Hetek XII. évfolyam, 37. szám, 2008. szeptember 12.

Az alapítók: Oroszország, Kína, Tádzsikisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Üzbegisztán mellett az SCO-ban megfigyelõi státusszal rendelkezik India, Pakisztán, Irán és Mongólia, és az összekötõ csoport keretében együttmûködik Afganisztán is.
A Sanghaj-csoport hivatalosan gazdasági és humanitárius célokra jött létre, ugyanakkor elemzõk felhívják rá a figyelmet, hogy a hat tagállam a Föld lakosságának majdnem a felét, két hatalmas nukleáris arzenált, és több mint 4 millió - vagyis a NATO haderejének létszámát meghaladó számú - katonát egyesít magában.
Moszkva a grúziai beavatkozással is jelezte, hogy a NATO és az Európai Unió ázsiai befolyásával szemben új erõegyensúlyt szeretne létrehozni, és ebben fontos szerepet kaphat a Sanghaji Együttmûködési Szerzõdés keretében kibontakozó katonai szövetség is.
„Moszkva nagyon sokat vár a rendezvénytõl” - írta a Novije Izvesztija egy nappal a találkozó kezdete elõtt. - „Az SCO-országok - melyek nagyobb része Moszkva szövetségesének tekinthetõ - a grúz kérdést illetõen eddig vagy mellõzték a kommentárokat, vagy csak absztrakt módon fejezték ki a béke és a diplomáciai rendezés iránti igényüket. Most viszont, akarják vagy sem, muszáj lesz állást foglalniuk az ügyben. A kérdés csak az, hogy mit fog ehhez szólni Moszkva.”
Ez az elõrejelzés nagyrészt bevált, de nem teljesen. A Független Államok Közösségének gyakorlatilag egyetlen tagja sem támogatta a katonai akciót, és Moszkvának nem sikerült az SCO-tagországoktól sem kicsikarnia a szükséges támogatást. Ahogy az utro.ru tudósítója írja: „Dmitrij Medvegyev elnöki debütálása az SCO-találkozón majdnem kudarcként végzõdött.”
Az SCO hallgatásának komoly okai vannak. Valamennyi résztvevõ soknemzetiségû állam, és mind rendelkeznek Dél-Oszétiához és Abháziához hasonló forró pontokkal. A volt szovjet tagállamok fenyegetésként értékelik azt, hogy Oroszország kész fegyverrel is megvédeni állampolgárait. India, Kína és Irán a maguk részérõl ugyan nem tartanak Oroszország efféle fellépésétõl, ám mégsem akarnak ürügyet adni a Nyugatnak vagy szomszédaiknak a beavatkozásra. Elég problémájuk van így is mind a Nyugattal, mind a saját szeparatistáikkal. Ráadásul Kína gazdaságilag ugyanúgy kötõdik Amerikához, mint Oroszországhoz - írja a Novije Izvesztija.
Oroszországnak viszont érdekében állna az SCO-tagországok katonáinak a mozgósítása, miután Grúzia nemzetközi békefenntartó kontingens bevonulását követeli a területére. Ezzel ugyanis megzavarná a NATO kaukázusbeli terjeszkedését, és cáfolná a birodalmi törekvéseire tett utalásokat is. Ugyanakkor a résztvevõk a találkozó záróokmányában csak mély aggályukat fejezték ki. Az SCO államfõi, miközben támogatták Oroszország békefenntartói és együttmûködési szerepét, a konfliktus megoldásának Sarkozy részvételével kidolgozott pontját is aláírták.
Alekszandr Dugin, az Eurázsiai Nemzetközi Mozgalom vezetõje is megszólalt az ügyben. A radikális nézeteirõl ismert filozófus-politikus legutóbb a grúz konfliktus kapcsán hallatott magáról, amikor felszólította Putyint és Medvegyevet, hogy avatkozzanak be a konfliktusba, ellenkezõ esetben, ahogy figyelmeztetett, államcsíny lehet Oroszországban. Legújabb nyilatkozatában pedig azt állítja, hogy „a közeljövõben megváltozik a világ szerkezete”: közepes intenzitású helyi háborúk sora fog végigsöpörni a földön. Dugin szerint másfél-két hónap múlva Kína és más országok elismerik Dél-Oszétia függetlenségét azért, hogy Oroszország segítségét kérhessék a saját területükön fennálló saját konfliktusaik megoldásához. „Kína még egy ideig folytatja a játszmát, de hamarosan rá fog jönni, hogy nemcsak Tibettel vannak gondjai, hanem Tajvannal is - értékeli Dugin a nemzetközi politikai helyzetet. - Ez a Tajvant érintõ probléma pedig csak ugyanúgy oldható meg, mint Abházia és Dél-Oszétia konfliktusa. Kínának orosz támogatásra lesz ehhez szüksége, ami miatt kénytelen lesz felülvizsgálni álláspontját Dél-Oszétiát és Abháziát illetõen.”
Dugin szerint az is elképzelhetõ, hogy Irán még Kínánál is korábban ismeri majd el a szakadár köztársaságok függetlenségét, és lehet, hogy Örményország is ezt teszi, csak hogy megoldhassa az örmények lakta Hegyi Karabah problémáját Azerbajdzsánban.
Dugin azt sürgeti, hogy Oroszország érvényesítse érdekeit: „Valós sokpólusú világra van szükségünk, itt az ideje, hogy bepótoljuk, amit elmulasztottunk. Kína még jobban függ a kõolajunktól és a földgázunktól, mint az Európai Unió. Ha pedig megtaláljuk az együttmûködést Iránnal, gyorsan megoldjuk a problémákat a barátainkkal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal, amivel akkora adut kapunk, hogy beleremeg az egész világ. Most beléptünk a világ szerkezetének átalakításába” - nyilatkozta Dugin.