Noha a rendőrség egyre látványosabban igyekszik elejét venni a főváros
rendszeres szétverésének, az eljárások lefolytatása során minden esetben
kicsúszik a kezük közül a randalírozók valamelyik hangadója. Mindez pedig - az
összeesküvés-elméleteket most figyelmen kívül hagyva - azt kell jelentse, hogy a
hatóságoknak vagy nem áll rendelkezésükre megfelelő jogszabályi háttér az utcai
törvénytelenségek visszaszorítására, vagy nem alkalmazzák megfelelően a jogi
lehetőségeket.
Három eljárást is indít a rendőrség Budaházy György (kis képünkön) ellen, aki
anno a hídfoglalással és a szovjet emlékmű címerének lefeszítésével írta be
magát a rendőrségi krónikákba. A háromgyermekes apát gyülekezési jog
megsértésével, alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével és
a rendőri eszközökben keletkezett nyolcmillió forintos károkozással vádolják.
Ennek ellenére sem őt, sem több társát nem ítélték még el, akik részt vettek az
MTV székházának ostromában vagy az azóta eltelt időszak utcai zavargásaiban.
„A rendőrség végre teszi a dolgát, és nem ijed meg attól, hogy államellenes
bűncselekményben kéri az ügyészségtől a vádemelési javaslat előkészítését” -
mondta el lapunknak Bárándy Gergely, az MSZP jogi kabinetjének vezetője.
Budaházy ellen már folyt eljárás hasonló bűncselekmény miatt, de azt az ügyet
lezárta az ügyészség, valamint több folyamatban levő eljárás is zajlik ellene,
többek között garázdaság és közérdekű üzem megzavarása miatt.
A Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM), melynek rendezvényén Budaházy legutóbb
fegyverbe szólította bajtársait, nemes egyszerűséggel visszautasította a
rendőrség azon felvetését, miszerint ők lennének felelősek a március 15-ei
zavargásokért. Bencze József országos főkapitány keddi tájékoztatóján jelentette
be, hogy a rendőrség kártérítési pert indít a MÖM rendezvényszervezői és
Budaházy György ellen a rendőri eszközökben okozott - csaknem nyolcmillió
forintos - kár megtérítéséért.
A gyülekezési jogról szóló törvény értelmében ugyanis a szervező egyetemlegesen
felel az általa szervezett demonstráción okozott kárért, függetlenül attól, hogy
nem lehet megmondani, ki okozta a kárt. A MÖM azt állítja, hogy nem hibáztak,
kizárólag azért tartoznak felelősséggel, ami az általuk szervezett nagygyűlés
ideje alatt a rendezvényen történt - áll közleményükben. Szerintük, miután
Budaházy György utolsó felszólalóként befejezte szónoklatát, és Kovács Géza, a
MÖM tiszteletbeli elnöke bejelentette a nagygyűlés befejezését, már nem az ő
felelősségük, ami a városban történt.
Ugyanígy nem sikerült még elítélni Toroczkai Lászlót, a Hatvannégy Vármegye
Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnökét sem, akit eddig „csak” három szomszédos
ország utasított ki több évre. Noha tudjuk, hogy az ő felhívására vonult át a
tömeg az MTV székházához 2006. szeptember 17-én, illetve két október 23-ai
rendbontás miatt is volt már előzetes letartóztatásban, mind a gyülekezési jog
megsértése alól, mind a rendzavarás vádja alól felmentette a bíróság. Ezenkívül
azt a többmilliós kártérítési pert is megnyerte, melyet a rendőrség indított
ellene.
A Tomcat művésznéven futó Polgár Tamást szintén többször előállította már a
rendőrség az utcai zavargások kapcsán, ám a két hónapos előzetes letartóztatáson
kívül semmilyen következménye sem volt tetteinek. Legutóbb egy csepeli
panellakásban ütött rajta a rendőrség, ahol gyújtózsinórt, műtrágyát,
kristálycukrot találtak, és a névtelen informátorok szerint füstbomba
előállításán fáradozott a nyílt antiszemita uszításairól is ismert fiatalember.
Sem emiatt, sem a többi, politikusokat vagy éppen a rendőrséget lejárató
ügyéből nem született elmarasztaló ítélet. Pedig ő mindent megtett. Lövésre
alkalmatlan Kalasnyikov-másolattal tett sétát az ORFK székháza előtt, illetve
„bűnelkövetés” feliratú mellényben utazott álfegyverével a metrón. Sőt,
bevallása szerint tevőlegesen vett részt az MTV székházának szétverésében is,
ahol rendőrautókat is borogatott.
Bárándy szerint két oka is van annak, hogy nem születtek még elmarasztaló
ítéletek az MTV-székház ostroma óta többször is randalírozók ügyében. Az egyik,
hogy a hatóságok nem elég következetesek a már létező jogszabályok
alkalmazásában. Másrészt olyan társadalmi változásoknak lehetünk tanúi, amelyek
„sajnos arra kell hogy ösztönözzenek minket, hogy ezekre az esetekre
hatékonyabban alkalmazható jogi normákat készítsünk elő. Ezek a jogszabályok
teszik majd lehetővé, hogy megelőzzük a bajt” - tette hozzá a szocialista
képviselő.
„Magam is csodálkozom azon, hogy ezek az emberek lassan másfél éve szabadon
garázdálkodhatnak a szó szoros és átvitt értelmében is. A rendőrségnek egy dolga
van, a törvényeket betartani és betartatni, ám ezen a téren súlyos hibák vannak”
- mondta a Heteknek az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának
fideszes elnöke. Lázár János szerint nincs szükség új szabályok kreálására, a
jelenlegi magyar törvények megfelelően alkalmasak arra, hogy a rendőrség a
szükséges lépéseket megtegye. Amennyiben igazak azok a cselekmények, amelyekkel
több alkalommal is meggyanúsították a provokátorokat, akkor azok előkészülete is
bűncselekmény, tehát szerinte elegendő ok az eljárás alá vonásra.
„2006 ősze óta már nem egyszer hallottunk olyan cselekményekről, amelyek
előkészületi stádiuma is üldözendő a Btk. alapján, a hatóságok mégsem tettek
lépéseket, nem kerültek összegyűjtésre ezek a személyek, és nem indult eljárás
ellenük. És most nemcsak erről a három személyről beszélek, hanem arról a néhány
száz provokátorról, akik rendszeresen megzavarják az ország rendjét és
biztonságát” - tette hozzá a politikus.
Az ő véleményén van Dénes Balázs is. A Társaság a Szabadságjogokért egyesület
elnöke szintén úgy látja, hogy a magyar törvények jók, csak a jogalkalmazással
van gond. „A masszív, agresszív zsidózás például a Demszky-beszéd alatt jó
eséllyel megvalósította a közösség elleni izgatás bűncselekményét, de nem tudok
arról, hogy bárki ellen indítottak volna ilyen eljárást” - utalt a hétvégi
rendbontásra a szakember.
„Az, hogy idióták kimennek és törnek-zúznak, nem a gyülekezési törvény hibája,
és az, hogy a rendőrség ezt mennyire tudja vagy nem tudja megfékezni, az
szintúgy nem jogszabályi háttér kérdése” - állítja Dénes, hozzátéve: a rendőrség
most már nem lép fel túlzott fizikai erővel a rendbontók ellen, de ezzel együtt
továbbra sem vesz tudomást olyan bűncselekmény-típusokról, mint például a
közösség elleni izgatás.