Sebestyén István
Kórházak vs. minisztérium
Újra egymásra mutogatnak a várólisták ügyében

„Esetenként a hálapénz miatti ellenérdekeltség is oka lehet annak, hogy számos kórház a mai napig nem tette nyilvánossá várólistáját” - mondta lapunknak a kórházak felügyeletét ellátó Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) elnöke. Tény azonban, hogy több intézményben nincs jelentős várakozási idő, így vezetőik a tárca elvárásait adminisztrációs teherként élik meg.

Fotó: Somorjai László

„Ne az orvosok zsebében lévő kis füzetke határozza meg, hogy ki mikor jut ellátáshoz végre Magyarországon, hanem minden nyilvánosan történjék” - jelentette ki Horváth Ágnes egészségügyi miniszter annak kapcsán, hogy bár január 1-jétől kötelező lenne, a kórházak csaknem fele - 91-ből 40 intézmény - még nem tette nyilvánossá várólistáját.
A tárca januárban egy új rendeletben határozta meg azokat a beavatkozásokat, amelyeket kötelező feltüntetni a várólistán, továbbá egy úgynevezett betegfogadási lista vezetésére is kötelezte a kórházakat. Ez utóbbira azokat a betegeket kell felvezetni, akik nem várólistás beavatkozást igényelnek, de azt mégsem kapják meg azonnal. A szakma ellenvetései hatására a miniszter úgy döntött, egy hónappal később, csak április 15-én kell leadniuk a kórházaknak a listákról szóló első jelentést - ám aki ezt a havi kötelezettséget a jövőben elmulasztja, kétszázalékos finanszírozásmegvonásban részesül, és számíthat az Egészségbiztosítási Felügyelet büntetésére is. A már nyilvánosságra hozott várólisták egyébként az interneten férhetők hozzá, a rajtuk való eligazodásban a háziorvos segítségét is lehet kérni.
„A listáknak két fontos előnyük van. Egyrészt így elkerülhetővé válik, hogy bárki hálapénz vagy ismeretség alapján megelőzzön másokat, és ne a jelentkezés sorrendjében jusson olyan orvosi ellátáshoz, amelyre esetenként hónapokat vagy akár éveket kell várni. Másrészt láthatóvá válik, hogy melyik intézményben mennyit kell várni egy adott beavatkozásra. Ha a beteg előbb szeretne sorra kerülni, akkor dönthet egy másik kórház mellett is. Ezzel megelőzhető az irreális hosszúságú várólisták kialakulása” - fejtette ki lapunknak az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke, Kovácsy Zsombor.
Az EBF legutóbbi negyedéves jelentése szerint egyébként a kórházak várólistái meglehetősen vegyes képet mutatnak. Van, ahol egy gerincstabilizáló műtétre csupán egy hetet kell várni, máshol éveket; csípőprotézis-műtétre egyik kórházban kéthetes a várólista, egy másikban kétéves, máshol még ennél is hosszabb. Kérdésünkre Kovácsy Zsombor elmondta: a hálapénz miatti ellenérdekeltség is oka lehet annak, hogy számos kórház a mai napig nem tette nyilvánossá várólistáját, ám „a jogszabályi kötelezés ki fogja kényszeríteni az adatnyilvánosságot és az adatszolgáltatást”. Az elnök utalt arra, hogy Szlovákiában és Romániában is egyre inkább tájékozódhatnak a betegek a várakozási időkről, tőlünk nyugatabbra pedig ez teljesen általános gyakorlat.

Kovácsy Zsombor

Megkerestünk két kórházat, amelyek honlapján nem találtunk várólistát. A Kiskunfélegyházi Városi Kórházban Kovács József főigazgató ezt azzal magyarázta, hogy náluk gyakorlatilag nem kell várakozniuk a betegeknek, minden hozzáférhető beavatkozást szinte azonnal el tudnak végezni. „A honlapunkat pedig feltörték néhány hete, most tesszük rendbe. Ha ez megtörtént, természetesen feltesszük a listát” - fogalmazott.
A kórházak ellenvetéseivel kapcsolatban - miszerint több helyen nincsen számottevő várakozási idő, ráadásul technikailag sem felkészültek a bonyolult elvárásoknak való megfelelésre - Kovácsy Zsombor elmondta: a szaktárcának a várólisták nyilvánosságával kapcsolatos elvárása tavaly tavasz óta ismert, erre fel lehetett volna készülni, viszont az adatjelentésre valóban kevésnek bizonyult az egy hét felkészülési idő, ezért volt indokolt az első adatszolgáltatás idejét április 15-ére halasztani.
Egyetért a várólisták vezetésével és nyilvánosságra hozatalával a fővárosi Jahn Ferenc Kórház orvos-igazgatója, ám szerinte a jogszabály alkotói átestek a ló másik oldalára. Lehoczky Péter elmondta, náluk sincs számottevő várakozási idő - kivéve a koponyaultrahang-vizsgálatot, amelyet egyelőre csak itt végeznek -, ezért nem tették fel honlapjukra a listát. „Egyszerűbb lett volna azt mondani, hogy listát két-három hetes várakozási idő esetén kötelező vezetni. Gondoljon bele, ha háromnaponta frissítjük az adatokat, akkor olyanok is felkerülnek rá, akiket már megműtöttünk. Ez csak az értelmetlen adminisztrációt növeli” - magyarázta az igazgató.
Szerinte az a kérdés is felmerül, hogy ha más kórházakból hozzájuk jönnek a betegek, mert náluk nem kell várni egy beavatkozásra, akkor azt ki fogja kifizetni. A teljesítmény-volumen-korlátot (amely limitálja a kórházak havi teljesítményét) ugyanis már tavaly is átlépték, emiatt 120 millió forintot nem fizetett ki számukra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.