Munkatársunktól
Augusztus 20.

Sokan képtelenségnek tartják, hogy immár a 19. század vége óta egy egyházi ünnep jelenti a Magyar Köztársaság legfõbb nemzeti ünnepét. Rendre fölmerül, hogy a jóval egységesebb közmegítélés alá esõ dátumot, március 15-ikét illene erre a rangra emelni. A tömeges ellenérzés egyik oka, hogy egy vallási ünnep nem igazán alkalmas arra, hogy a nemzet egységét szimbolizálja - bár a társadalom jelentõs részének augusztus 20. nem jelent többet egy hosszított, kiengedõs hétvégénél.

Fotó: Vörös Szilárd

Augusztus 20-án az egész nap zajló fõvárosi programsorozaton a Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint több tízezren vettek részt, amit a hivatal rendkívül nagy érdeklõdésnek titulált. Ám ha azt is számításba vesszük, hogy például az aznapi 39. Debreceni Virágkarneválon legkevesebb 250 ezer ember vett részt, akkor valószínûsíthetõ, hogy a magyar népesség túlnyomórészt a bevált szabadidõs programokat preferálta, amit részben fémjelez az is, hogy jó néhány üzletbõl rekeszszám vitték a vevõk a sört.

Szelíd szurkálások

A magyar államiság ünnepén pártpolitikusaink ismét megragadták az alkalmat arra, hogy mély megosztottságukról biztosítsák a nagyérdemût, jóllehet mindenki a Szent István-i szellemi örökség részesének tekinti magát. Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke még az ünnep elõtt nyilvánvalóvá tette, hogy semmilyen eseményen nem vesz részt a miniszterelnökkel közösen, és augusztus 20-án el is utazott halaszthatatlan republikánus párti kapcsolatépítésre „körülbelül két hétre” az USA-ba. A pártelnök a közszereplést rábízta Navracsics Tiborra, aki egy balatonfüredi ünnepségen kifejtette, hogy „az állam feladata a kibékíthetetlennek tûnõ ellentétek elsimítása, az, hogy megteremtse a béke és a rend alapjait egy közösségen belül, függetlenül attól, hogy a közösség tagja a baloldalhoz vagy a jobboldalhoz tartozik”. Békítõ szándék ide vagy oda, a frakcióvezetõ azt is leszögezte, hogy az állam fennmaradni csak akkor tud, ha a közjót szolgálja, és ha azok az emberek, akik a választópolgárok bizalmából az államot irányítják, õszinteséggel, nem pedig hazugsággal szerzik meg az emberek bizalmát.

István és a trükkök

Pálinkás József, az MTA elnöke Debrecenben szintén arról beszélt, hogy Szent István Imre fiának címzett intelmeiben nincs szó trükkök százairól vagy kampányfogásokról. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke az ékesszólás terén mindenkit lekörözött: „Szent István mûve egyfajta hármas oltár, a kereszténység, az európaiság és a magyarságnak a hármas oltára, mely együtt biztosítja a nemzet fennmaradását” - mondta szerdán Kalocsán.
A Szent István-i intelmekre utalt augusztus 20-ai nyilatkozatában Fodor Gábor, az SZDSZ elnöke is, amikor leszögezte: az erõs ország toleráns és befogadó. Fodor szorgalmazta a rendszeres bocsánatkérést a 68-as prágai tavasz elfojtásában való magyar részvétel miatt is. Szerinte az unió tagjaként sem szabad megfeledkezni a határon túli magyarokról, különösen a Vajdaságban és a Kárpátalján élõkrõl, akik még nem tagjai az uniónak.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ünnepi közszereplései összességében zavartalanok voltak, eltekintve néhány rendzavarótól a Kossuth téri nyitóünnepségen. A miniszterelnök szerda este ünnepi fogadást is tartott a Parlamentben; több száz tanárral, gyári munkással és ápolónõvel együtt nézte meg az ünnepi tûzijátékot.

De mit ünneplünk?

