Nyílt levélben tiltakozott száz magyar értelmiségi, amiért Bayer Zsolt a
Magyar Hírlapban azt írta, hogy megérti az antiszemitizmust. A levélírók azt
akarják megtudni Széles Gábortól, a lap tulajdonosától, hogy vállalhatónak
tartja-e újságjában az ilyen zsidóellenes publicisztikákat.
Bayer Zsolt múlt heti írásában többek között ez olvasható: „1967-ben a pesti
zsidó újságírók még Izraelt gyalázták. Ugyanezek a pesti zsidó újságírók ma az
arabokat gyalázzák. Meg a Fideszt. Meg bennünket. Mert jobban gyűlölnek
bennünket, mint mi őket. Ők a mi indok-zsidóink - értsd: a puszta létezésük
indokolja az antiszemitizmust.”
Az aláírók arra várnak választ, felvállalja-e a lap munkatársi gárdája a
kollegiális együttműködést Bayer Zsolttal, és elvárja-e ezt a tulajdonos tőlük?
„Vállalható gazdasági és erkölcsi tettnek tekinti-e Ön, akinek nemcsak
érdekeltsége van a Magyar Hírlapnál, hanem tekintélyes közéleti személyiség is,
hogy olyan lapot finanszíroz, amelyben - az országos napilapok közül elsőként -
egy vezető publicista nyíltan antiszemitának vallja magát”.
Érdeklődnek arról is, hogy „amennyiben Bayer Zsolt írásának közlése egybevág a
Magyar Hírlap szerkesztési koncepciójával, körvonalazná-e az, Elnök úr, a
nyilvánosság előtt is, hogy milyen értelemben tekinti az ország érdekeit
szolgáló erkölcsi kötelességének az antiszemitizmus szellemiségének
publicisztikai rangra emelését, a közgondolkozásban és közbeszédben való
legitimálását”.
A nyílt levél szerzői szerint Bayer Zsolt érvelésével a Magyar Hírlap egy fontos
határt lépett át a magyarországi publicisztika 1945 utáni történetében: a magyar
sajtó és közélet egyes képviselőiről ez idáig kritikusaik állapították meg, hogy
antiszemiták, amit ők rendre visszautasítottak.
„Bayer Zsolt azonban most maga vállalja ezt fel, kifejezetten is azt
hangoztatva, hogy zsidónak gondolt személyek egyesek vagy éppen többek által
kifogásolhatónak tekintett megnyilatkozásai jogosan alapozzák meg az
antiszemitizmus magatartását” - írják, hozzátéve, hogy a publicista érvelése a
klasszikus antiszemita argumentáció része, amellyel közéletileg is mérvadó
orgánumok részéről csak az 1930-as és 1940-es évek szélsőjobboldali
publicisztikájában találkozhattunk.
A Széles Gábornak szóló nyílt levelet aláírta többek között Kende Péter
újságíró, Vásárhelyi Mária szociológus, Závada Pál író és Kéri László
politológus is.
Egyes vélemények szerint az egyik leggazdagabb magyar, Széles Gábor politikai
ambíciókat táplál: a Fidesztől jobbra elhelyezkedő 5-6 százaléknyi szavazó
támogatását megszerezve kíván „királycsináló”, de legalábbis leendő koalíciós
társi pozícióba kerülni a következő választásokig. (Index/MTI/Hetek)