A muzulmán országok többségében idén szeptember 1-jén kezdõdött a ramadán
hónap, amely során a több mint egymilliárd hívõ az iszlám vallásgyakorlat
szerint böjtöl. A böjt az iszlám vallás egyik alappillére, melyet Mohamed
próféta írt elõ minden muszlimnak a Koránban.
Az iszlám holdév kilencedik hónapja, amely a muszlimok számára a legszentebb,
az újhold feltûnésekor kezdõdik, és harminc napon keresztül tart. A muszlim
országok között máig nincs megegyezés, hogy pontosan mikor köszönt be a ramadán.
Vannak, akik asztronómiai számításokat végeznek, míg mások ragaszkodnak a
holdsarló szabad szemmel való észrevételéhez.
A muszlim hagyomány úgy tartja, hogy i. sz. 621-ben Mohamed épp ebben a hónapban
kapta a Korán elsõ verseit egy Dzsibril nevû angyaltól a pusztában. Erre
emlékezve kell egy hitgyakorló muzulmánnak a ramadán alatt hangosan recitálni
(elismételni) az egész Koránt.
Az iszlám böjt célja, hogy a hívõk mély, személyes kapcsolatot létesítsenek
Allahhal. Az önfegyelemmel és „szellemük táplálásával” bizonyítani akarják
istenüknek, hogy felül tudnak kerekedni a saját testi és lelki vágyaikon.
Hasonlóan a nyugati kultúra újévi fogadalmaihoz, sok muszlim fogadalmat is tesz,
hogy mit fognak másként, jobban cselekedni a következõ évben. A böjt egy másik
célja, hogy a jómódban élõ muzulmánok átérezzék az éhezést, egyfajta
sorsközösséget vállalva a szegényekkel.
Az iszlám hagyomány szerint a ramadán egy áldott hónap, melyet Allah rendelt, és
ekkor a sátán, valamint a szolgái el vannak zárva a pokolban, hogy ne tudják
félrevezetni az iszlámhitûeket. Így, ami gonosz és bûn ekkor történik, azért
mind az emberek hibáztathatók. Az ekkor elkövetett negatív cselekedeteknek
arányosan nagyobb lesz tehát a büntetése. Ugyanakkor, ha valaki ramadán alatt
jót cselekszik, annak a jutalma sokkal nagyobb lesz, mintha máskor tenné,
sokakat ez motivál az imádkozásra és az adakozásra.
Az iszlám böjt különlegessége, hogy napfelkeltétõl csak napnyugtáig tart. Ez idõ
alatt a hívõk számára tilos az étkezés, az ivás, a dohányzás bármelyik formája
(például a vízipipázás is), valamint a szexuális érintkezés. A hithû muszlimok
számára ekkor nem elfogadott a televíziózás, a számítógépes játékok használata,
a „shoppingolás”, a zenehallgatás. Naplementéig nem lehet rágózni, fogkrémet
használni (mivel az ízesítést tartalmaz), sem a barátokkal társasági életet
élni. A böjt alatt tartózkodni kell a hazugságtól, rágalmazástól, hamis
tanúskodástól, esküdözéstõl, és nem szabad más tulajdonát megkívánni. Az
önmegtartóztatás mindenki számára kötelezõ, a gyermekeknek viszont csak tizenkét
éves kortól kell böjtölniük. Indokolt esetben a terhes nõk, a betegek vagy az
úton levõk késõbb bepótolhatják a kihagyott böjtnapokat, ha nem bírják az
éhezést és a szomjazást. Az iszlám országokban ilyenkor napközben gyakorlatilag
megáll az élet, lehetetlen ügyeket intézni.
A kemény tilalmak azonban csak naplementéig tartanak. Az est beálltát követõen a
hívek annál nagyobb intenzitással adják át magukat a földi örömöknek, az
evésnek, ivásnak, egymás vendégül látásának, valamint a szórakozásnak. Az esti
órák fesztiválhangulatban telnek, az emberek igyekeznek kielégíteni minden
kívánságukat, amelyen másnap ismét „felülkerekednek” pár óra erejéig.
A Korán természetesen kiskaput is hagy a hívõknek, ha nem kívánják
megsanyargatni magukat. Jótékonysággal és szegényeknek való adományozással
(étkeztetéssel) lehet mentesülni a böjtnapok alól. Sajnálatos módon sok esetben
elõfordul, hogy a rengeteg adományt, amelyet a nélkülözõk kapnak, még aznap
felélik, így egyaránt sajátos az adakozás motivációja és hasznossága.
A holdév jellegzetességébõl fakad, hogy a ramadán minden évben tizenegy nappal
korábbra esik, egyre inkább az év legmelegebb idõszakára, ami azt jelenti, hogy
elviselhetetlen hõségben kell az embereknek megtartóztatniuk magukat nemcsak az
evéstõl, hanem az ivástól is. Ez nagyon sokszor tömeges rosszullétekhez,
egészségügyi problémákhoz vezet a muzulmán országok éghajlati sajátosságai
miatt. Nem beszélve arról, hogy a nyári idõszakban a napkelte és napnyugta
közötti idõszak is megnyúlik.
Idén az egyiptomi és a palesztin hatóságok azzal igyekeznek megkönnyíteni az
éhezõ hívõk számára a ramadánt, hogy a megszokottnál egy hónappal hamarabb
állították át az órát, ezzel egy órával közelebb hozva az estét, azaz a napi
böjt végét. A palesztinok mindig tudatosan máskor állítják át az órát Izraelhez
képest, most ráadásul még a Gázai övezetet uraló Hamasz és a nyugati területeket
irányító Fatah egymás közötti ellentétét is úgy fejezték ki, hogy az
óraátállítást egymáshoz képest is különbözõ napokon tették meg.
A ramadán végén az iszlámhívõk világszerte hatalmas fesztiválokat tartanak
megünnepelve az önsanyargatás végét. Ekkor a családok felöltöznek a legszebb
ruháikba, hatalmas lakomákat csapnak, és megajándékozzák egymást. Sokan ekkor
adják át a mecseteknek az iszlámban egyfajta szolidaritási adóként funkcionáló
kötelezõ adományokat is, melyeket vallási, jótékonysági célra szednek be.