Hajdú Sándor
Gerillamozgalom a mezőgazdaságban
Mindenki tartsa be a játékszabályokat

Blokád alá vonja a felvásárló- és feldolgozó- telepeket hét szabolcsi gazdakör és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ifjú Gazda tagozata, ha 30 forintos kilogrammonkénti nettó ár alatt vennék át az ipari almát az üzemek.

Legalábbis nyolc gazdaszervezet errõl állapodott meg Balkányban. A meggy- ésdinnyetermesztők után tehát most az almatermelõk kezdik el „gerillaharcukat” a kereskedõk és a felvásárlók ellen. A szakemberek szerint több évtizedes az a viszály, ami a termelõk és a felvásárlók között dúl. A termelõk érdekvédelme nem létezik, a kereskedõk kénye-kedve szerint alakulnak a felvásárlói árak. A termelõk ezért azt mondják, csak ilyen módon lehet megakadályozni, hogy ne alakuljon ki hasonló helyzet, mint a meggy és a dinnye esetében.
A gazdaszervezetek célja, hogy megakadályozzák a „nyomott áras” felvásárlási hullámot, ezért úgy határoztak, a léalma kilójáért legalább 30 forintot kell a betakarítási idõszakban fizetni a kereskedõknek. A gazdakörök vezetõi a megye legfontosabb almatermelõ vidékeit képviselik Balkánytól kezdve Vásárosnaményon át Fehérgyarmatig. Terveik szerint, ha információt kapnak arról, hogy valahol ennél olcsóbban veszik meg az almát, azt a felvásárló- vagy feldolgozótelepet blokád alá helyezik. Felhívásukat igyekeznek minden kereskedõhöz és termelõhöz eljuttatni, annak érdekében, hogy - miként fogalmaznak - „mindenki tartsa be a játékszabályokat”.
Budai Gyula, a MAGOSZ igazgatója lapunknak leszögezte, csak teljes és következetes összefogással lehet sikeres az akciójuk. Az almatermelõ gazdák ugyanis úgy látják, akár hetekig is vissza lehet tartani az árut, mivel az nem romlik meg olyan könnyen, mint a leszedett meggy vagy éppen a dinnye. A Magosz szövetségi igazgatója szerint a lépésre azért szánták el magukat, mert a szaktárca semmilyen gondjukra nem reagál, pedig az unióban minden egyes mezõgazdasági termék esetében minimális árat is meghatároznak.
Szabolcs-Szatmár-Bereg Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett az ország legnagyobb almatermelõ vidéke. Ebbõl a három megyébõl kerül a piacra az alma 70 százaléka. Balog József fehérgyarmati termelõ szerint a kereskedõk az igazi nyertesei a mezõgazdaságnak. A termelõ hat hektáron termeszt almát más gyümölcsök mellett.
„A piacon szabad rablás folyik, és örülhet az a termelõ, ,,akinek tisztességes kereskedõ viszi el az almáját, olyan, aki megbecsüli a gazdát az árral. Sajnos csak remény maradt az a várakozás, amit az uniós csatlakozással vártunk, a piac nem konszolidálódott, maradtak a hiénák a mezõgazdaságban” - mondta keserûen a gazda. A nyugati mintára szervezõdött TÉSZ-ek (Termelõ és Értékesítõ Szövetkezetek) létrejöttek ugyan, de a piac legnagyobb felvásárlói tömörültek ezekbe a szervezetekbe, akik termelés nélkül felveszik az uniós támogatásokat. „A gazdáknak nincs más eszközük a piaci hiénák ellen, csak a nyilvánosság és a demonstráció”- tette hozzá Balog gazda.
Varga Péter, a parlament mezõgazdasági bizottságának szakértõje szerint a demonstráció a nyilvános akció fontos fejlõdési szakaszát jelzi a magyar mezõgazdaságnak: a gazdák rájöttek, hogy csak együttes fellépéssel tudnak a helyzetükön változtatni.
Az uniós sémák kötelezõ hazai másolása ugyanis nem hozta az elvárt eredményeket, mert hiányzik a bizalom, az egymásrautaltság érzése. Az unióban megalakult TÉSZ-ek szintén kényszer hatása alatt jöttek létre, a gazdák a saját bõrükön tapasztalták meg a piac törvényeit, és hosszú fejlõdési idõ után, kemény küzdelemben létrehozták az értékesítési szövetkezeteket. Ezzel szemben itthon eddig a politika által kontrollált érdekvédelmi szervezetek alakultak, amelyek a legnagyobb jóindulattal sem tudták megoldani a mezõgazdaságból élõk gondjait. „Most zajlik az eszmélés, a magyar gazdák rájöttek, hogy õk a mezõgazdaság legfontosabb szereplõi, nélkülük nem létezik a piac” - tette hozzá Varga Péter.