A Hetek körkérdésekkel igyekezett utánajárni, hogy a világ különböző
földrészein élők szerint milyen problémákkal kell leginkább megküzdenie 2008-ban
az emberiségnek, illetve a globalizálódó világban identitásukat féltő
nemzetállamoknak, és egyáltalán: milyen állapotban vannak, és milyen irányba
haladnak az adott társadalmak; melyek a tömegeket érintő hétköznapi gondok;
milyen szerepet játszik az emberek életében a politika és a vallás. A
végeredményt alábbi összeállításunkból ismerhetik meg.
OROSZORSZÁG (Novoszibirszk)
Szvetlána Glebova (30), közalkalmazott
A terrorizmust tartom a világot és az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb
problémának. Oroszországban csak az elmúlt évben körülbelül tíz olyan tragikus
eset történt, ahol biztosan tudható, hogy öngyilkos merénylő volt az elkövető.
Emellett aggasztó az egyre nagyobb méreteket öltő emberrablás is.
Ami az országunkon belül a legtöbb embert kellemetlenül érinti, az az infláció:
2008-ban az árak ugrásszerű növekedése várható. A benzintől az élelmiszerig
minden jóval drágább lesz, ami nemcsak a kisnyugdíjasokat tölti el félelemmel -
akiknek a havi fixből szinte egy kiló húsra futja -, hanem még azokat is a
„betonba nyomja”, akiknek már sikerült elérniük egy normálisnak mondható
szintet. Míg a benzin és a fogyasztási cikkek ára gyakorlatilag „nyugati”, addig
az életszínvonal nemigen nevezhető annak. Akár a szolgáltatásokat, akár az utak
állapotát nézzük, keleten a helyzet változatlan, vagy inkább romlik.
Hogy egészen konkrét legyek, a házunkban öt éve áll a pincében a víz, miközben
fizetjük a magas rezsit, nem ritka látvány továbbá az utcán tornyosuló,
elszállításra várakozó szemét. Nagy tömegeket érintő gond a sok pénzt
felemésztő, mégis alacsony színvonalú egészségügyi ellátás, a drága gyógyszerek.
A politika irányába folyamatosan nő az érdeklődés, míg a vallás iránt egyre
közömbösebbek az emberek. Kísért a néhai egypártrendszer: egy kéz, egy párt, egy
kézbe kerül a törvényhozó és a végrehajtó hatalom. Ha van is ellenzéki párt
(adott esetben akár három is), még együttes erővel sem tudnák ellensúlyozni a
regnáló egyet. A demokrácia pedig tabutéma.
BRAZÍLIA (Piracicaba, Săo Paulo)
Fabricio Juliano Goncalves (35), labdarúgó
A legnagyobb gond, amivel szembe kell néznünk, az erőszak és az éhínség lesz.
Mindez az emberek túlzott nyereség- és birtoklási vágya miatt van, ami szerintem
Isten hiányából fakad a szívekben. Ma félve járunk az utcán, félve alszunk el
otthonainkban, mert tudjuk, hogy vannak olyanok, akik minden kegyetlenségre
képesek a pénz miatt. Persze nálunk is nagyon sok jóindulatú ember él, akik
törekszenek a társadalom megjobbítására. Én és a barátaim minden pénteken kint
vagyunk az utcán, ruhát, gyógyszert és élelmet osztunk a szegényeknek, de az
emberek leginkább a szeretetnek, a jó szónak vannak a híján.
Országunk legnagyobb bajainak egyike a korrupció, amely nemcsak a politikusok
rétegét, hanem a közemberek kapcsolatrendszerét is átszövi. A brazil
társadalomról készített szociológiai adatok azt mutatják, hogy az emberek
vallásosak, és bár sokan elfogadták már Jézust, 200 milliós nemzetünkben sok még
a tennivaló.
KÍNA (Peking)
Zao Jian Guo (32), rizskereskedő
Energiahiány, szegénység a hátrányos régiókban, környezeti problémák - talán
ezek a legfontosabb kihívások a világ előtt. Előbbi a gyors gazdasági fejlődés,
illetve a jelenlegi, nem megújítható energiahordozók miatt van. Csak az
jelenthet megoldást, hogy folyamatosan keresni kell az alternatívákat. Annak,
hogy a világon sok szegény ország és régió van, történelmi okai vannak, és csak
a gazdag országok és régiók gazdasági ráhatása által lehet valamelyest enyhíteni
a problémán.
A saját országomban drámaian nő a szegények és gazdagok közötti különbség, és
bár jelentős a gazdasági növekedés, a nemzet távolról sem egységes. Az árak
szárnyalásával nem áll arányban a bérek változása, az emberek ezért kénytelenek
értelmesen takarékoskodni. A politika és a vallás feladata ebben a helyzetben
az, hogy szabályozó és enyhítő hatást fejtsen ki a felmerülő sok-sok feszültség
közepette.
