Vissza a tartalomjegyzékhez

Kiss Tünde
Mérges szúrások

Az elmúlt nyáron számos végzetes allergiás reak­cióról, fulladásról hallhattunk, amelyeket „egyszerû” méh- vagy darázscsípés okozott. A rovarcsípés-allergia viszonylag ritka - körül­belül száz emberbõl kettõt érint -, mégis egyre na­gyobb figyelmet követel magának, mivel ez a fajta allergia szinte csak súlyos, úgynevezett anafilaxiás lefolyásban fordul elõ.

Legutóbb egy építõmunkást csípett meg a darázs Miskolcon. Az eszméletét vesztett, magasban rekedt férfi életét a tûzoltók és a mentõk együttesen mentették meg, az idõben beadott injekció hatására még a helyszínen magához tért. Nemrég egy vízitúrázót támadtak meg fullánkosok a Mosoni-Dunán. A fiatalember nem is tudta, hogy allergiás, õt végül helikopterrel mentették meg, amihez az idõben megkapott ellenszer mellett nem csekély pilótabravúr is kellett. Sajnos nem mindenki volt ilyen szerencsés. Júliusban csak Komárom-Esztergom megyében ketten haltak meg darázscsípés nyomán kialakult allergiás reakció miatt. Egyikük fáért ment az erdőbe, amikor megtámadta egy megzavart raj. A másik esetben az összeszurkált áldozat tudta, hogy allergiás, de hiába vett be kalciumtablettákat, nem ért idõben a kórházba. A tragikus esetek sorában szerepel egy tûzoltóparancsnok is, aki Vértestolnán teljesített szolgálatot. Az elmúlt két és fél évben több mint ezer páciens került orvoshoz rovarcsípés miatt az országban, közülük öten haltak meg a kórházban.
A gyakoribbá váló halálos kimenetelû rovarcsípések közvetlen oka, hogy idén az átlagosnál jóval több a darázs. Egy rovarirtószer-gyártó cég nyilvántartása szerint eddig háromszor annyi darázsirtó szert adtak el, mint tavaly ilyenkor. Másfelõl tény, hogy terjed az allergia: a „modern ember” életmódja egyre inkább hajlamosít erre, s így már kevesebb allergiáért felelõs gén jelenléte is elég ahhoz, hogy kialakuljon a betegség. Ezért kerül ki sok új allergiás olyan családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elõ ilyen probléma. A túlérzékenységet kiváltó anyagok pedig „civilizáltan” terjednek: egyre több vegyszert és tisztítószert használunk, egyre több az adalékanyag, ételszínezék, gyógyszerszármazék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fûtésbõl származó gáz és egyéb káros anyag a lakások légterében, egyre szennyezettebb lakóhelyünk levegõje is. Mindeközben a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt életük elején nem találkozik elegendõ allergénnel. A magyar lakosság harmadát kitevõ allergiás betegek mellett további tíz-húsz százalék már érzékeny valamilyen allergénre, de egyelõre tünetmentes, vagyis még nem beteg. Elõrejelzések szerint egy-két évtizeden belül ezek a ma még egészséges (tünetmentes) felnõttek is allergiás tünetektõl fognak szenvedni: ez a teljes lakosság felét jelenti. Egyre alaposabb allergológiai kutatásokra kényszerülve idõvel még az is eldõlhet, hogy a jövõben melyik támaszt az ember felé komolyabb kihívást: a túladagolt növényvédõszer és rovarirtó veszélye vagy az irtó veszélyes rovarok. Jelenleg az allergiás reakciók töredékéért felelõsek rovarok. A méhek és a darazsak a leggyakoribb bûnösök, mert fullánkjukkal méreganyagot juttatnak közvetlenül a vérbe.
