Hetek XII. évfolyam, 12. szám, 2008. március 21.

SzéttÉpni vagy pereskedni? - sokakban merült fel ez a kérdés egy évvel ezelőtt, amikor a Centrum Parkolás Szolgáltató Kft. és más, félig-meddig magánkézben lévő parkolási díjszedő cégek először „szórták meg” felszólító leveleikkel a hazai autóstársadalmat. Ilyen levelek azonban azóta is folyamatosan érkeznek a gépjármű-tulajdonosokhoz.

A lapunknak nyilatkozó szakértők és érintettek szerint nem az a felháborító, hogy a parkolásért fizetni kell - habár mindezt közpénzekből épült közutakon tesszük -, hanem az, hogy „ezek az összegek javarészt magáncégek zsebébe vándorolnak, nem pedig az önkormányzatokhoz. Még kevésbé fordítják ezeket a bevételeket mélygarázsok és új parkolóhelyek építésére” - mondta a Heteknek Murányi József, az Emberibb Parkolásért Mozgalom (Empamo) főtitkára.
Sok-sok fővárosi autósnak kellett az elmúlt időszakban „újraélesztenie” hosszú távú memóriáját, lévén, hogy a díjbeszedők akár 2002-ben történt fizetési elmaradások miatt is „tollat ragadtak”. A roham oka egy 2006-ban változott jogszabály, amelynek értelmében az érintett díjszedő vállalkozásoknak 2007. február 22-éig kellett visszamenőlegesen postázniuk az elmúlt években felgyülemlett díjtartozásokról szóló értesítőket. „Az előírás szerint 2006. december 22-éig lehetett késedelmi kamatot számolni a korábbi parkolási bírságokra, emellett 5 évről 1 évre csökkent az elévülési idő, s ezen belül 60 napra az a határidő, amelyen belül a pótdíj megfizetésére levélben kell felhívni az ügyfelet” - magyarázta a részleteket kérdésünkre dr. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke. Ezentúl tehát csak a közel 60 napos időtávra szóló emlékezőtehetségünket kell majd latba vetnünk.
„A parkolásgazdálkodási rendszer bevezetésének célja a városi zsúfoltság csökkentése, közlekedési krízisek feloldása, átmenő forgalom egy részének kivonása, lakhatósági feltételek és környezeti viszonyok javítása” - olvasható a Centrum honlapján. „Ez a propaganda már csak azért is álságos, mert a parkolóhelyek számát folyamatosan szűkítik, míg a meglévő helyek díjait emelik” - kommentálta Murányi József. Ma Budapesten és agglomerációjában mintegy 600 ezer gépjárműnyi parkolóigény lép fel nap mint nap. Ehhez képest csak 40-50 ezer fizetős parkolóhely van, melyet három nagyobb szervezet működtet. Az V. kerületben a Fővárosi Közterületi Parkolási Társulás szedi a díjakat, a IX. és XIII. kerületekben a Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft. A fennmaradó néhány érintett kerületben (I., II., VII. stb.) pedig a Fővárosi Önkormányzatok Parkolási Társulása megbízta a Centrum Parkolás Rendszer Kft.-t, amely utána szintén megbízta a Centrum Parkolás Szolgáltató Kft.-t a díjszedés megszervezésével. „A láncolat végén egy olyan magáncég áll, amely már nem köteles elszámolni senkinek. Mellesleg a telephelyét és tulajdonosi szerkezetét tekintve szinte teljesen megegyezik a lánc középső tagjával. Gyakorlatilag egyik zsebükből teszik át a pénzt a másikba” - magyarázta a viszonyokat a főtitkár.

A téma népszerűségét mutatja, hogy internetes fórumokon már több tévhit is lábra kapott. Sokak szerint például, ha nem ajánlva és tértivevényesen érkezik a felszólítás, nem is kell vele foglalkozni. Kovács Kázmér tájékoztatása szerint azonban a vonatkozó törvény értelmében a díjszedő cégnek csak a levél feladását kell igazolnia, a címzetthez való tényleges eljutását nem. Többen úgy gondolják, hogy a 2004 előtti eseményekről nem kell fotót bemutatni, hanem mindenképpen jogos a felszólítás. „Ez is tévhit. A parkolótársaságnak a követelése ténybeli alapját bizonyítania kell, a parkolás tényét és helyszínét öt fotóval: szemből, hátulról, oldalról külön a szélvédő egészét és a közvetlen környezetét. Fénytörés, bevillanás esetén viszont a kép nem bizonyító erejű” - hívta fel a figyelmünket Kovács.

A Fővárosi Bíróság lapunkhoz eljuttatott állásfoglalása szerint, ha egy ilyen felszólítási ügyet perre visznek, „a mérlegelés egyetlen irányadó szempontja a bíróság belső meggyőződése”.
„Sem a fényképezőgépek, sem a kézi számítógépek, sem a parkolóórák nincsenek hitelesítve. Ezek az eszközök jellegüknél fogva nem is alkalmasak a hitelesítésre” - emelte ki Murányi. Valóban, a jelzett eszközökre a törvény tárgyi hatálya nem terjed ki, ugyanis azok mérést nem végeznek. „Azonosíthatatlan parkolási jegy vagy parkolási jegy hiányára alapított kereset esetében ennek a kérdésnek a per érdemi eldöntése szempontjából nincs jelentősége” - nyugtázta a Fővárosi Bíróság.
A bíróság közleménye azt is kimondja, hogy mivel a felszólítás egyik alapját képező adatlap hitelességét eddig senki sem kérdőjelezte meg, ezért az azt kiadó számítógépes rendszer hitelessége nem is tárgya ezeknek a pereknek. Habár számos esetben kiderült már, hogy a gépezet tévedett: például díjfizetés után újra kiküldte a felszólítást. Kovács Kázmér szerint nem lehet előre megjósolni ezeknek a pereknek a kimenetelét, hiszen „ahány ügy, annyiféle bírói döntés” születik.

Mivel Fürst György, a Centrum Parkoló Rendszer Kft. vezérigazgatója lapunk többszöri megkeresése ellenére sem kívánt élni a „védelem jogával”, kénytelenek vagyunk kommentek nélkül sorjázni a cég ellen felhozott további „vádpontokat”. Habár a Centrum-cégeknek jelenleg is több folyó ügyük van bíróság előtt - úgymint jogszerűtlen követelés átruházása, jogszerűtlen adatkezelés, jogosulatlan díjszedés -, most szorítkozzunk csak a fizetési felszólításokra. Dokumentált eset volt, hogy a parkolóőr direkt nem hagyta a „Mikulás-csomagot” a szélvédőn, hogy az autós kénytelen legyen a nagyobb összegű pótdíjat befizetni, ha rájön, hogy baj van… A díjbeszedő cégek közül a Centrum esetében találjuk a legtöbb követelésátruházást (a hírhedt Intrum Justitia és társai részére), ami egyfelől erősen utal az üzleti haszonszerzésre mint fő célra, másrészt „ennek köszönhetően” nemcsak a centrumosok küldtek ki felszólító leveleket, hanem ezek a „szatellitcégek” is, ami jobbára teljesen alaptalan és jogtalan eljárás. Az eddigi tapasztalatok szerint a Centrum - mondhatni - zéró toleranciát mutatott a jogvitás ügyekben.