Az elmúlt nyáron számos végzetes allergiás reakcióról, fulladásról
hallhattunk, amelyeket „egyszerû” méh- vagy darázscsípés okozott. A
rovarcsípés-allergia viszonylag ritka - körülbelül száz emberbõl kettõt érint
-, mégis egyre nagyobb figyelmet követel magának, mivel ez a fajta allergia
szinte csak súlyos, úgynevezett anafilaxiás lefolyásban fordul elõ.
Legutóbb egy építõmunkást csípett meg a darázs Miskolcon. Az eszméletét
vesztett, magasban rekedt férfi életét a tûzoltók és a mentõk együttesen
mentették meg, az idõben beadott injekció hatására még a helyszínen magához
tért. Nemrég egy vízitúrázót támadtak meg fullánkosok a Mosoni-Dunán. A
fiatalember nem is tudta, hogy allergiás, õt végül helikopterrel mentették meg,
amihez az idõben megkapott ellenszer mellett nem csekély pilótabravúr is
kellett. Sajnos nem mindenki volt ilyen szerencsés. Júliusban csak
Komárom-Esztergom megyében ketten haltak meg darázscsípés nyomán kialakult
allergiás reakció miatt. Egyikük fáért ment az erdőbe, amikor megtámadta egy
megzavart raj. A másik esetben az összeszurkált áldozat tudta, hogy allergiás,
de hiába vett be kalciumtablettákat, nem ért idõben a kórházba. A tragikus
esetek sorában szerepel egy tûzoltóparancsnok is, aki Vértestolnán teljesített
szolgálatot. Az elmúlt két és fél évben több mint ezer páciens került orvoshoz
rovarcsípés miatt az országban, közülük öten haltak meg a kórházban.
A gyakoribbá váló halálos kimenetelû rovarcsípések közvetlen oka, hogy idén az
átlagosnál jóval több a darázs. Egy rovarirtószer-gyártó cég nyilvántartása
szerint eddig háromszor annyi darázsirtó szert adtak el, mint tavaly ilyenkor.
Másfelõl tény, hogy terjed az allergia: a „modern ember” életmódja egyre inkább
hajlamosít erre, s így már kevesebb allergiáért felelõs gén jelenléte is elég
ahhoz, hogy kialakuljon a betegség. Ezért kerül ki sok új allergiás olyan
családból, ahol korábban egyáltalán nem fordult elõ ilyen probléma. A
túlérzékenységet kiváltó anyagok pedig „civilizáltan” terjednek: egyre több
vegyszert és tisztítószert használunk, egyre több az adalékanyag, ételszínezék,
gyógyszerszármazék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fûtésbõl származó
gáz és egyéb káros anyag a lakások légterében, egyre szennyezettebb lakóhelyünk
levegõje is. Mindeközben a gyermekek immunrendszere a túlzott higiénia miatt
életük elején nem találkozik elegendõ allergénnel. A magyar lakosság harmadát
kitevõ allergiás betegek mellett további tíz-húsz százalék már érzékeny
valamilyen allergénre, de egyelõre tünetmentes, vagyis még nem beteg.
Elõrejelzések szerint egy-két évtizeden belül ezek a ma még egészséges
(tünetmentes) felnõttek is allergiás tünetektõl fognak szenvedni: ez a teljes
lakosság felét jelenti. Egyre alaposabb allergológiai kutatásokra kényszerülve
idõvel még az is eldõlhet, hogy a jövõben melyik támaszt az ember felé komolyabb
kihívást: a túladagolt növényvédõszer és rovarirtó veszélye vagy az irtó
veszélyes rovarok. Jelenleg az allergiás reakciók töredékéért felelõsek rovarok.
A méhek és a darazsak a leggyakoribb bûnösök, mert fullánkjukkal méreganyagot
juttatnak közvetlenül a vérbe.
Azok a globulinok, amelyek az allergénekkel reagálnak, IgE-ként ismeretesek.