Azok a globulinok, amelyek az allergénekkel reagálnak, IgE-ként ismeretesek. Akikben sok IgE típusú ellenanyag termelõdik, hajlamosabbak az allergiás reakciókra, mint azok, akikben kevés. A test felszínét alkotó rétegekben - a bõr, az orr, a szem, a fül, az ajkak, a száj, a tüdõk és a belek hámja - milliónyi úgynevezett hízósejt található, amelyek különbözõ anyagokat termelnek és tárolnak. Ezek egyike a hisztamin, amely az allergiás reakciókat okozza. Az IgE ellenanyag a hízósejt felszínéhez tapadva vár a testbe bejutó, megfelelõ allergénre, hogy elvégezhesse a feladatát. Ha az allergén a véráramba kerül, mint ahogy az méh- vagy darázscsípés esetén történik, gyorsan szétterjed az egész testben, és ez túlságosan nagy mennyiségû hisztamin felszabadulásához vezethet. Az allergológus szakemberek felhívják a figyelmet, hogy ha valaki darázs- vagy méhcsípés után egy-két percen belül kiütéseket tapasztal az egész testén, viszket, látászavarai vannak, vagy szapora a szívverése, azonnal forduljon orvoshoz, vagy menjen a legközelebbi gyógyszertárba! Ha valaki egyszer allergiás (azaz egész testre kiterjedõ) reakcióval válaszolt rovarcsípésre, igen magas annak esélye (mintegy hatvan százalék), hogy a következõ alkalommal anafilaxiás sokkot kap. Ez a súlyos tünetegyüttes (gégeödéma, nyelvduzzanat, hányás, hasmenés, fejfájás és szédülés) nem gyakori, de robbanásszerûen jelentkezik, és tíz percen belül szívleálláshoz, eszméletvesztéshez vezethet, így legsúlyosabb formában a csípés hatása akár halálos is lehet.
„Szûrési lehetõség ugyan nincs a rovarcsípés-allergiára (ami egyébként az élet során bármikor kialakulhat), de ha valaki ennek gyanújával bekerül hozzánk, akkor elvégezzük nála az erre vonatkozó vérvizsgálatot és bõrtesztet” - tájékoztatott a legutóbbi, jól végzõdött eset kapcsán a miskolci Semmelweis Kórház bõrgyógyász fõorvosa, dr. Károlyi Zsuzsánna. Az allergia kimutatása a vérben levõ ellenanyagszint meghatározásával történik, amit allergológus szakorvos végezhet. Ha igazolódik a gyanú, akkor felkínálják az úgynevezett hiposzenzibilizáló kezelést, amely során emelkedõ koncentrációban a páciens bõre alá fecskendezik a méh-, illetve darázsmérget. A két-három éves injekciós kezeléssel kioltható a túlérzékenység. Csakhogy elõfordul, hogy anyagi okok miatt a páciens kénytelen visszautasítani a kezelést. Az életmentõ oldatot ugyanis nem támogatja az egészségbiztosító, mintegy harmincezer forintba kerül, s ráadásul ez a gyógyszermennyiség csak fél évre elegendõ. Kevesen tudják, de a rovarcsípésekre fokozottan érzékenyeknek nem elég a „jól bevált” kalcium, ahogy ez olyan áldozatok esetében történt, akik tudatában voltak allergiájuknak, volt is náluk kalciumtabletta, be is vették, de már nem segített rajtuk. Az ilyen betegnek közvetlenül a csípés után egy adrenalintartalmú injekciót kell beadnia a combjába, méghozzá perceken belül, ezzel idõt nyerve az orvoshoz jutásig. Ez az elsõsegélynyújtó injekció tizenhétezer forintba kerül, s csupán kétéves a szavatossága. Csakhogy az egészségbiztosító ezt a készítményt sem támogatja. „A szakma emiatt már többször kifogást emelt, eddig mindhiába” - mondta a fõorvos asszony.
Egy allergiás beteg gyógyulásában nagyon fontos szerepe van a fizikai állapot javításának: a rendszeres sport, testmozgás, az egészséges táplálkozás erõsíti a szervezet védekezõrendszerét is. A denaturált élelmiszerek, mint a finomlisztbõl készült ételek, konzervek, adalékanyagokat tartalmazó készítmények és a túlzott cukorfogyasztás pedig inkább kerülendõ.