Csingár Edit
Gyanús és színes
Ételszínezékek és a hiperaktivitás

Nem kevés indulatot váltott ki eddig az élelmiszeripar szereplõi között a mesterséges adalékok használata - most is ez szolgáltatott híranyagot a nyári uborkaszezonban. Tizenkét ország több mint negyven szervezete egy southamptoni tanulmány nyomán az unión belül bizonyos mesterséges színezékek bevonása mellett tört lándzsát. A vitát provokáló színezékek használatának csökkentését, vagy legalább kötelezõ feltüntetését szeretnék elérni; a csata végeredménye érdemben õszre várható.

Az elõzményt a brit Élelmiszerszabványügyi Hivatal, a Sout-­hampton Egyetem és a St. Mary’s kórház közös tanulmánya jelentette, amelyben fõszerepet játszott ezerkétszáz gyerek, plusz hat úgynevezett azo-színezék és a benzoesav nevû tartósítószer. A négy héten át tartó kutatás során azokat az ételszínezékeket vizsgálták, melyek jellemzõen a gyerekek által preferált édességekben és más „üres kalóriákat” tartalmazó nassolnivalókban találhatók meg leggyakrabban. Az eredmény nem lett egybehangzó, de így is gondolatébresztõ: a szülõk megfigyelései összefüggést mutattak gyermekeik hiperaktív viselkedése és a mesterséges színezékek benzoesavval együtt való fogyasztása között. A klinikai tesztek ezt nem tudták számszerûen alátámasztani, de nem alaptalan a gyanú, így a felmérést végzõk az unió illetékes szervéhez fordultak. Az eredményeket az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) is értékelte idén tavasszal, de további vizsgálatok elvégzését látják szükségesnek, mivel a lakosság egészére nézve nem mondható reprezentatívnak a tanulmány.
Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szakembere lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a mostani problémát eddig nem regisztrálták. A tanulmány hatására az OFE is az azo-színezékek kivonását követeli. Javaslatuk az eddigi gyakorlatnak is megfelel: ha felmerül a gyanú, hogy egy adalékanyag káros, kivonják a forgalomból, amíg az „ártatlansága” be nem bizonyosodik. Épp ezért váltott ki az OFE szakértõje szerint felháborodást, hogy az Európai Élelmiszervizsgálati Bizottság mindössze egy javaslatot tett, miszerint a gyártók a színezék használata mellett kötelezõen tüntessék fel az élelmiszeren, hogy „esetleges aktivitási és koncentrációs zavarokat idézhet elõ gyermekeknél”.
A fogyasztóvédõk keményebb fellépést, illetve szigorítást követelnek. Dömölki Lívia ugyanakkor rámutatott, hogy eddig is szigorúan meghatározott volt, mennyit és mihez használhatnak az azo-színezékekbõl. Az ENSZ illetékes szervezete, a FAO/WHO folyamatosan vizsgálja, ellenõrzi az adalékokat, tavaly például kitiltottak egy piros színezéket Angliából.
Az ellenõrzésnek köszönhetõen a fogyasztást figyelembe véve változtatják az adalékanyagok határértékét is, így például a megnövekedett édesség- és kényelmi termékek fogyasztása miatt csökkentették a színezékek és édesítõszerek használatának engedélyezett mennyiségét. Másik oldalon viszont Dömölki szerint azt is látnunk kell, hogy nemcsak a gyártók kedvelik az azo-színezékeket könnyebb kezelhetõségük miatt, hanem a fogyasztók körében is népszerûek, mivel a természetes adalékoknál jóval vonzóbb külsõt adnak a termékeknek.
Dr. Gergely Valéria, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének képviselõje a Hetek kérdésére hasonlóképp válaszolt: álláspontjuk szerint a mesterséges vegyi anyagok használatát a lehetõ legkevesebbre kellene csökkenteni az élelmiszeriparban. Mindenképp az említett élelmiszeripari produktumok fogyasztásának csökkentését vagy kizárását javasolják az étrendbõl, különösen gyermekek, várandós anyák és nem egészséges emberek esetében.
Dr. Sohár Pálné, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (MgSzHK) tudományos tanácsadója, korábban az OÉTI toxikológiai fõosztályvezetõje úgy nyilatkozott lapunknak, hogy nem látja kétséget kizáróan bizonyítottnak a Southampton Egyetem végkövetkeztetéseit. Mindemellett úgy véli, hogy egész biztosan nem származik kára egyetlen fogyasztónak sem abból, ha az üdítõitalok és édességek mesterséges színezékektõl mentesek. Ezeknek az anyagoknak - meglátása szerint - nincs semmiféle, az emberi szervezet számára elõnyös hatása, még akkor sem, ha nem egészségkárosítóak az elvégzett toxikológiai vizsgálatok eredményei szerint.
A fogyasztók egy részében kiváltott, az allergiához hasonló, nemkívánatos tünetek (intolerancia) azonban véleménye szerint nem köthetõk kizárólag a szóban forgó anyagokhoz, nagyon gyakran a természetes színezékek, de még maguk az élelmiszerek is okozhatnak ilyen tüneteket. Ez a gyerekek esetében a hiperaktivitáshoz hasonló viselkedésben nyilvánulhat meg, esetleg „ronthatja” az egyébként is hiperaktív kisgyerek állapotát. Megoldásként az elõvigyázatosságot és a fokozott odafigyelést javasolja a fogyasztóknak. Ha a legkisebb gyanú is felmerül, hogy valaki érzékeny, netán túlérzékeny valamire, az kerülje el! Kívánatosnak tartja azt is, hogy a piacon - elérhetõ áron - mesterségesszínezék-mentes üdí­tõital és édesség is kapható legyen.
Az OFE és az OÉTI szakemberei szerint a követendõ példát e tekintetben a skandináv államok nyújtják, ahol a kormány nagyon szigorúan lép fel a fogyasztók érdekében. Sohár Pálné ennek okát abban látja, hogy az északi államokban különösen sok az azo-színezékekre érzékeny ember. A norvégok épp ezért - mivel nem tagjai az uniónak - nem is engedélyezik azok használatát. Az azo-színezékek világméretû betiltásának viszont szerinte még nem jött el az ideje. Az egyoldalú uniós korlátozás hátrányosan érintené az európai gyártókat, de nem védené kellõen az európai fogyasztókat. Mivel a világszabványnak megfelelõ, az unión kívüli országokból származó élelmiszerek importja nem tiltható, az üzletekben továbbra is kaphatók lesznek azo-színezéket tartalmazó élelmiszerek. A legnagyobb befolyást az azo-színezékek használatának visszaszorítására - a megkérdezettek szerint - a fogyasztók gyakorolhatják azzal, hogy a boltban az esetleg „sápadtabb”, de egészségesebb élelmiszereket választják.