Szubotics M.
Jótékony növények

Otthonunkban, munkahelyünkön üdítő látvány, hangulatjavító és levegőt tisztító jó barát minden szobanövény. Kevésbé kapar tőlük a torkunk, ritkábban tör ránk köhögőroham, sőt: akár 30 százalékkal csökkenthetik a megfázásos megbetegedések kockázatát is.

Mindeme vitathatatlan előnyök mellett még a levegőt is tisztítják: egyes növények - fotoszintézisük során - képesek megkötni a levegőben keringő, káros benzin-, formaldehid-, szén-monoxid-, nitrogén-dioxid- stb. molekulákat. Ez azért is figyelemre méltó, mert egy forgalmas út mellett fekvő ház esetében - a mérések alapján - a beltéri levegő akár 5-7-szer is szennyezettebb lehet, mint a kinti.  
Egy kutatás során 10 négyzet-méteres helyiségekben dolgozó irodai alkalmazottakat kérdeztek általános egészségi állapotukról, akik kimondottan sok időt töltöttek beltéri környezetben, és stresszes helyzetekben dolgoznak. Két hónapos növénytelen állapot után számos zöldet helyeztek el az egyik irodában. Egy évvel később a növényeket áttették az eddig virágtalan irodába. Az összes alkalmazott rögtön rákérdezett, hogy miért vitték el őket, hiszen ettől egészségesebbek és jobb kedvűek voltak. A vizsgálat kimutatta: ha szobanövények voltak az irodában, akkor az alkalmazottak kevésbé érezték magukat fáradtnak, és 25 százalékkal, tehát szignifikánsan csökkent a felső légúti panaszok száma. Kimutatható, hogy a szobanövények a képernyők káros fénysugárzását is nagy mértékben képesek semlegesíteni.
Egy másik vizsgálatnak is az volt a célja, hogy feltárja a növények emberre gyakorolt hatását. A résztvevők egy kórház radiológiai osztályának önkéntesei voltak. Közönséges levéldísznövényeket helyeztek konténerekbe, az ablakpárkányra, a helyiségek sarkaiba körülbelül három hónapra. A dolgozókat a vizsgált időszakban több alkalommal kérdőíveken faggatták.
Az eredmény szerint 30-37 százalékkal kevésbé panaszkodtak köhögésre, fáradékonyságra, míg 23 százalékkal ritkábban fordult elő rekedtség, illetve száraz, viszkető érzés a bőrön. Ezután aszerint csoportosították a résztvevőket, hogy napközben menynyi időt töltenek az irodájukban. Azoknál, akik a munkaidő nagy részét az irodájukban töltötték, 34 százalékkal csökkentek a panaszok, míg 21, illetve 17 százalékkal azoknál, akik fele napjukat, vagy még kevesebb időt töltöttek a növényes környezetben.
A NASA kutatói a következő kísérletet végezték: magas szénmonoxid- és nitrogéndioxid-tartalmú szobába csokros indát helyeztek. Egy nap elteltével a szénmonoxid tartalom 96 százalékkal, míg a nitrogéndioxid 99 százalékkal csökkent. A szobai futókával 75 százalékos légtisztítást értek el.
Egy növény nagyságrendileg 20-30 légköbmétert képes megszűrni, tehát egy 25 négyzetméteres helyiség esetén minimum három szobanövény munkájára van szükségünk.

Téli növényápolás

A hideg és főleg a fényhiány próbára teszi a szobanövényeket is. Télen általában ritkábban kell öntöznünk, ám a fűtött, száraz levegőjű szobában heti egy alkalommal mindenképpen. Télen a túlöntözéssel elpusztíthatjuk a szobanövényeket, ezért öntözés előtt rendszeresen ellenőrizzük a cserépföld nedvességét.
A növények növekedésének szünetelése, illetve lelassulása a vízigényüket is csökkenti. Annál kisebb a növények vízigénye, minél rosszabb a fényellátottságuk és minél alacsonyabb a hőmérséklet, mert a kevésbé fűtött helyiségekben a növények kevesebbet párologtatnak. Az öntözővíz hőmérséklete legyen közel azonos annak helyiségnek a hőmérsékletével, ahol a növény található. A csapból kifolyó vizet legalább néhány óráig hagyjuk állni, hogy felvegye a kellő hőmérsékletet, így a klórtól is mentesül, ami ugyancsak károsítja a növényeket. Az öntözéshez használt vizet lágyíthatjuk pár csepp citromlével is. Permetezéshez jobb, ha előzőleg felforralt, majd lehűtött vizet használunk.
A szellőztetések alkalmával növényeinket ne érje a beáramló külső hideg levegő, a huzatot is kerülni kell. A szellőztetés mindig előzze meg az öntözést. Hátrányos az is, hogy kívülről hideg, belülről pedig meleg levegő áramlik az ablakközbe elhelyezett növényekre. A gyökerek különösen érzékenyek a hőingadozásra. Csak a virágjukkal díszítő és éppen viruló, valamint a különösen fénykedvelő kaktuszok és más pozsgás növények tartásához ajánlható télidőben az ablakköz, ha annak hőmérséklete nem csökken fagypont alá.
A szobai dísznövények a száraz levegőtől is szenvednek. Télen használjunk párologtatót, vagy helyezzünk a fűtőtestre vízzel telt edényt. Az sem baj, ha a szobában szárítjuk a ruhákat, amellyel szintén párásítjuk a levegőt. Ezzel nemcsak szobanövényeinknek, hanem magunknak is jót teszünk.