Az iraki kormány arra készül, hogy még idén részlegesen megnyitja a
nagyközönség elõtt az ókori Babilon régészeti szempontból feltárt és
helyreállított részeit - mondta el a Hetek kérdésére Tamara Teneishvili, a
bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. Az õsi város újjáélesztésére
már elkészült egy tíz évre szóló részletes fejlesztési terv, amely szerint
Babilon „hatalmas kulturális és turisztikai potenciállal rendelkezik”. Ennek
kiaknázására az elmúlt években nagy nemzetközi összefogás indult el,
kormányzati, ENSZ és nonprofit szervezetek koordinálásával.
A háború okozta károk felmérésére az új iraki kormány egy szakértõi
csoportot kért fel, amelyet a British Museum Közel-Keleti Részlegének a
kurátora, John Curtis vezetett. A Szaddám Huszein megdöntésére indított
hadmûvelet befejezése után 2006-ig az amerikai hadsereg egyik fõhadiszállása
volt az ókori helyszín. A szakértõk jelentése szerint az éveken át tartó katonai
jelenlét sok kárt okozott: a romok fölé egy helikopter-leszállópályát építettek,
míg az amerikaiak által megbízott lengyel mûszaki alakulat egy õsi templom
alapjait vágta ketté egy lövészárokkal.
„Valóban súlyos károk keletkeztek, ezért az elsõ lépés ezek részletes felmérése
volt, teljes régészeti rétegeket távolítottak el” - nyilatkozta lapunknak Tamara
Teneishvili, a bagdadi kulturális minisztérium programigazgatója. „Ezt követõen
kerülhet sor a mûemlékek állagának megóvására és a helyreállítására. A jelentés
elkészült, most a szöveg véglegesítése zajlik. Még az idén szeretnénk
nyilvánosságra hozni a Babilon-tanulmányt” - mondta a programigazgató.
Az Irakban zajló régészeti feltárásokat a bagdadi kormány felkérésére az ENSZ
oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO felügyeli. 2005-ben
Párizsban nemzetközi konferenciát tartottak a babiloni régészeti mûemlékegyüttes
jövőjéről. A rendezvényen a részt vevõ országok - az Egyesült Államok és az
Európai Unió mellett olyan kisebb államok is, mint Svájc, Törökország vagy
Litvánia - pénzügyi alapot hoztak létre, amelyet a donor országok
felajánlásaiból töltöttek fel. „Nagy nemzetközi összefogás kezdõdött” -
hangsúlyozta Tamara Teneishvili.
A párizsi konferencia után a babiloni helyreállítás kikerült az UNESCO közvetlen
felügyelete alól, és 2006-tól kezdõdõen a munkálatokat az amerikai
külügyminisztérium megbízásából a világ egyik legnagyobb non-profit szervezete,
a World Heritage Fund (Világörökség Alapítvány) koordinálja. „Tíz évre szóló
részletes fejlesztési tervet készítettek, amely nemcsak a leletek megõrzését,
hanem az egész helyszín átfogó kialakítását is tartalmazza. Ehhez hatalmas
összegekre lesz szükség. Bár az iraki kormány nagyon gazdag, a feladat olyan
nagy, hogy sok-sok támogatásra van szükségünk, nem csak anyagiakban, hanem
szakértelemben is. Már mûködik az a 30 fõbõl álló tanács, amelybe számos ország
delegált vezetõ szakembereket. Támogatást kaptunk többek között Szíriától,
Nagy-Britanniától, Oroszországtól és Németországtól - nyilatkozta a
programigazgató, aki abban bízik, hogy az erõfeszítések hamarosan látványos
eredményeket hoznak. - Bármilyen meglepõ, már ma virágzó vallási turizmus zajlik
Irakba, amely a síita iszlám szent helyekre irányul. Meggyõzõdésem, hogy ezt
követi majd a kulturális idegenforgalom beindulása is, mivel Irak és ezen belül
különösen Babilon városa hatalmas turisztikai potenciállal rendelkezik, legalább
akkorával, mint Egyiptom vagy Róma. Bár ma az iraki helyszínek még nem olyan
látványosak, mint ezek a világhírû kulturális központok, az õsi Mezopotámia
vonzereje óriási, hiszen ez a civilizáció bölcsõje. Ne felejtsük el: Babilon a
múltban a világ legfontosabb városa volt.”
„Hihetetlen kincsek rejtõznek itt. Bár csak a város 30 százalékát tárták fel,
sikerült megtalálni a híres függõkertek maradványait és a Nabukodonozor király
által újjáépített bábeli torony alapjait is. A világhírû tudósok által most
folytatott kutatásoktól azt várjuk, hogy további régészeti kincseket hoznak a
felszínre” - mondta Teneishvili.
Az iraki szakértõ szerint a hely nemcsak kulturális, hanem vallási szempontból
is központi jelentõségû. „Babilon szorosan kapcsolódik a három nagy világvallás
Szíriában, Jordániában és Izraelben található szent helyeihez. Egyaránt fontos a
zsidók, a keresztények és a muzulmánok számára. Õsi zsidó közösség mûködött itt,
és számítunk az õ érdeklõdésükre is, csakúgy mint a bibliai helyszínekre
látogató keresztényekre.”
Ehhez természetesen békére van szükség, de az irakiak bizakodók: a Bagdadtól 90
kilométerre délre fekvõ ókori romváros környéke már ma is az egyik
legbiztonságosabb területnek számít az országban. Az elmúlt években nem történt
itt terrortámadás, köszönhetõen annak, hogy a térségben nincsenek bázisai sem a
szunnita lázadóknak, sem a síita milíciáknak.
Az õsi romok mellett található a modern Hilla városa, amelynek polgármestere
nagyszabású történelmi szórakoztató parkokat, éttermeket, luxusszállodákat
szeretne felépíttetni a turisták számára. Az iraki kormány arra számít, hogy a
kulturális turizmus az olajipar mellett Irak legnagyobb iparágává nõhetné ki
magát.