztere:
Egyértelmû, hogy Szilvásy György a producere ennek a produkciónak. Kreáltak
egy fogyasztható szappanoperát, amivel tematizálni akarják az elkövetkezõ másfél
hónapot. Jelenleg az a cél, hogy a témát felszínen tartsák, ezért mindennap
bedobnak valami új elemet.
Az ilyen szocialista trükkök nem elõzmény nélküliek. Nemrég ugye egy román
kémnõ feküdt be egy miniszter ágyába, és akkor Németh Zsoltot, Rogán Antalt és
Révész Máriuszt próbálták belekeverni. Az elõzõ választások idején szlovák
terrorveszéllyel fenyegettek a Fidesz gyûlése kapcsán. Többször lebuktak már,
hogy fideszes képviselõk telefonjait hallgatják le.
A szocialistáknak elég komoly volt titkosszolgálati holdudvaruk van. Amikor nem
voltak kormányon, ezek az emberek szervezkedtek mindig a háttérben. Aztán a
hátország megjelent az üzleti életben, és most ott mozognak. Gazdasági és
politikai információkat is szereznek, hiszen a két szféra sok helyen összeér.
Amikor mi voltunk hatalmon, és leváltottuk a szolgálatok felsõ vezetõit, olyan
állásokat adtunk nekik biztonsági területen, amitõl viszonylag csendben voltak,
végezték a dolgukat, és nem azon fáradoztak, hogy fúrják a szolgálatokat.
Gulyás József, a Nemzetbiztonsági Bizottság SZDSZ-es tagja:
Feltettem az ügyben egy azonnali kérdést a parlamentben, de elég talányos
válaszokat kaptam rá. Eleve abszurd, hogy zajlik egy nyomozás, és hirtelen olyan
információk kerülnek ki vagy az NBH-tól, vagy a rendõrségtõl, vagy valamelyik
érintettõl, amelyek nagyban megnehezítik a tisztánlátást, és nem használnak a
nyomozás érdekeinek sem.
Nem értem azt sem, hogy amikor Csányi és Stumpf cáfolja érintettségét, Dávid
Ibolya miért csak elõbbinek hisz. Sajnálatosnak tartom, hogy az NBH mindig
valamilyen érdek eszközévé válik, illetve hogy az NBH-ból kikerült emberek úgy
maradnak aktívak a közélet vagy a gazdaság befolyásolásában, hogy nem egy
esetben túlmennek a törvényesség határán. Ha valaki közszolga, és nyugdíjazzák,
attól még továbbra is kötik bizonyos normák és kötelezettségek, még ha
nemzetbiztonsági tiszt volt is az illetõ. Ráadásul ezek az érdekcsoportok
folyamatosan konkurálnak, mert egy-egy kormányzati kurzushoz vagy politikai
csoporthoz való lojalitás válik uralkodóvá a szolgálatokon belül. Nem sikerült
még ezt a területet depolitizáltan mûködtetni. Ilyenkor állhat elõ a mostanihoz
hasonló helyzet, hogy az Orbán-kormány idején vezetõ beosztású titkosszolga
fiatalon kényszerül nyugdíjba vonulni, és a civil szférába magával viszi a
lojalitási problémákat és a sértettségeit. Így lesznek a megfigyelési ügyekbõl
nemzetbiztonsági szintû kockázattal rendelkezõ belpolitikai viharok.