Drámai hangvételû cikksorozat, egyre terjedõ mendemondák és komoly
részvényárzuhanás után csõdvédelmet kért a héten a negyedik legnagyobb amerikai
befektetési bank, a Lehman Brothers. Egy másik befektetési bankot, a Merrill
Lynchet a Bank of America mentette meg az összeomlástól, míg a világ legnagyobb
biztosítótársaságaként számon tartott AIG 85 milliárd dolláros szövetségi
hitellel tudta csak elkerülni a gazdaságtörténet legsúlyosabb pénzügyi
összeomlását.
Úgy tûnik, a hónapok óta gyûrûzõ jelzálogpiaci válság kíméletlenül darálja be
egyre-másra a patinásnak számító pénzintézeteket. A tekintélyes Lehman Borthers
például egy 158 éves múltra visszatekintõ pénzügyi óriás volt, amely eddigi
történelme során számos válságot sikeresen túlélt már. Átvészelte az 1800-as
évek válságait, a nagy gazdasági világválságot, a világháborúkat és az 1997-es
nagy ázsiai pénzügyi válságot is.
Az elmúlt évben összeomlott másodlagos jelzálogpiac egyik jelentõs
szereplõjeként azonban a bank mára közel 639 milliárd dolláros adósságot
halmozott fel, amivel egyben történelmet írt: a Bloomberg szerint ugyanis ez a
gazdaságtörténelem eddigi legnagyobb csõdje.
A második legnagyobb csõdöt 126 milliárd dolláros adóssággal a Worldcom érte el
néhány évvel ezelõtt, míg a harmadik helyet az Enron foglalja el a maga 81
milliárdos adósságával a „szégyendobogón”.
Mivel az év elején a Bear Stearns nevû nagy befektetési bank és brókercég is
összeomlott, a Wall Street-en igencsak megcsappant az ilyen pénzintézetek száma.
A kifejezetten befektetésekre összpontosító bankok közül csak a Goldman Sachs és
a Morgan Stanley maradt talpon.
Az események a piac több szereplõit is megmozgatták: a világ tíz legnagyobb
bankja (a Bank of America, a Barclays, a Citigroup, a Credit Suisse, a Deutsche
Bank, a Goldman Sachs, a JP Morgan Chase, a Merrill Lynch, a Morgan Stanley és a
UBS) megegyeztek egy 70 milliárd dolláros óriás likviditási alap létrehozásáról,
mellyel a Lehman Brothers bukásának hatását kívánják kivédeni. Szükség esetén az
egyes bankok az alap egyharmadának erejéig igényelhetnek segítséget, különféle
biztosítékok ellenében. Az alap célja a likviditás támogatása és a volatilitás
csökkentése a „rendkívüli piaci helyzetben”. Mindeközben az amerikai jegybank, a
Fed is lépéseket tesz „a piacokon a Lehman válsága nyomán kialakuló potenciális
kockázatok és zavarok mérséklése” érdekében. A befektetõk viszont biztonságos
menedék után kutatnak, amibõl látszólag kevés mutatkozik egyelõre: az arany és
az ezüst ára mindenesetre emelkedni látszik.
A Lehman bukását sokan vezetõjének, Richard Fuldnak a számlájára írják, aki
sokak szerint a „magas kockázat, nagy nyereség” jelszóval mûködõ vállalati
kultúra megtestesítõje volt.
A Lehman csõdje más változásokat is maga után vonhat. London üzleti negyedében,
a Cityben az eddigi legnagyobb elbocsátási hullámra kerülhet sor, ha a cégnek
mind az ötezer ottani dolgozóját szélnek eresztik. A globális bankszektorban az
elkövetkezõ 1-2 évre egyébként 63 ezer elbocsátást jósoltak elõre (még a Lehman
válsága elõtt), amelyek nagy részére Londonban és New Yorkban kerülne sor. Az
Oxford Economics nevû brit agytröszt szerint a következõ 1-2 évben mintegy 20
ezer munkahely szûnhet meg a pénzügyi szektorban, ami késõbb a gazdaság más
szektoraiban is éreztetheti hatását.