Hetek XII. évfolyam, 37. szám, 2008. szeptember 12.

Októberben menetrend szerint megérkezik a soron következõ gázáremelés. Talán nincs is más hasonló termék, amely békeidõben egy éven belül 30 százalékkal is drágulna. Egyedül a kõolaj és az ezzel párhuzamosan mozgó földgáz ára produkál hasonlókat.

Világszerte rendre sokkolja a lakosságot a kõolaj árának drasztikus és folytonos emelkedésének híre. A néhány éve elszabadult árakat szinte lehetetlen követni. Pár éve, amikor elõször átlépte a benzin ára a 150 forintos határt, még lázálomnak vagy rémhírnek tûnhettek azok a piaci elemzõi jelentések, melyek arról szóltak, hogy hamarosan 300 forintot kell majd adnunk egy liter benzinért. Ma már azonban megszokottnak tûnik ez az ár.

A kõolaj árának drasztikus emelkedése sajnos nem áll meg a benzinkutaknál. Áthat a különbözõ fûtésmódok árára is. A földgáznak önmagában nincsen ára, ezt a mindenkori kõolaj árához szabják. Ha tehát drágul az olaj, drágulni fog a gáz is. Ebbõl fakad az, hogy a földgáz árát évente többször is emelni kell. Az idén már háromszor hallottunk errõl bejelentést. Januárban 5, áprilisban 5,8, júliusban pedig 10 százalékkal drágult a gáz, és a napokban tett bejelentés szerint október 1-jétől további 6,8 százalékkal kell többet kiadni. Ezzel az idén nem kevesebb, mint 30 százalékos áremelkedést vagyunk kénytelenek elszenvedni.
Mivel a gáz kilenc hónapos késéssel reagál a kõolaj ármozgására, a mostani emelés egy jóval korábbi árszintet követ le. Mint ismeretes, az idén folyamatosan csúcsokat döntött a kõolaj ára. Idén januárban még „csak” 90 dollárba került egy hordó kõolaj, tavasszal átlépte a 100 dolláros álomhatárt, és drasztikusan tovább emelkedett. Július közepére minden eddigi rekordot megdöntött: elérte a 140 dollárt hordónként, ami 60 százalékos drágulásnak felelt meg. Az októberi gázáremelés tehát pusztán az év végi év eleji 80-90 dolláros ár lekövetése, a tavaszi-nyári ámokfutáshoz való igazodás pedig még elõttünk áll. Minden szakember felhívja a figyelmet arra, hogy a gáz ára a következõ idõszakban is jelentõsen emelkedni fog. Annak ellenére kell további jelentõs áremelkedésre számítani, hogy a 140 dolláros csúcs óta fokozatosan mérséklõdtek az árak, a nyár derekára 110 dolláros szint környékén megnyugodott az ár, majd a napokban ismét tovább csökkent, a várakozásoknak megfelelõen arra kell számítani, hogy negyedévente 10 százalék körüli emelés következik. Ennek megfelelõen nem kizárt, hogy a következõ tavaszig az októberi emelésen felül 3500-4000 forinttal emelkedik majd a havi gázszámla.
A kõolaj árának ámokfutása mellett tovább ront a helyzetünkön az is, hogy saját földgázkincsünkhöz képest lényegesen több földgázt használunk fel. Az import aránya így eléri a felhasznált mennyiség négyötödét. A gáz világpiaci ármozgásának begyûrûzése tehát elkerülhetetlen.
Szakemberek szerint - mivel a jövõben sem várható, hogy olcsóbb lesz a gáz - érdemes áttérni más típusú fûtésrendszerre. Aki ezt nem engedheti meg magának, a spórolás, azaz a felhasznált gázmennyiség csökkentése jelenthet könnyebbséget a családi kasszának.

Nemcsak a gázzal fûtõk, hanem a távfûtéses lakásban élõk is komoly árat - talán az előzőeknél nagyobbat is - kénytelenek fizetni a kedvezõtlen tendenciáért. Az ok: a távhõszolgáltatók gyakran gázzal mûködõ erõmûvekbõl kapják a hõenergiát. Amíg a földgáz ára egy év alatt „csupán” 30 százalékkal drágult, addig a távhõ 42 százalékkal. Erre rakódott még rá az idei 16 százalékos emelés, és a gáz októberi áremelése miatt decemberben további drágulás várható. Mindezek miatt ma egy átlagos, kétszobás panellakás lakóinak évi 260 ezer, havi szinten átlagosan 22 ezer forintjába kerül a meleg és a meleg víz, de az év végi emelés miatt újabb havi 2 ezer forinttal nagyobb szám lesz a sárga csekken. Nagy különbség adódhat országosan az egyes városok távhõdíjai között. Nem ritka, hogy 50-60 négyzetméteres lakás fûtésszámlája havi 30 ezer forint körülmozog. Akár 5-8 ezer forintos eltérés is lehet. Ez minden esetben attól függ, milyen áron tudja beszerezni a szolgáltató az erõmûvektõl a hõenergiát.
Mára a legfeszítõbb problémák egyike az egekbe szökõ energiaárak. Csak idõ kérdése, mikor robban az eddig lefojtott feszültség. A távhõbomba ott ketyeg a lakótelepeken. Az alacsonyabb jövedelmû rétegek számára ugyanis egyre inkább megterhelõ a havi számlák kifizetése. Fõleg azokban az években, amikor a reálbérek visszaestek, illetve az idén a statisztikai hibahatár környékén - 1-2 százalékkal - emelkednek, a havi rezsi részaránya irreálisan nagy részt hasít ki. Félõ a tömeges fizetésképtelenség kialakulása.
A kormány eddig csak a fõként uniós forrásokból táplálkozó panelfelújítási programot adta válaszul a kor kihívásaira. Az épületek külsõ szigetelése és a hõ szabályozhatósága mindenképpen érezhetõ, becslések szerint 20 százalék körüli megtakarítást hozhat. Ám mivel a felújítás költségeit gyakran hitelbõl finanszírozzák a lakók, effektíve nem csökken a havi rezsiszámla. A biztosra vehetõ további áremelkedések pedig újabb és újabb terheléseket jelentenek a családok költségvetésének. A megoldás tehát még nincsen a kapuban.
A kormány egyelõre annyit ígért, hogy foglalkozik a kérdéssel, és kidolgoz a gázárkompenzáláshoz hasonló elven mûködõ támogatási szisztémát.