Vissza a tartalomjegyzékhez

Piros Péter
Lovagias áldiplomaták
A fél megyével együttműködtek a csillagosok

Tisztult a kép a hamisítással lebukott sárbogárdi Szent Ouen és a Csillag Lovagrend körül, bár vannak még nagy kérdőjelek az ügyben. Olyanok például, hogy az egyesület tevékenységérôl mást mond a polgármester és a nyomozásban részt vevô rendôr, vagy hogy Sárbogárd teljes sérthetetlenséget ígér a rend tulajdonának, noha ilyen nem is létezik.


Képünk illusztráció
Fotó: Lévay Balázs

Közhasznú egyesületként szerepel a nyilvántartásban a Szent Ouen és a Csillag Lovagrend (OSOE), amely ellen tovább folyik a nyomozás a jogosulatlanul legyártott és használt diplomata-útlevelek és -rendszámok miatt. A fő tevékenységeként az oktatást megjelölő szervezet feltűnően sok szálon kapcsolódik Sárbogárd városához: többek között együttműködési megállapodást kötött az önkormányzattal, a helyi Petőfi Sándor Gimnáziummal, az alpolgármester pedig a rend által kiadott hamis rendszámot használta. (Sárbogárd: közokirat-hamisítás a lovagrendben. Hetek, 2008. szeptember 4.)
„2004-ben a Francia Köztársaság akkori nagykövete meglátogatta a francia nyelv oktatásáról méltán híres gimnáziumunkat” - meséli Juhász János polgármester úr, miként is kezdődött a sokoldalú együttműködés. A jó kapcsolat alapját azonban mégiscsak az iskola egyik tanárnőjének ismeretsége képezte egy B. Hamard nevű francia történésszel, aki egyszer csak elkezdte pedzegetni, hogy Sárbogárdra helyeznék a székhelyüket. A polgármester a Heteknek elismerte, nem vetették alaposabb vizsgálat alá a lovagokat, ehelyett tavaly augusztus 9-én egyezségben kötötték ki: Sárbogárdra került a rend magyarországi képviseletének a központja. A város első embere fontosnak tartotta kijelenteni, hogy az egyezségkötés három oldalú volt, kettőjükön kívül a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke is jelen volt az ünnepélyen.
Néhány hónappal később az iskola következett: a rend oktatási egyezményt kötött az intézménnyel, melyben anyagi támogatást és külföldre szóló, többhetes nyelvi gyakorlatok teljes finanszírozását ígérték. Ettől a ponttól pedig némiképp eltér egymástól a hivatalos nyomozói, valamint a polgármesteri vélemény. Juhász János állítja, hogy a rend többféle módon, például számítástechnikai eszközökkel támogatta a gimnáziumot; a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztályának munkatársa, Trapp Zoltán viszont a Hetek kérdésére konkretizálta az adományokat: „egy könyvtár leselejtezéséből származó francia nyelvű könyvkupac”. A nyomozó esetleg azt tudja még elképzelni, hogy „egy minimális összeggel támogatták az iskolát, ami a rend tagjainak önkéntes adományából tevődhetett össze”.
Homály fedi azt is, hogy a Sárbogárd önkormányzata hogyan biztosított sérthetetlenséget a rend mindennemű tulajdonának. „A hivatalos rezidenciának és minden Sárbogárdon lévő tartozékainak sérthetetlenségéről van szó” - idézte a Heteknek a polgármester a megállapodást, de hozzátette, hogy valójában semmilyen rezidenciával nem rendelkezett a lovagrend. A szinte már mesébe illő történethez kapcsolódó kérdésre, miszerint akkor milyen célt szolgált ez a nyilatkozat, a következő választ kaptuk: „Mi egyértelműen jeleztük, hogy hiába írunk alá akármilyen pontot, attól az még nem lesz érvényes számukra, hiszen sokkal magasabb rendű jogszabályok szabályozzák ezt. Viszont B. Hamard ragaszkodott ehhez, mert szerette a külsőségeket, ettől valószínűleg más pozícióban érezte magát.”