Akikben sok IgE típusú ellenanyag termelõdik, hajlamosabbak az allergiás
reakciókra, mint azok, akikben kevés. A test felszínét alkotó rétegekben - a bõr,
az orr, a szem, a fül, az ajkak, a száj, a tüdõk és a belek hámja - milliónyi
úgynevezett hízósejt található, amelyek különbözõ anyagokat termelnek és
tárolnak. Ezek egyike a hisztamin, amely az allergiás reakciókat okozza. Az IgE
ellenanyag a hízósejt felszínéhez tapadva vár a testbe bejutó, megfelelõ
allergénre, hogy elvégezhesse a feladatát. Ha az allergén a véráramba kerül,
mint ahogy az méh- vagy darázscsípés esetén történik, gyorsan szétterjed az
egész testben, és ez túlságosan nagy mennyiségû hisztamin felszabadulásához
vezethet. Az allergológus szakemberek felhívják a figyelmet, hogy ha valaki
darázs- vagy méhcsípés után egy-két percen belül kiütéseket tapasztal az egész
testén, viszket, látászavarai vannak, vagy szapora a szívverése, azonnal
forduljon orvoshoz, vagy menjen a legközelebbi gyógyszertárba! Ha valaki egyszer
allergiás (azaz egész testre kiterjedõ) reakcióval válaszolt rovarcsípésre, igen
magas annak esélye (mintegy hatvan százalék), hogy a következõ alkalommal
anafilaxiás sokkot kap. Ez a súlyos tünetegyüttes (gégeödéma, nyelvduzzanat,
hányás, hasmenés, fejfájás és szédülés) nem gyakori, de robbanásszerûen
jelentkezik, és tíz percen belül szívleálláshoz, eszméletvesztéshez vezethet,
így legsúlyosabb formában a csípés hatása akár halálos is lehet.
„Szûrési lehetõség ugyan nincs a rovarcsípés-allergiára (ami egyébként az élet
során bármikor kialakulhat), de ha valaki ennek gyanújával bekerül hozzánk,
akkor elvégezzük nála az erre vonatkozó vérvizsgálatot és bõrtesztet” -
tájékoztatott a legutóbbi, jól végzõdött eset kapcsán a miskolci Semmelweis
Kórház bõrgyógyász fõorvosa, dr. Károlyi Zsuzsánna. Az allergia kimutatása a
vérben levõ ellenanyagszint meghatározásával történik, amit allergológus
szakorvos végezhet. Ha igazolódik a gyanú, akkor felkínálják az úgynevezett
hiposzenzibilizáló kezelést, amely során emelkedõ koncentrációban a páciens bõre
alá fecskendezik a méh-, illetve darázsmérget. A két-három éves injekciós
kezeléssel kioltható a túlérzékenység. Csakhogy elõfordul, hogy anyagi okok
miatt a páciens kénytelen visszautasítani a kezelést. Az életmentõ oldatot
ugyanis nem támogatja az egészségbiztosító, mintegy harmincezer forintba kerül,
s ráadásul ez a gyógyszermennyiség csak fél évre elegendõ. Kevesen tudják, de a
rovarcsípésekre fokozottan érzékenyeknek nem elég a „jól bevált” kalcium, ahogy
ez olyan áldozatok esetében történt, akik tudatában voltak allergiájuknak, volt
is náluk kalciumtabletta, be is vették, de már nem segített rajtuk. Az ilyen
betegnek közvetlenül a csípés után egy adrenalintartalmú injekciót kell beadnia
a combjába, méghozzá perceken belül, ezzel idõt nyerve az orvoshoz jutásig. Ez
az elsõsegélynyújtó injekció tizenhétezer forintba kerül, s csupán kétéves a
szavatossága. Csakhogy az egészségbiztosító ezt a készítményt sem támogatja. „A
szakma emiatt már többször kifogást emelt, eddig mindhiába” - mondta a fõorvos
asszony.
Egy allergiás beteg gyógyulásában nagyon fontos szerepe van a fizikai állapot
javításának: a rendszeres sport, testmozgás, az egészséges táplálkozás erõsíti a
szervezet védekezõrendszerét is. A denaturált élelmiszerek, mint a finomlisztbõl
készült ételek, konzervek, adalékanyagokat tartalmazó készítmények és a túlzott
cukorfogyasztás pedig inkább kerülendõ.