Ipolyi-Topál Gitta
Jó üzlet a homeopátia

Egyre népszerűbb az alternatív gyógyászat. Sokan, akik nem találnak gyógyulást a rendkívül tudományos, ám annál személytelenebb és klórszagúbb egészségügy útvesztőiben, a természetgyógyászatban keresik a megoldást. Az alternatív gyógyászat mindössze kétszáz éves, ámde közkedvelt ágazata a homeopátia. A népszerűség oka, hogy a magyar lakosság egészségügyi kulturáltságának hiánya lehetővé teszi a tökéletesen tudománytalan módszer virágzását.

A homeopátia jelentése: hasonló szenvedés. A „hasonló hasonlót gyógyít” kétszáz éves elv alapján a beteg tüneteit orvosolja azzal a szerrel, amely egészséges emberben ugyanolyan tüneteket idézne elő. Sok növényi eredetű szert alkalmaz, de nem fitoterápia; a növények (a nadragulya, a kamilla, a vadrozmaring) mellett állati anyagokat (mint háziméh, viperaméreg, osztrigahéj) és ásványokat (kén, foszfor, arany) használ. Vallja, hogy a beteg személyiségéhez legjobban illő, egyetlen gyógyszerrel érhető el igazi gyógyulás. A hígítással végzett potenciálás (dinamizálás) során szabadul fel az alapanyag gyógyító energiája. Az emberi test finom energiák erős és sűrű szövevénye, az energiamezőkben keletkező zavar a betegség. Az életműködéseket szabályozó dinamikus energiák csak mennyiségileg és minőségileg összemérhető szubsztanciákkal befolyásolhatók. Erre a célra valók a potenciált, tehát energiában, jelértékben gazdag homeopátiás gyógyszerek. Heveny betegségnél elegendő a testi tünetek hasonlósága, idült betegségben a szellemi jelenségek megfelelősége is követelmény.
A potenciálás (dinamizáció) a végső hatóanyag előállításának döntő lépése. Minél hígabb az oldat, annál erősebb a szer hatása, és megszűnnek a mellékhatások. A hígítást és a rázást váltogató módszer a potenciálás. A C-potencia az „ősoldat”, mely százszoros hígítása (C1) az anyagnak. Gyakran ajánlott és alkalmazott hígítás a C30 (az ősoldatot még huszonkilencszer hígítják). A legnagyobb hígításban már nincs is ott az eredeti molekula; de ez a tény a homeopaták számára cseppet sem zavaró. Sőt a hígítás fokozásától a hatás növekedését várják. A homeopátiás szerek pontos működését nem kémiai-gyógyszerészeti eljárások, hanem az atomfizika, a kibernetika és a káoszkutatás módszerei fogják felderíteni. Alkalmazói szerint a gyógyszerek annál erőteljesebben hatnak, minél kisebb a hatóanyag-tartalmuk, mert a szerek a bennük lévő anyagtalan erő által érik el a szervezetben a kozmikus energia harmóniájának helyreállását. És ezzel meg is érkeztünk a homeopátia valódi gyökeréhez, amely nem más, mint a századelőn virágzó, mélyen okkult teozófia gyógyászati ága: az antropozófia.
Jelenleg a homeopátia másodvirágzásának vagyunk tanúi. Nagy a kínálat az efféle szerekből, élénk az érdeklődés, és jelentős a felhasználás, ám minimális az igény és a követelmény a szerek előállítóival, forgalmazóival szemben. A homeopátiás szereket nem vetik alá azoknak a szigorú, többlépcsős gyógyszervizsgálatoknak, amelyeket egyetlen „igazi” gyógyszer sem úszhat meg. Nehezíti a helyzetet, hogy a homeopátia mögött semmiféle racionális háttér nem nevezhető meg. Mi a hatóanyag? Az oldószer? Vagy az immateriális hígítóanyag? Nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia akár csak egyetlen klinikai állapotban is hatékony beavatkozás lenne. Sokszor emlegetik mint jó példát az asztmások homeopátiás immunterápiájának sikerét, s az erről szóló közlést, de következetesen elérhető kedvező eredményekről már nincs hiteles közlemény. Egy állítás biztosan igaz: a szerek ártalmatlanok, nincs mellékhatásuk. Ennek egyetlen oka, hogy nincs bennük semmi.