Újabb megfigyelési és adatlopási ügy tereli el a figyelmet a hazai
belpolitikai válságról. A baloldal szerint a Fidesz keveri az MDF háza táját is
érintõ botrány kártyáit, míg az ellenzék titkosszolgálati mûbalhéról beszél. A
lapunk által megkérdezett valamennyi érintett és szakértõ egybehangzóan állítja,
hogy az ügy szálai egyelõre kibogozhatatlanok, ugyanabba a kõbe botlottunk, mint
a rendszerváltás óta megannyiszor: a „titokszféra” belháborúja bukkant ismét
felszínre.
Fotó: Hetek-archív
Adva van egy posztját féltõ pártelnök (Dávid Ibolya) és egy fiatal aspiráns
(Almássy Kornél), aki öles léptekkel halad elõre a Fidesz baráti jobbját áhító
vidéki MDF-esek megnyerésében. Utóbbit egyszer csak megzsarolják, hogy lépjen
vissza a jelöléstõl, sõt mondjon le mandátumáról is, különben belekeverik egy
„most gyûrûzõ titkosszolgálati botrányba”. Nem teszi. Váratlanul ismeretlen
forrásból származó hangfelvétel jut az elnök asszony kezébe, melybõl kiderül,
hogy riválisa egy III/III-as háttérrel is rendelkezõ biztonsági céget bízott meg
a róla szóló, terhelõ adatok gyûjtésével.
„A Tombor azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, a Dávid Ibolyára, keresnénk rá
terhelõket, merthogy ott van valami belsõ hatalmiváltás-szándék elõkészítve, és
a Tombor azt mondja, hogy Stumpfék állnak mögötte, õk pénzelik a váltást. Meg
akarják szerezni az MDF-ben az elsõ helyet” - hangzik a hangfelvételen, amelyen
egy Tóth János nevû férfi hív egy általa „elnök úrnak” szólított férfit. A
szereposztás a következõ: Tombor András, Orbán Viktor egykori külpolitikai
fõtanácsadója; Stumpf István, a Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere;
Tóth János, az UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik tulajdonosa; az „elnök úr” Csányi
Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Stumpf István vérvádnak titulálta személye
belekeverését az ügybe, Csányi Sándor viszont elismerte, hogy õ hallható a
hangfelvételen, bár hozzátette: nem érti, miért avatta be õt az OTP õrzésével és
védelmével megbízott cég vezetõje ilyen részletekbe. A „Csányi- szál” egyébiránt
sokaknak okoz fejtörést, hiszen nyílt titok, hogy a bankvezér egykoron támogatta
az MDF-et.
Érthetõ, hogy a történtek fényében Almássy Kornél a felvétel nyilvánosságra
kerülését követõ napon megrendezett (!) választmányi ülésen bejelentette, hogy
visszalép az elnökjelöltségtõl. Õ is bevallotta, hogy tárgyalt az UD Zrt.
vezetõjével, de mint mondta, nem Dávid Ibolya megfigyeltetése volt a téma, hanem
saját lakásának „poloskátlanítása”.
Ha el tudunk vonatkoztatni attól a zavaró körülménytõl, hogy honnan kerülnek elõ
ilyen titkosszolgálati módszerrel rögzített hanganyagok, akkor tulajdonképpen
egy szimpla politikai csatározás szokásos kelet-európai manõvereinek is
tekinthetnénk a történteket. Csakhogy a polgári titkosszolgálatokat felügyelõ
miniszter rendkívüli ülésre hívta össze a Nemzetbiztonsági Kabinetet, ahol
feltárta, hogy az elnök asszonyt megfigyelõ cégnél lefoglalt számítógépek
átvizsgálása alapján feltételezhetõ, hogy behatolási kísérlet is történt „egyes
kormányzati szervek információs rendszerébe”. Mit keresett náluk a Nemzeti
Nyomozó Iroda? A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) fõigazgatójának lõfegyverrel
visszaélés miatt tett feljelentése nyomán tartottak házkutatásokat hat
helyszínen. A bejelentést követõen minden napra jutott egy-egy aggasztó
fejlemény: állítólag az NBH szerverét is megpróbálták feltörni, még kémprogramot
is telepítettek rá - ráadásul nyolc hónapja -, melyen keresztül „bizalmas
adatokhoz” fértek hozzá, sõt nem kizárható, hogy magát az NBH nemrég kinevezett
vezetõjét, Laborc Sándort is megfigyelték.
Az UD Zrt. közleményében több érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet. A
politikai purparléban nyilvánosság elé tárt hangfelvétel tulajdonképpen az
inkriminált biztonsági cég egyik vezetõjének magánbeszélgetése volt. Ennek
kapcsán a kormányt képviselõ titokminiszter kvázi elismerte, hogy több hónapja
titkos nyomozást folytatnak a cég ellen. Az ok a vagyonvédelmi Zrt. egyik
vezetõjének múltjában keresendõ. Horváth József a rendszerváltást követõen a III/III-as
csoportfõnökség egyik alosztályáról került az NBH-ba, majd a Fidesz-kormány
alatt Kövér László titkosszolgálati miniszter kinevezte az NBH szakmai
fõigazgató-helyettesévé. A kormányváltás után a baloldali vezetés 42 évesen
nyugdíjba küldte.
Horváth meg van gyõzõdve arról, hogy a sztori valójában nem róla, hanem a
Fideszrõl szól. Ezt bizonyítja az is, hogy a felvételbõl „véletlenül” kimaradt a
beszélgetés azon része, amikor a felek eldöntik, hogy az ügyben semmi érdemi
lépést nem tesznek. A tudatosan felépített forgatókönyv gyanúját szerinte az is
erõsíti, hogy a baloldalnál érdekelt egyik napilap elõre beszámol még csak
tervben lévõ vagy jóval a lapzártát követõ eseményekrõl is.