Vagyim Arisztov
A Moszkva–Teherán–Peking tengely
"Átalakulhat a világ szerkezete" – ígérik az orosz radikálisok
Néhány nappal a grúz-orosz konfliktust követõen Tádzsikisztánban rendezték
meg a Sanghaji Együttmûködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját. A Föld
lakosságának a közel felét, hárommilliárd embert tömörítõ ázsiai fórumot
Vlagyimir Putyin kezdeményezésére hozták létre még 2004-ben. Most a gazdasági
célok mellett katonai együttmûködésrõl is tárgyalt a hat tagállam.
Az alapítók: Oroszország, Kína, Tádzsikisztán, Kazahsztán, Kirgizisztán és
Üzbegisztán mellett az SCO-ban megfigyelõi státusszal rendelkezik India,
Pakisztán, Irán és Mongólia, és az összekötõ csoport keretében együttmûködik
Afganisztán is.
A Sanghaj-csoport hivatalosan gazdasági és humanitárius célokra jött létre,
ugyanakkor elemzõk felhívják rá a figyelmet, hogy a hat tagállam a Föld
lakosságának majdnem a felét, két hatalmas nukleáris arzenált, és több mint 4
millió - vagyis a NATO haderejének létszámát meghaladó számú - katonát egyesít
magában.
Moszkva a grúziai beavatkozással is jelezte, hogy a NATO és az Európai Unió
ázsiai befolyásával szemben új erõegyensúlyt szeretne létrehozni, és ebben
fontos szerepet kaphat a Sanghaji Együttmûködési Szerzõdés keretében kibontakozó
katonai szövetség is.
„Moszkva nagyon sokat vár a rendezvénytõl” - írta a Novije Izvesztija egy nappal
a találkozó kezdete elõtt. - „Az SCO-országok - melyek nagyobb része Moszkva
szövetségesének tekinthetõ - a grúz kérdést illetõen eddig vagy mellõzték a
kommentárokat, vagy csak absztrakt módon fejezték ki a béke és a diplomáciai
rendezés iránti igényüket. Most viszont, akarják vagy sem, muszáj lesz állást
foglalniuk az ügyben. A kérdés csak az, hogy mit fog ehhez szólni Moszkva.”
Ez az elõrejelzés nagyrészt bevált, de nem teljesen. A Független Államok
Közösségének gyakorlatilag egyetlen tagja sem támogatta a katonai akciót, és
Moszkvának nem sikerült az SCO-tagországoktól sem kicsikarnia a szükséges
támogatást. Ahogy az utro.ru tudósítója írja: „Dmitrij Medvegyev elnöki
debütálása az SCO-találkozón majdnem kudarcként végzõdött.”
Az SCO hallgatásának komoly okai vannak. Valamennyi résztvevõ soknemzetiségû
állam, és mind rendelkeznek Dél-Oszétiához és Abháziához hasonló forró
pontokkal. A volt szovjet tagállamok fenyegetésként értékelik azt, hogy
Oroszország kész fegyverrel is megvédeni állampolgárait. India, Kína és Irán a
maguk részérõl ugyan nem tartanak Oroszország efféle fellépésétõl, ám mégsem
akarnak ürügyet adni a Nyugatnak vagy szomszédaiknak a beavatkozásra. Elég
problémájuk van így is mind a Nyugattal, mind a saját szeparatistáikkal.
Ráadásul Kína gazdaságilag ugyanúgy kötõdik Amerikához, mint Oroszországhoz -
írja a Novije Izvesztija.
Oroszországnak viszont érdekében állna az SCO-tagországok katonáinak a
mozgósítása, miután Grúzia nemzetközi békefenntartó kontingens bevonulását
követeli a területére. Ezzel ugyanis megzavarná a NATO kaukázusbeli
terjeszkedését, és cáfolná a birodalmi törekvéseire tett utalásokat is.
Ugyanakkor a résztvevõk a találkozó záróokmányában csak mély aggályukat fejezték
ki. Az SCO államfõi, miközben támogatták Oroszország békefenntartói és
együttmûködési szerepét, a konfliktus megoldásának Sarkozy részvételével
kidolgozott pontját is aláírták.
Alekszandr Dugin, az Eurázsiai Nemzetközi Mozgalom vezetõje is megszólalt az
ügyben. A radikális nézeteirõl ismert filozófus-politikus legutóbb a grúz
konfliktus kapcsán hallatott magáról, amikor felszólította Putyint és
Medvegyevet, hogy avatkozzanak be a konfliktusba, ellenkezõ esetben, ahogy
figyelmeztetett, államcsíny lehet Oroszországban. Legújabb nyilatkozatában pedig
azt állítja, hogy „a közeljövõben megváltozik a világ szerkezete”: közepes
intenzitású helyi háborúk sora fog végigsöpörni a földön. Dugin szerint
másfél-két hónap múlva Kína és más országok elismerik Dél-Oszétia függetlenségét
azért, hogy Oroszország segítségét kérhessék a saját területükön fennálló saját
konfliktusaik megoldásához. „Kína még egy ideig folytatja a játszmát, de
hamarosan rá fog jönni, hogy nemcsak Tibettel vannak gondjai, hanem Tajvannal is
- értékeli Dugin a nemzetközi politikai helyzetet. - Ez a Tajvant érintõ
probléma pedig csak ugyanúgy oldható meg, mint Abházia és Dél-Oszétia
konfliktusa. Kínának orosz támogatásra lesz ehhez szüksége, ami miatt kénytelen
lesz felülvizsgálni álláspontját Dél-Oszétiát és Abháziát illetõen.”
Dugin szerint az is elképzelhetõ, hogy Irán még Kínánál is korábban ismeri majd
el a szakadár köztársaságok függetlenségét, és lehet, hogy Örményország is ezt
teszi, csak hogy megoldhassa az örmények lakta Hegyi Karabah problémáját
Azerbajdzsánban.
Dugin azt sürgeti, hogy Oroszország érvényesítse érdekeit: „Valós sokpólusú
világra van szükségünk, itt az ideje, hogy bepótoljuk, amit elmulasztottunk.
Kína még jobban függ a kõolajunktól és a földgázunktól, mint az Európai Unió. Ha
pedig megtaláljuk az együttmûködést Iránnal, gyorsan megoldjuk a problémákat a
barátainkkal, Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal, amivel akkora adut kapunk,
hogy beleremeg az egész világ. Most beléptünk a világ szerkezetének
átalakításába” - nyilatkozta Dugin.
|