Hetek XII. évfolyam, 13. szám, 2008. március 28.

A lángelméjű feltalálóknak nem csak a technika terén van keresnivalójuk. Egy sikertörténet kezdődhet a bébitápszer feltalálásával is - az emberiség létét így is lehet forradalmasítani. 150 évvel ezelőtt a csecsemőhalálozási ráta még igen magas volt - legfőképpen a megfelelő anyatejpótló termék hiánya miatt. Egy svájci gyógyszerész, Henri Nestlé elsőként fejlesztett ki újszülöttek számára is fogyasztható csecsemőtápszert, a kezdeti sikert egy baba megmentése jelentette, aki sem anyatejet, sem más táplálékot nem volt hajlandó elfogadni. Az Henri Nestléről elnevezett cég mára a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalatává, egyben Svájc legnagyobb iparvállalatává nőtte ki magát.

Az emberségéről is méltán híres Henri Nestlé 1814-ben született, egy sváb-német házaspár tizenegyedik gyermekeként. Az eredetileg tizennégy gyermekes családot többször is tragédia érte: a Nestlé gyerekek fele nem érte meg a felnőttkort - abban az időben minden negyedik csecsemő még az első életévét sem érte meg. Henri tizenévesen maga mögött hagyta családját és szülővárosát, Frankfurtot - ahol egyébként később bátyja lett a polgármester -, és Svájcba költözött szerencsét próbálni. Gyógyszerésznek tanult évekig, majd saját vállalkozásba fogott: először ecetet, olajat és likőrt gyártott. 1860-ban feleségül vette egy jótékonykodásban élen járó orvos leányát, s bár gyermekük sosem született - vagy talán éppen azért -, közös és elsősorban nem üzleti ügyükké vált a mások utódaiért végzett munka. Nem tudjuk, pontosan mikor kezdett Svájc leghíresebb patikusa az életmentő bébipapi kidolgozásába, de a korábban már különféle területeken bizonyított, vállalkozó kedvű férfi fáradozásait végül siker koronázta, s a Lactous Farina Nestlé nevű tápszer 1867-ben piacra került. A Nestlé 1866-os alapítása után négy évtizedig a cég első és egyetlen terméke ez a tej- és gabonaalapú élelmiszer volt, mely a társadalom legsebezhetőbb tagjainak táplálkozását segítette - a csecsemőkét, a betegekét és az idősekét. Henri Nestlé nemzetközi hírnevét találmányának figyelemre méltó tulajdonságaival vívta ki.

Jóllehet 1874-re a vállalkozás már tekintélyes, 400 ezer frank nyereséget termelt, az élelmiszerpiacon elért fényes sikerek ellenére Nestlé a cégét a következő évben eladta üzlettársainak. A szimpatikus patikus visszavonulása után feleségével kétlaki életet élt: hol a Genfi-tó partján fekvő Montreux-ben, hol pedig a vaudi Glionban tartózkodtak. A jólétbe lépett házaspár továbbra sem feledkezett meg a szükségben levőkről: kölcsönöket nyújtottak a rászorulóknak, valamint támogatták a helyi infrastruktúra-fejlesztéseket. A Nestlé-birodalom alapköveinek lerakója 1890-ben, 76 éves korában hunyt el. Talán még maga az alapító atya sem hitte volna, hogy alig több mint 100 év múltán a Nestlé a világ egyik legjelentősebb vállalatává fejlődik. A filantróp cégalapító neve és a fészek szimbóluma (a nestlé szó jelentése sváb nyelvjárásban: kis fészek) garantálta - s azóta is garantálja - az alapos tudományos kutatás eredményeként készült termékek állandó minőségét. A Nestlé időről időre bejárja az élelmiszeripari piacot, hogy újabb minőségi alapanyagot - ha úgy tetszik, minőségi terméket előállító gyáregységet - vásároljon fel, majd sajátos receptje alapján készítse el mi szem-szájnak ingere. Először a Page fivérek első európai, sűrített tejet gyártó üzemét vonta be az üzletbe. A két cég 1905-ben egyesült, Nestlé & Anglo-Swiss Condensed Milk Co. néven. A Nestlé ezután sorra vásárolt fel és egyesített más, újításokban úttörő élelmiszeripari cégeket. A vállalat 1929-ben a Cailler, Peter and Kohler csokoládégyárral bővült, amelyet 1947-ben a Maggi csoport és termékeinek beolvasztása követett. Ezáltal a Nestlé csoporthoz kerültek olyan találmányok is, mint Daniel Peter (hogy, hogy nem Henri Nestlé egykori szomszédjának és cimborájának) tejcsokoládéja (1875) vagy Julius Maggi zöldséglevesei (1884) és leveskockái (1908). Henri Nestlét mindig is izgatta az élelmiszerek kémiája, kiváltképp az, hogy a különféle élelmiszerek miként alakíthatók át tartós, instant formájúvá.
A másik Nestlé-szimbólum, a jól ismert azonnal oldódó kávékülönlegesség, a Nescafé „feltalálása” is a cég nevéhez fűződik. Az instant kávét történetesen a brazil kormány közbenjárására állította elő a Nestlé: a céget 1930-ban keresték meg azzal a kéréssel, hogy fejlesszenek ki olyan terméket, melyből pusztán víz hozzáadásával tökéletes kávé, s ezáltal azonnal ébredő ember nyerhető. Nem mellesleg az akkori kávétúltermelés megoldásán buzgólkodó cég illetékes termékfejlesztője a megoldáson nem kevesebbet, mint hét évet dolgozott. A Nescafé éppen a második világháború idején indult hódító útjára, amikor az amerikai katonák ellátmányának is részét képezte az instant kávé.
A többek között állateledellel, mélyhűtött élelmiszerekkel, kávéval, fűszerekkel, édességgel, ásványvízzel, kozmetikummal kereskedő svájci Nestlé cég 2007-ben mintegy 10,65 milliárd svájci frankos (azaz 9,7 milliárd dolláros) tiszta nyereséget könyvelhetett el. Legnagyobb piaca 15-20 éven belül az USA helyett minden bizonnyal Kína lesz.