A külsőségek szeretete valószínűleg a diplomata-útlevelek és „CD” jelzésű rendszámok gyártásánál is visszaköszönt. Trapp Zoltán tájékoztatása szerint a diplomáciai előjogok közé tartozik többek között az, hogy az ilyen rendszámmal közlekedő autókat a rendőrök nem kutathatják át. Ilyen jelzésű autóval közlekedett egyébként Sárbogárd alpolgármestere is, aki - a polgármester elmondása szerint - a lovagrend tagjai közé számláltatott, hiszen különben nem rendelkezett volna „diplomata-útlevéllel”.
A lovagrendről szóló e hét keddi nyilatkozatában egyébként a Külügyminisztérium elmondja, hogy hazánk három lovagrenddel tart fent kapcsolatot: a Szent Lázár Lovagrenddel, a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartóságával és a Johannita Rend Magyar Tagozatával. A mostani nyomozás főszereplőjéről, a Szent Ouen és a Csillag Lovagrendről a tárca külön is nyilatkozott: elhatárolódik attól, mint olyan egyesülettől, ami „azt sugallja, mintha a tárca elismerné”. „Ha az el nem ismert, csupán egyesületi alapon létező lovagrendek igazolványokat bocsátanak ki, azok a személyazonosság igazolására nem alkalmasak, és semmiféle kedvezményre, így könnyített, illetve soron kívüli határátlépésre sem jogosítanak fel senkit” - áll a közleményben.
Pedig ebben az esetben ez történt, hiszen Trapp Zoltán tájékoztatása szerint az egyik megtalált álútlevélben egy olaszországi pecsétet is találtak, „ami azt jelenti, hogy egy olasz határőrt már biztosan átvertek ezekkel a papírokkal”. Hogy ilyen többé ne fordulhasson elő, Trapp Zoltán érdemesnek tartaná szigorítani az okmányszerű iratok elkészítését. Egyelőre ugyanis az eredetire végtelenségig hasonlító igazolványt elkészíteni nem számít bűncselekménynek, csakis akkor, ha ezzel például a határőrnél próbálja valaki igazolni magát.
A rend ugyanakkor nemcsak Sárbogárdon, hanem a megyeszékhelyen is tevékenykedett. A székesfehérvári Kodolányi János Főiskolával kapcsolatos együttműködésükről az intézmény rektora így tájékoztatta a Heteket: „Az elsőfokozatú együttműködés megkötése után, még a tényleges tevékenység megkezdése előtt a szokásos tájékozódás során az intézmény ellentmondó információkat kapott, ezért az udvariassági szintű keretszerződésen túl nem lépett, és hónapokkal ezelőtt a lovagrenddel minden kapcsolatot megszakított, és azt a komolytalan kategóriába sorolta.”
És még egy terület, amiben eddig tisztázatlan a lovagrend tevékenysége: egy építkezéssel foglalkozó cég segítségével egy olyan földterületet igyekeztek megvásárolni Sárbogárd önkormányzatától, amely egy százhatvan főnek munkát adó, ásványvíz palackozással foglalkozó vállalat teherkijárataként szolgált. A polgármester véleménye szerint a lovagrend ott szerette volna felépíteni székhelyét, az ellenvélemény szerint a terület teljesen alkalmatlan erre, és a valódi cél az volt, hogy a palackozó vállalat tulajdonosának adják el újra a földterületet - többszörös áron. Az utóbbi verzió szerint a megvásárláshoz szükséges harmincmillió forint abból a bérleti szerződéses csalássorozatból származik, amelyben tízmilliárdos pénzek kerültek szóba. A rendőrségi álláspont szerint viszont a lovagrendet és a csalássorozatot csak az köti össze, hogy az utóbbi ügy egyik gyanúsítottja „lovagrendes rendszámmal” rendelkezett.