Hetek XII. évfolyam, 12. szám, 2008. március 21.

Az égi erők keresése és a magyar feltámadás előkészítése a célja a pilisszántói Boldogasszony-kápolnánál nagypéntekre meghirdetett „ökumenikus” sámánszertartásnak. A keresztény elemekkel vegyített ősmagyar hit reneszánszát éli, bár a mozgalom meglehetősen tagolt. Az irányzatok közül van, amelyekben a New Age-es okkultizmus dominál, máshol az úgynevezett táltos gyógyításon van a hangsúly, megint mások politikai célokat tűznek ki, például a Szent Korona tekintélye alá vinnék vissza az országot.

„A SZER (vagyis szertartás - a szerk.) a húsvét - nagypéntek - Jézus bátyánk utolsó és legnehezebb embertestben eltöltött napjára emlékezik, valamint ezen az estén holdtölte is lesz, Mária nővérünkről is megemlékezünk, s több különleges bolygó-együttállás mellett, a tavaszi napéjegyenlőség is célkeresztünkben vagyon” - invitál Pilisszántóra egy „csendes és magasztos szertartásra” e-mailben terjedő levelében Heffner Attila, az est egyik szervezője.
A meghívóból kiderül, hogy az egész péntek éjszakát átölelő programról van szó: lesz szoboravatás, a helyi erők tüzes nyílvesszők kilövésével és parázson járással ünneplik a napfordulót, és reggelig tart a virrasztás. A cél: „a tavaszi magyar feltámadás előkészítése”, „az égi személyek és erők, az istenség kérése”, „a tavaszserkenés várása”, valamint Jézussal, Máriával és a nehéz körülmények között élő testvérekkel való szolidaritás kifejezése.
„Világszerte hasonlóan ünnepelnek, Mexikóban például nyolcezer indián és más nemzetiségű dobos fog dobolni a békéért s a Föld Anya egészségéért, ehhez is csatlakozunk” - ezt már élőszóban tette hozzá érdeklődésünkre Heffner Attila. A becenevét (Hefi) „Hő Fia”-ként értelmező, magát táltos hagyományőrzőnek tituláló, reikivel és jógával is foglalkozó szervező szerint elképzelhető, hogy a Pilisben akár több százan is együtt ünnepelnek. A létszám az „ökumené” erejétől függ. Hozzátette: ő csak az egy-másfél órás zenés szertartást álmodta meg, a többi eseményt a helyiek bonyolítják. Arra a felvetésünkre, hogy a bibliai húsvét és az (ősmagyar) pogány miszticizmus elegyítése vallási szempontból eléggé „meredeknek” tűnik, Heffner azt mondta, mindenki a saját hitével vesz részt a szertartáson, ugyanis „nem a világnézet a fontos, hanem a szeretet, az elfogadás és az egység akarása, megélése”.
Szerinte egyébként a magyarok-hunok jó része már Attila hun király idejétől fogva Jézus-hívő volt, és ez a hit nem állt ellentétben az ősi sámánisztikus kultúrák tanításaival. „Hő Fia” a jövőre nézve szintén a kereszténység és a többi vallás összeolvadását prognosztizálja. „Nagyon nagy változások vannak készülőben. Az előző pápa is nyitott volt más hitek és rendek felé, és az ősi indián jóslatokban is szerepel arra való utalás, amit Jézus úgy fogalmaz meg, hogy egy akol lesz és egy pásztor” - magyarázta nem éppen ortodox írásértelmezéssel.
Kérdésünkre, hogy mit jelent a meghívóban szereplő „magyar feltámadás”, Heffner hangsúlyozta, a fogalomnak nincs politikai felhangja, egyszerűen a rügyfakadást ünnepli, s ezzel párhuzamosan az elkeseredett magyar emberek felemelkedését is szeretné elősegíteni. „Nem szeretem a politikát. Hívtak Budapestre, március 15-ére is zenélni, a tüntetésen részt venni, de én inkább konzervatív dunántúli településen ünnepeltem” - hangsúlyozta.

