Széchey Noémi
Tűz és sortüzek
Elindult Pekingbe az olimpiai láng

Alig négy hónappal a pekingi olimpia megnyitója előtt a kínai karhatalom brutális erőszakkal lépett fel a tartományuk függetlenségét követelő tibetiek ellen. A megmozdulások vérbefojtása meghiúsíthatja Peking azon szándékát, hogy az idei olimpiai játékok hátszelét meglovagolva, mint a 21. század új nagyhatalma lépjen fel a világ színpadán.

A dalai láma rezidenciájának helyt adó Potala Palota előtt vonuló kínai katonák

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter „fenntarthatóbb” Tibet-politikát kért Pekingtől, hozzátéve, hogy ennek egyetlen módja, ha párbeszédet kezdeményez a dalai lámával. Nicolas Sarkozy francia elnök is önmérsékletre szólította fel a kínai vezetést, és felajánlotta, hogy Franciaország kész közvetíteni a dalai láma képviselői és Kína között. Később azonban hozzátette - a világ vezető politikusai között elsőként -, hogy fontolóra veszi a játékok megnyitójáról való távolmaradás lehetőségét. „Kínai barátainknak meg kell érteniük, hogy a világ aggódik a tibeti kérdés miatt, és a döntésemet az események további alakulásának fényében fogom meghozni.”

Ugyanakkor Bernard Kouchner francia külügyminiszter még ezt megelőzően visszavonta korábban a bojkott támogatására vonatkozó felszólalását, mondván, hogy vannak olyan gazdasági döntések, amelyeket „az emberi jogok rovására” kell meghozni. Jan Figel, az Európai Unió sportügyekért felelős biztosa úgy véli, „valamennyien elítéljük az erőszakot, azonban a Játékok bojkottjával kapcsolatban senki nem gondolja úgy, hogy a bojkott lenne a megfelelő válasz”. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szintén elítélte a bojkott gondolatát.
Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata elnöke szerint viszont a kínai erőszak „kihívás a világ lelkiismerete” számára. „Ha a szabadságszerető emberek szerte a világon nem emelik fel a szavukat a kínai erőszak ellen Kínában és Tibetben, elvesztettünk minden erkölcsi jogot arra, hogy bárhol máshol a világon felemeljük a szavunkat az emberi jogok eltiprása ellen” - mondta a házelnök. George W. Bush amerikai elnök ugyanakkor a múlt héten bejelentette, hogy ott kíván lenni a játékokon, és egyelőre nem veszi fontolóra, hogy arról politikai okok miatt maradjon távol.
A kínai hatóságok elutasítanak minden ilyen jellegű felszólítást. „Tiszteletben kell tartanunk az olimpiai játékok eszméjét, amibe nem szabad a politikát belekeverni” - nyilatkozta Ven Csia-pao kínai miniszterelnök egy múlt heti sajtókonferencián. A játékok bojkottját megakadályozandó Kína geopolitikai és gazdasági súlyát veti latba, és a színfalak mögött igyekszik meggyőzni a kormányokat, sportszövetségeket és a vállalati szponzorokat, hogy álljanak el bojkottálási szándékuktól.
Jacque Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke szintén ellenzi a bojkott ötletét, és üdvözölte, hogy a tagországok többsége is elutasítja a bojkottra való felhívást. „A vállalati szponzorok tisztán látják a helyzet ambivalens voltát, ám egyikük sem vette fontolóra a távolmaradást” - állítja egy pekingi PR szakember. „Túl sok pénzt és erőforrást fektettek már be, és megelégszenek azzal, ha az olimpia szép rendben lezajlik.”