Kovács Klára
A korrektség megtérül
Portré az év példaképéről

Kevés ember él ma az országban, aki 38 éve ugyanazon a munkahelyen dolgozik. Még kevesebb talán az, aki kezdő üzemvezetőből főtulajdonossá válva létrehozta az ország legnagyobb magyar baromfifeldolgozó vállalatát. Ezért a teljesítményéért az Ernst and Young az Év példaképévé választotta Magyar Józsefet, a Hungerit Zrt. első emberét.

Javában a szocializmus idején, 1970-ben lépte át először a fiatal üzemmérnök, Magyar József a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat kapuját. Amolyan szegénylegényként érkezett, albérletezve lakott feleségével. Idővel lassan araszolni kezdett a céges ranglétrán, üzemvezetőből termelési osztályvezető-helyettesé, majd fejlesztési főmérnökké avanzsált. Az igazi nagy lehetőség és kihívás a rendszerváltást követően nyílt meg számára.
Harmadik vonalbeli dolgozónak számított még a cégnél a nyolcvanas évek végén, amikor megnyílt a lehetőség a privatizációra. A cég akkori vezetői azonban nem mertek beszállni, Magyar viszont látott benne fantáziát. Olasz és német befektetőkkel karöltve megvásárolta a nagy múltú vállalatot, így 1990-ben ő lett a cég ügyvezető igazgatója. Az 1922 óta működő üzemben a rendszerváltáskor „még csak” 150-en dolgoztak, és 800 millió forintos árbevételt produkáltak. Mára minden szempontból sokat fejlődött a cég, hiszen jelentősen kibővült a termékkör, a létszám 1500 főre duzzadt, a forgalmuk pedig eléri a 34 milliárd forintot. A cég a rendszerváltás előtt a hazai baromfifeldolgozó vállalatok körében a középmezőnybe tartozott, mára pedig a legnagyobb árbevételt elérő cég lett. Harminc különböző országba exportálnak. Legismertebb magyar terméküknek számít a libamáj, ebből 750 tonnát adnak el, főként Franciaországba és Japánba.
Magyarországon elsőként (a kilencvenes években) a szentesiek dobtak piacra készre sütött panírozott termékeket, amelyekkel elnyertek számos szakmai és közönségdíjat. Modern világunkban egyre nagyobb a kereslet ezen termékek iránt, a Hungerit 8 ezer tonnát meghaladó mértékben ad el belőlük évente, de a jövőben még nagyobb teret szánnak számára a termékpalettájukon.
Magyar József szerint sikeresen vették az akadályokat az uniós csatlakozás után. „Ez a korszak számít a cég életében a második fordulópontnak. A csatlakozás nem elsősorban kihívást vagy nehézséget hozott, hanem inkább lehetőségeket, könnyebbséget - fejtette ki megkeresésünkre Magyar. - Felkészültünk az EU-csatlakozásra, az uniós elvárásokhoz alakítottuk a technológiai fejlesztéseinket, megszereztük valamennyi minőségtanúsítványt, hogy bejuthassanak az uniós piacra. Ez kézzelfogható előnyt jelent, aminek köszönhetően az EU valamennyi áruházába szállíthatunk.”
A folyamatos technológiai fejlesztést, az újításokat központi kérdésnek tartja az igazgató: „A rendszerváltás előtti időben fejlesztési főmérnökként ötven újításom volt, amelyekből többet máig alkalmaz a szakma. Elsőként vezettük be például az országban az EAN-kódos termelésirányítást. A nyolcvanas évek elején dolgoztuk ki annak a módszerét, hogyan lehet egy termékhez egy kódot rendelni, és ezt végigkísérni a gyártás egész folyamatán, a raktározásig bezárólag. Ma is ennek elvén működik a gyár, és tartjuk nyilván a hatezer féle terméket.”

Fotók: Hungerit

Magyar József a fejlesztés mellett a vásárlókkal való korrekt kapcsolattartást tartja a legfontosabb elvnek. „Számomra a vevő az úr, nagy tiszteletben részesülnek a partnereink… Célunk az - fejtette ki -, hogy a lehető legjobb kiszolgálást és minőségi termékeket kapjanak tőlünk. Talán ennek is köszönhető, hogy az árbevételünk nyolcvan százaléka visszatérő partnerektől származik. Ez nem véletlen akkor, ha tudjuk, egyre nagyobb fontosságot jelent az élelmiszerbiztonság. Állandóan magas színvonalat kell produkálni, és az is fontos, hogy az esetleges reklamációkat is udvariasan fogadjuk. Meggyőződésem, hogy ennek a szemléletnek köszönhetjük, hogy idáig jutottunk.”
A siker titkának Magyar József a kitartást, a sok-sok munkát, illetve a korrektséget, a bizalom megtartását tartja. Szükség van ezenkívül természetesen jó munkatársakra, és persze szerencsére is. Vallja, a becsületesség, a korrektség nem mindig jövedelmező, de előbb-utóbb megtérül.