Szubotics Mariann
Egyiptom
Egyiptom felkereséséhez az egyik legszerencsésebb idõszak a szeptember. Még nyári meleg van, de már nem kell tartanunk a mindent letaglózó forróságtól, és a tenger hõmérséklete is ideális. A lenyûgözõ, mintegy hatezer éves kultúra és a Nílus már a 19. században is vonzotta a látogatókat a „fáraók földjére”. Manapság hajózhatunk a Níluson, felmászhatunk a Sínai-hegyre, megnézhetjük a piramisokat Kairóban, vagy a keleti part kedvelt üdülõhelyein fürödhetünk akár egész évben, miközben bepillanthatunk a Vörös-tenger korallzátonyainak színes, víz alatti világába. S mindezt egyetlen országban.
Az Ezeregy éjszaka világát a Nílus által megtermékenyített területen találjuk, melyet méltán hívnak Afrika gyöngyszemének. A Nílus több mint ezer kilométer hosszan elnyúló hûs, ligetes partjai, a Szahara és a Núbiai-sivatag változatos felszíne, az elzárt oázisok pálmaerdõi mind érdekes látnivalók.
Földünk egyik legõsibb folyamatos civilizációjával büszkélkedhet Egyiptom: i. e. 3000 és i. e. 525 között a fáraók töretlen dinasztiái uralkodtak. i. e. 332-ben Nagy Sándor új hellenisztikus dinasztiát indított el. Késõbb a terület római tartomány volt. A hetedik században az arabok hódították meg, így elterjedt az arab nyelv és a muzulmán vallás. Az 1500-as évek elején Egyiptom az oszmán törökök kezére került, majd 1914-ben brit védnökség alá, végül pár évvel késõbb elnyerte függetlenségét.Fõbb nevezetességek
Fõvárosa a Nílus mentén fekvõ, mindig lüktetõ Kairó, Afrika legnagyobb metropolisza. Kairó központjában érdemes megnézni a világhírû Egyiptomi Múzeumot, a Citadellát, és alkudni a Khan el Khalili bazárban. A nyüzsgõ forgatag zaját csak az óváros mintegy 500 mecsetébõl mindennap felhangzó müezzin imára szólító hangja töri meg. Leglátogatottabb nevezetessége a közeli Gíza: itt találhatók a gigászi méretû és rejtélyes piramisok.
Alexandria a Nílus-delta nyugati végében, a Földközi-tenger partján fekszik. Az ókor egyik legjelentõsebb városa volt, az országot meghódító Nagy Sándor alapította több mint 2300 évvel ezelõtt. Városnézés keretében megtekinthetjük a római kori emlékeket, a katakombákat, Pompeius oszlopát, a Qaitbai erõdöt és a Montazah Palotát.
Az ország elsõ számú fürdõhelye Hurghada: a mögötte elterülõ hegyvonulat egyedülálló hátteret biztosít a naplementéknek. A Vörös-tenger az Indiai-óceán beltengere, nevét egy különleges, a tenger alját vörösre festõ tengeri moszat elõfordulásának köszönheti. Sok helyen nyúlnak a tengerbe korallzátonyok, melyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. De tengeralattjárók és üvegfenekû hajók is bepillantást engednek a víz alatti bámulatos világba.
Míg a világ búvártársadalmának kedvenc találkozóhelye Dahab (a környék egyik legeldugottabb és leghangulatosabb beduin települése), addig Sharm El Sheih hatalmas hegyláncokra nézõ strandja a nemzetközi búvárközösség paradicsoma.
Luxor helyén állt valaha Egyiptom hatalmas fõvárosa, a „százkapujú” Théba. Dzsipkirándulás alkalmával ellátogathatunk egy beduin faluba, és a sivatagban teleszkópos csillagvizsgáláson is részt vehetünk.
A Sínai-hegy - amelyet a Biblia „Isten hegyének” is nevez - pontos helyével kapcsolatban az elmúlt évszázadokban jó néhány változat látott napvilágot. A legrégibb és legelterjedtebb hagyomány a Dzsebel Muszával (arabul „Mózes-hegy”) azonosítja a helyet, amely a Sínai-félsziget déli részén fekvõ gránit hegycsoport tagja. A 2285 méter magas hegy a kereszténység egyik legszentebb helye, Mózes itt vette át a Tízparancsolatot tartalmazó kõtáblákat. Kivételes élményt jelenthet teveháton felmenni, de a hegy csúcsát gyalogosan körülbelül három óra alatt is meghódíthatjuk - ami fenséges kilátással hálálja meg kitartásunkat. A hegymászás során végigkísér a dúsan termõ mirha, kakukkfû és rozmaring illata. Ha fent töltjük az éjszakát, akkor hajnalban a kelõ nap felejthetetlen látvánnyal ajándékoz meg minket. Megcsodálhatjuk tiszta idõben a sivatag végeláthatatlan hegyeit, dûnéit, illetve az Akabai-öböl mélykék vizét.Ízvilág
A legnépszerûbb specialitásaik a lipia, a kushari (specifikus fõtt tésztából, lencsébõl és fokhagymából készült étek), a grillezett vagy roston omlósra sütött bárány. Állandó, de mégis változatos alapelemük a rizs, melyet diófélékkel, hagymával, zöldségekkel és kevés hússal készítenek.
Desszertként fügével, datolyával töltött fánkot vagy mézzel és dióval készült tésztát - baklavát - fogyaszthatunk, de jó választás lehet a friss füge, a több mint 200 különbözõ változatban termesztett datolya és a gránátalma is. Hûsítõként frissen facsart, cukornáddal ízesített narancslevet, vagy a zamatos szõlõbõl, gránátalmából készült bort is érdemes megkóstolni akár egy gyertyafényes sátorban, „beduin vacsora” keretében.