Augusztus 20-a mindenek elõtt a magyar államiság ünnepe, amikor a kereszténységet fölvevõ, államalapító Szent István királyra emlékezünk. Ezt a napot eredetileg 1083-ban, I. István király szentté avatásakor Szent László király nyilvánította ünneppé. Sokan paradoxonnak tartják, hogy egy egyházi ünnepet igyekeztek - már a 19. század vége óta - a Magyar Köztársaság legfõbb nemzeti ünnepévé emelni, és a kezdetektõl fölmerült, hogy a jóval egységesebb közmegítélés alá esõ ünnepünket, március 15-ikét illene erre a rangra emelni. Kovács Ákos etnográfus-történész szerint augusztus 20-ika nem világi természetû ünnep, nem arra szolgál, hogy a nemzet egységét szimbolizálja. 1891-ben éles parlamenti vita elõzte meg a dátum nemzeti ünneppé nyilvánítását, különösen hogy a Szent Jobb-körmenet - amely 1860 óta volt katolikus ünnep - került az ünnep fókuszába. A túlságosan egyházi vonatkozású ünnepbõl széles rétegek kiszorultak, különösen protestáns részrõl volt nagy a felháborodás.

Játék a tûzzel

Populárisabb irányba való törekvésként 1903-tól tûzijáték, új kenyér ünnepe, tisztavatás is kapcsolódott a jeles naphoz. Az új kenyér ünnepe egy kitalált hagyomány volt, amelyet a Horthy-, majd a Rákosi-korszakban is felhasználtak. A történész szerint a tûzijáték a középkori gondolkodást jelképezi, a négy õselem találkozásából keletkezett misztikus jel. Intézményesen nagyjából 1900-tól alkalmazták, és kezdettõl fogva hatalmi legitimációs célokat szolgált.
1949-tõl tulajdonképpen a sztálini alkotmányt ünnepeltük augusztus 20-án. Aztán a Kádár-korszakban az ünnep hangsúlya megint az új kenyérre helyezõdött. A rendszerváltáskor a parlamentben ismét lezajlott a régi vita: melyik legyen a legnagyobb nemzeti ünnepünk. Ismét március 15-e és augusztus 20-a közül választhattak, és megint augusztus 20-a mellett döntöttek. 1991-ben, a hivatalba lépõ Antal-kormány idején az Országgyûlés ismét nemzeti, s egyben hivatalos állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Kovács Ákos szerint nincs még egy ország, ahol egy egyházi ünnepet transzponáltak volna át nemzeti ünneppé. Ezúttal nem is egyetlen egyházi ünneprõl van szó: augusztus 20-hoz szorosan kötõdik egy másik vallásos ünnep, az augusztus 15-i Nagyboldogasszony napja, amikor „Magyarország patrónájának”, Máriának a mennybemenetelét ünnepli a magyar katolikus egyház. A legenda szerint István király ezen a napon ajánlotta az országot Mária, az Istenanya oltalmába. Ezt a felajánlást a katolikus egyház ünnepi szentmisék keretében évenként megismétli. A sajátosan magyar „Nagyboldogasszony” el­nevezést egyébként a honfoglaló magyarok hitvilágából eredeztetik.

Babba Mária

Újító kezdeményezésekben sincs hiány. A Balaton például különleges figyelmet kapott idén, a táltosok kõdobálásától a magyar tenger körüli rózsafüzér-zarándoklatig számos megmozdulásra sor került. Az Élõ rózsafüzér keretében Balaton körüli imaláncra hívták össze a katolikus hívõket, hogy a zarándokcsoportok „Isten kegyelmébe és a Szûzanya oltalmába” ajánlják a régió lakosait. Szintén hagyományteremtõ célzattal, és Szûz Máriának felajánlva indult autókonvojos Szeretet-út zarándoklat Dobogókõrõl Csíksomlyóba, „Babba Mária földjére”. A laikus kezdeményezés célja, hogy az Istenanya fényét eljuttassák minden teremtett lélekhez.