Hazafi Zsolt
Csillaghullás Gyurcsány környezetében

A legbefolyásosabb és legközelebbi munkatársának kezét engedte el Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azáltal, hogy családi okokra hivatkozva hagyta lemondani kabinetfőnökét, Gál J. Zoltánt. Időközben kiderült, hogy a miniszterelnök korábbi felfedezettje, Szetey Gábor személyügyi államtitkár is távozik csapatából. Kormányzati körökben nem tartják kizártnak, hogy a távozások folytatódnak.

Gál J. Zoltán. Inkább babázik

Gyermeke születésére hivatkozva mondott le Gál J. Zoltán miniszterelnökségi államtitkár, a kormányfő kabinetfőnöke, ám politikai körökben ezt a magyarázatot mindenki álindoknak véli. Noha Gál J. közeli munkatársai szerint a kabinetfőnök valóban elgondolkozott családi élete és a napi 14-15 órás munkája összeegyeztetésén, a távozás okának mégis a miniszterelnök és Gál J. között egyre gyarapodó politikai nézeteltéréseket tartják. Továbbá azt is tényként veszik, hogy sem az MSZP vezérkarában, sem a frakcióban nem hullajtottak könnyeket miatta.
Az újságíróból lett politikai főtanácsadó és kabinetfőnök Medgyessy Péter „felépítése” során lépett át a politikacsinálók táborába. A Népszava főszerkesztő-helyetteseként neki adott interjújában jelentkezett be Medgyessy az MSZP miniszterelnök-jelöltségéért (jól megkavarva az MSZP belső életét), majd pár héttel később már a politikus szóvivője és tanácsadója lett. Medgyessy kampánystábjában együtt dolgozott Gyurcsány Ferenccel és Dobrev Klárával.

Guru vagy machinátor?

A választási győzelmet követően egyik vezetője a miniszterelnök stábjának, majd Medgyessy bukását követően Gyurcsány Ferenc legfőbb támogatója és egyik tanácsadója, sőt időközben barátja lett. Az első és második Gyurcsány-éra minden politikai húzásában benne volt a keze, és emellett a kormány kommunikációs főguruja volt.
Úgy tűnik, vesztét is ez okozta. Az MSZP népszerűsége és a kormány megítélése soha nem látott mélypontra zuhant, s a párton belül egyre többen keresték a felelősöket. A reformok kommunikációjának hibáiról bármely szocialista politikus órákat képes beszélni, azt azonban a Gál J. személye iránt kritikus tanácsadók is elismerik, hogy a feladat lehetetlen volt: megszerettetni a „néppel” az adóemeléseket és a szerzett jogok elvételét.
Csak olaj volt a tűzre, hogy a párton elterjedt az a mítosz Gál. J-ről, hogy a baloldali médiumokat ő irányítja, sőt még a kereskedelmi tévékre is kiterjed a befolyása. Ez hozzájárult az MSZP-n belüli „elmagányosodásához”, hiszen ha valamelyik szocialista politikusról kritikus cikkek jelentek meg (és ez egyre többször előfordult), akkor áttételesen az újságíróból lett kabinetfőnök machinációját látták a történtek mögött.
Az tény, hogy Gál J. Zoltán gyakorló zsurnaliszta múlttal a háta mögött képes volt olyan politikai üzeneteket kitalálni, amivel meghatározta a napisajtó témáját, nehéz időszakban úgynevezett „fedősztorik” bedobásával elterelte a figyelmet. Ezt a politológiai szaknyelv „napirend tematizációnak” hívja, minden kormányzat, sőt minden párt megpróbál ilyen eszközöket használni. Gál J. pechére ez a „képessége” csak fokozta a vele kapcsolatos félelmeket, hiszen számtalanszor kerültek elő a sajtóban meglepő, a politikai napirendet gyökeresen átíró ügyek.