Hetek XII. évfolyam, 12. szám, 2008. március 21.

Szlovákia történelmének legsikeresebb korszakát éli - mondta a Heteknek Juraj Migas, Szlovákia budapesti nagykövete. Gazdasági növekedésük két számjegyű, a reálbérek folyamatosan emelkednek, jövőre valószínűleg bevezetik az eurót.

Szlovákiában tavaly több mint 10 százalékkal nőtt a GDP, sőt az utolsó negyedévben 14 százalék feletti mértékben, miközben a magyar adat 1,2 százalék volt. Hogyan csinálták?
- Szlovákiában sikerült kialakítani egy stabil gazdasági, jogi és állami környezetet. Az adók csökkentése, az adózási rendszer leegyszerűsítése nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Szlovákia kedvező hely lett a befektetők számára: ebből adódik a gazdasági mutatók folyamatos javulása és az életszínvonal emelkedése.
Emellett Szlovákia nyugati mércével mérve olcsó és viszonylag magasan képzett munkaerővel rendelkezik, hiszen a rendszerváltás előtt is létezett gépipar. Igaz, hogy 1989 után a gépiparunk termelése csökkent, a munkaerő viszont megmaradt.
A nyolcvanas évek végén Szlovákia még nem volt vonzó a befektetők számára, tavaly viszont több mint 40 milliárd korona értékű befektetés érkezett, ami 1,2-1,3 milliárd euró. Kik a fő befektetőik?
- A GDP egynegyedét az autóipar adja. Három autógyár működik az országban: a Volkswagen Pozsonyban, a KIA Zsolnán és a Peugeot-Citroën Nagyszombaton. Az autóipar az elkövetkezendő években körülbelül negyvenezer új munkahelyet hozhat létre, és most úgy tűnik, az egy főre jutó autógyártás tekintetében idén Szlovákia lesz az első Európában. Ugyanakkor erősödik az elektrotechnikai ipar is.
Vannak persze más befektetők is, például az US Steel, a Samsung és a Sony. Magyarország az ötödik helyen áll a nálunk beruházó országok sorában: a Mol, az OTP, a Trigránit szép eredményekkel ágyazódtak be a piacba. Becslések szerint a Szlovákiában bejegyzett magyar érdekeltségű vállalkozások száma körülbelül 6-7000.
Mennyire véli tartósnak a kulcsfontosságú autógyárak megtelepedését? Nem tartanak attól, hogy ha a szlováknál is olcsóbb munkaerőt találnak, szépen odébbállnak?
- A Volkswagen már tizenhét éve működik nálunk - vagyis nem új befektetés -, és folyamatosan fejlesztik, ami azt jelenti, hogy elégedettek a gazdasági-jogi környezettel. A Peugeot-Citroën gyár anyagilag támogatja a város szakközépiskoláit, hogy biztosítva legyen a megfelelő munkaerő-utánpótlás. Ez is arra utal, hogy nem két-három évre akar befektetni, hanem hosszabb távon gondolkodik.
Magyarországon évek óta vitatkoznak arról, hogy milyen eredményt hozhat az adómérséklés. Az egyik érv szerint ez nem járható út, mert ha kisebb a kulcs, kevesebb lesz a bevétel. A másik érv szerint a könnyebb terhelés sok vállalkozót, céget bevonz a legális gazdaságba, így többen fognak kevesebb adót fizetni, ami összességében növeli az állam bevételeit.
- Nálunk az előző kormány 2004-ben vezette be az egykulcsos, 19 százalékos jövedelemadót. Természetesen itt is voltak kérdések, hogy mi lesz a kieső bevételekkel. De hamar kiderült, hogy az állami bevételek növekedtek, mert az egyszerűbb rendszerben szívesebben adóznak az emberek, és jobban is járnak.
De Szlovákiában nem csak az adócsökkentés jelent vonzerőt: a cégalapítás sem hosszú, bürokratikus folyamat, ami elrettentené a vállalkozókat, és például az autóbehozatal is egyszerűbb, viszonylag alacsony regisztrációs adóval.
Önöknél hogyan zajlottak az úgynevezett reformok?
- Véleményem szerint az a jó reform, amely egyszerre képes figyelembe venni az állam, a gazdasági szereplők, illetve a lakosság érdekeit. A reformok egy része gyorsabban zajlott, más része továbbra is folyamatban van, de fontos, hogy a lakossággal sikerült megértetni, mi miért történik. Ezzel együtt például a költségvetési deficit csökkentéséhez négy-öt évre volt szükség, ennyi ideig tehát el kellett tűrni az ehhez szükséges megszorító intézkedéseket. Ez nem volt könnyű, hiszen minden szlovák állampolgárt érintett, mert csökkentek a kiadások a szociális és a közigazgatási szférában is.

Mekkora és milyen volt a lakosság ellenállása?
- Voltak kisebb sztrájkok, de ezek alapvetően nem tántorították el a kormányt a szándékától. A reformoknak előbb-utóbb tükröződniük kell az életszínvonal javulásában is. Szlovákiában ez nem azonnal következett be, de ma már látszik, hogy megérte a kitartás: az átlagkereset elérte a 20 ezer koronát - mintegy 150 ezer forint -, noha néhány évvel ezelőtt még csak 15 ezer korona volt. Ráadásul ez nem állami túlköltekezésből valósult meg, így nem fulladt le a gazdaság motorja, sőt, ahogy már beszéltünk róla, Európában a leggyorsabbak között növekszik.
A munkanélküliség viszont eléggé magas Önöknél.
- Valóban, a munkanélküliséggel folyamatos nehézségeink voltak. Mára sikerült 10 százalék alá szorítani, de ez az adat még mindig az egyik legnagyobb az unióban. Ugyanakkor a befektetések növekedésével párhuzamosan egyre jobban növekszik a foglalkoztatottak száma.
Egy felmérés szerint a magyarok állítólag a második legkevésbé mobil munkavállalók, az első helyen Málta áll. Milyenek a szlovákok?
- Ezt a felmérést nem ismerem, de több ezer szlovák állampolgár dolgozik Magyarországon, főleg Győr, Komárom, Esztergom környékén, ami számomra azt mutatja, a munkakedvvel nincs probléma.
Magyarországon az ellenzék már előre kijelentette, hogy ha 2010-ben hatalomra kerül, egy sor reformintézkedést visszavon - például az egészségbiztosítás átalakítására vonatkozó törvényt is. Önöknél mennyire volt folyamatos a reform kormányváltás után?
- Abban politikai konszenzus van, hogy jövő januártól szeretnénk bevezetni az eurót. Ehhez az kell, hogy teljesítsük a maastrichti kritériumokat, éppen ezért akárki is van hatalmon, igazából nem túl nagy a mozgástere, nem nagyon van lehetősége a népszerűség-növelő osztogatásra. Úgy is mondhatjuk, kőkeményen igazodnunk kell a felállított elvárásokhoz.