Táltosdob egy politikai rendezvényen a Hősök terén
Fotók: Somorjai László

„Hála Istennek, a Pilis szakrális jelentőségét egyre többen ismerik fel. Ez a hegység a Hargita mellett a Kárpátok másik szent hegye” - ezt Szőnyi Józseftől, a nagypénteki szeánsz másik szervezőjétől tudhattuk meg. Vélekedése nem meglepő, tekintve, hogy az ősmagyar miszticizmus „szakértői” szerint a Pilis nemcsak a Kárpát-medence egyik szellemi energiaközpontja, hanem egyenesen a föld szívcsakrája. A hegységben Dobogókő mellett Pilisszántó a másik „zarándokhely”, köszönhetően éppen Szőnyinek, aki korábban a település polgármestere volt. Szerinte itt állt a Boldog Özséb által alapított pálos rend első temploma. Ezt ugyan többen vitatják, mindenesetre a volt településvezető egy 12 méter széles és 6 méter magas, Csíksomlyóról származó fakeresztet állíttatott fel itt 2003-ban; 2006-ban megépült a Boldogasszony-kápolna, majd egy sziklaszínház is. Ezenkívül elkezdték egy úgynevezett csillagösvény kialakítását, ahol hét, magyar vagy szerinte a magyarsághoz köthető történelmi személyiség szobrát állítják fel. Nimród, Attila és Árpád szobra már áll, a sorozatot Szent István, Szent László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás teszi majd teljessé.
Szőnyi elmondta, nagypénteken nemcsak azért veszik előre Mátyás szobrának felavatását, mert a reneszánsz éve van, hanem azért is, mert - állítása szerint - a királyt nagypénteken koronázták meg, és halála is a húsvéthoz kapcsolódik: felesége virágvasárnapon mérgezte meg. „Ilyen módon Krisztus húsvétját és Mátyás húsvétját is ünnepelni fogjuk” - jegyezte meg.
Szőnyi tapasztalatai szerint egyre több zarándok jár Pilisszántóra, szombatonként például a lourdes-i Mária-jelenések 150. évfordulójára emlékeznek a lelkes hívek. „Persze nemcsak katolikusok jönnek, hanem az ezotéria és a sámánizmus iránt érdeklődők is, ami egyáltalán nem baj, a lényeg a Boldogasszony tisztelete, ami sumér örökségünk. Én egyébként semmire sem mondom, hogy hülyeség, mert kiderülhet, hogy igazság van benne, csak én nem értek hozzá” - avatott be egyre mélyebben világnézetébe Szőnyi. Hozzátette: ide a hely szelleme vonja az embereket, ezért például a pénteki rendezvényt sem kell szervezni, szerveződik az magától.
Úgy tűnik, a modern sámánizmus a 2006-os Kossuth téri eseményekkel vett új lendületet Magyarországon. Azóta a táltosok jelenléte már nemcsak a kormányellenes tüntetéseken, hanem a szeretet nevében rendezett ökumenikus imarendezvényeken is megszokott jelenség. Szintén általánossá váltak a rovásírásról, a Szent Korona-tanról, a magyarok szkíta eredetéről és ezekhez hasonlókról szóló, szabadegyetem jellegű rendezvények. Teli van a naptáruk az olyan nagytekintélyű előadóknak is, mint az egyesek által táltosnak tartott Papp Lajos szívsebész, aki szerint a magyar népnek nagy szerepe lehet a felborult erkölcsi világrend helyreállításában, miután valamiféle szakrális szálakat hordozunk a sejtjeinkben.
Bár vannak apolitikus táltosok, a nemzeti sámánizmus hagyományosan a politikai paletta jobboldalához köthető. A szervezetileg korántsem egységes mozgalom egyik slágere, a Szent Korona-tan még konkrét politikai célokat is megfogalmaz. A téma egyik „szakértője”, Bakos Batu január végén egy Kossuth téri „emlékünnepségen” úgy fogalmazott: „Bízzatok, mert Jézus meggyőzte a világot, és az ő nemzete vagyunk (…) Az egész világnak meg fogja mutatni az igaz utat, a harmadik utat, a magyar utat, a Szent Korona útját, a magyarok nagyasszonyának az országát.”
Hogy ez pontosan mit jelent, arról magát a szónokot kérdeztük, aki kifejtette: Magyarországon minden hatalom és tulajdon a Szent Koronáé, „aki” önálló személyiség. Ilyen módon az uralkodónak sosincs abszolút hatalma, és a tulajdonosok is csak birtokosok. Szerinte ennek érvényesítése nem a királyság visszaállítását, a demokratikus államberendezkedés lerombolását jelentené, hanem a szocializmus és a kapitalizmus közötti „harmadik út” megvalósulását. (Hogy mennyire nem bogaras amatőr történészek hobbijáról van szó, azt az is jelzi, hogy a magyar jogtörténetben a mai napig tanítják a Korona-tant. Sőt, az Orbán-kormány idején az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania, hogy a koronának nincs közjogi funkciója, ugyanis az akkori többség által elfogadott törvény szerint a „Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a magyar közjogi hagyományban”.)
„Magyarországon a vallási kultúra, a vallásokban való tájékozottság elképesztően alacsony színvonalú. Ennek legfőbb oka, hogy a rendszerváltás után a nagyegyházak nem vallási ismereteik csiszolásával és azok igényes terjesztésével voltak elfoglalva: a transzcendens kérdések helyett nagyon is evilági, politikai kérdések kerültek érdeklődésük központjába” - világított rá az ősmagyar sámánizmus reneszánszának hátterére Gábor György valláskutató.

Miután az egyházak nem segítették a tisztánlátást, széles körben kialakulhatott egyfajta „vallási plázakultúra”, amelyben a pogány, újpogány és keresztény elemek minden gond nélkül megférnek egymás mellett. „A szinkretizmus a vallástörténetben mindig is jelen volt, csakhogy itt már az őrület keveredik a politikai törekvésekkel. Jellemző epizód volt, amikor a Fidesz 2006-os választási nagygyűlésén a neves szónokok Orbánt a megváltóval, Gyurcsányt pedig a gonosszal azonosították, és egyik nagyegyház sem emelte fel ez ellen a szavát” - mondta Gábor György, megjegyezve, hogy a sámánisták többsége részben vagy egészben elutasítja a polgári demokrácia értékeit.
A szakértő ugyanakkor az ősmagyar reneszánsz egy másik mozgatórugójára is rávilágított. „A globalizmussal szemben tipikus ellenreakció a befelé fordulás, a saját múlt mitizálása. Nálunk most egy ilyen mítoszgyártás zajlik: az ősök felmagasztalása sokak szerint kivezetheti az országot a ránehezedő bajokból” - fogalmazott Gábor György.