ROMÁNIA (Gyimesbükk)
Deáky András (63), tanár
Amíg az emberiség fele szegény, egyharmada nyomorog, és az éhhalál fenyegeti,
addig hiába beszélünk a globális felmelegedés lassításáról, a
levegőszennyezettség csökkentéséről, a globalizációs kihívásokról, a terrorizmus
elleni küzdelemről, vagy akár Koszovó függetlenségének elismeréséről, mert
ezekről a problémákról ők mit sem tudnak. Természetesen nem várhatjuk meg, amíg
„a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet”, de nagy kérdés, hogy a szegénység
és a nélkülözés problémái az emberi méltóság és méltányosság határain belül
léteznek-e. Bárhol a világon, Afrikától kezdve és Magyarországot is
beleszámítva, elsősorban azokon az embereken kell segíteni, akik a létminimum
alatt élnek, vagy származásuk miatt hátrányos megkülönböztetésben van részük.
Bár „Csonka-Magyarország” határain túl élek, mindig a magyar nemzet részének
éreztem magam. Ehhez a nemzethez kötött a nyelvem, a kultúrám, a hitem, és bár a
Trianon-trauma egész életemet átszőtte, szülőföldemet, Erdélyországot, a világ
minden kincséért sem hagynám el soha.
SVÉDORSZÁG (Uppsala)
Ester Hakansson (50), középiskolai tanár
A világ legnagyobb problémája a klímaváltozás. A Föld felmelegedése lassan,
de biztosan katasztrófához vezet az emberiségre nézve. Meg kell változtatni az
életvitelünket, ha az unokáink jövője is fontos számunkra. A másik nagy probléma
a vízhiány, amely a természet kizsigerelésére vezethető vissza. A levegő - főleg
Ázsiában - az ipari tevékenység miatt szennyezett, és a káros anyagok útlevél
nélkül jutnak el a légáramlattal minden országba.
Ezenfelül a terrorizmus a legaggasztóbb veszélyforrás az emberiség számára, és
sajnos sem az USA, sem Putyin politikája nem vezet békéhez.
A svéd társadalmat mostanában a fiatalok munkanélkülisége, az adómorál javítása
és a magányosok számának növekedése foglalkoztatja. Az emberek egymáshoz való
viszonya aránylag humánus. A munkát szervezetten végzik, mindent együtt oldanak
meg, mindenkit egyenlőnek tekintenek, és mindenkinek lehet jó ötlete. Nincsen
rangkórság, a befolyásos emberek is közvetlenek. A svéd emberek nem vallásosak,
szinte csak házasságkötésnél, keresztelésnél, temetésnél használják a templomot,
mint amely ünnepélyessé teszi az adott alkalmat.
GÖRÖGORSZÁG (Thesszaloniki)
Efi Koiou (27), gyógypedagógus
A legsúlyosabb probléma véleményem szerint a környezetszennyezés és a
szegénység. Az emberi cselekvés fő mozgatórugója az, hogy mindenki jól akarja
magát érezni. Elfeledkezünk arról, hogy utánunk is lesznek majd nemzedékek.
Sajnos az én országomban sem vesszük eléggé komolyan a környezetvédelmet, és nem
teszünk érte. Úgy vélem, hogy az antiglobalista és zöld demonstrációknak sincs
nagy hatásuk. A szegénységgel folytatott küzdelemben a kormánynak kellene
hatékonyabban ténykednie ahhoz, hogy az embereket munkához és ezáltal saját
jövedelemhez segítse, mert a megélhetés egyre drágább lesz. Ugyanakkor az érem
másik oldala, hogy az emberek nem tudják, hogyan kell beosztani a pénzt, sokan
jóval többet költenek, mint amennyit meg tudnának engedni maguknak. Az
elégedetlenség nőtt az utóbbi időben, egyre többen vesznek részt a sztrájkokban
vagy demonstrációkon. A görög emberek már nem bíznak úgy meg a politikusaikban,
mint korábban. Ami pedig a vallást illeti: az egyházi személyek botrányai miatt
a hívők is kiábrándultabbak.
USA (Lebanon, Oregon)
Cory Davis (27), befektetési értékesítő
A legégetőbb kihívás számunkra az amerikai csapatok hazaszállítása, és béke
Izraelben. A problémák megoldásának első lépése szerintem a Bush-adminisztráció
leváltása. Az országom emellett általános biztonsági problémákkal is szembe kell
hogy nézzen. Remélem, hogy 2008-ban meg fogják tenni az ehhez szükséges
lépéseket. Gazdaságilag sem áll túl jól a szénánk, és a színvonalas egészségügyi
ellátás sem kifizethető mindenki számára.
Folyamatos fejlődést például Izrael és a palesztinok közötti béke
megteremtésében értünk el, és fejlődés tapasztalható az Európai Unióval való
diplomáciai kapcsolatban is.
Azt hiszem, hogy a vallás még nem keveredett annyira össze a politikával. Az
egyházak tevékenysége nagy szerepet játszik a mindennapi életben, függetlenül
attól, hogy milyen vallásról van szó.
IZRAEL (Tel Aviv)
Rotem Poraz Arad (39), utazásszervező
Mi jöhet 2008-ban? Az atombomba, amit az irániak nagy iramban fejlesztenek, az
erőszak kiterjedése, a szegény éhező gyerekek számának gyarapodása, a
terroristák aktivitása és a globális felmelegedés.
Amit helyi szinten tenni tudunk a bajok megfékezésére, az például az izraeli
hadsereg anyagi támogatása, újabb és újabb kísérletek a békekötésre a
palesztinokkal, és önkéntes segítséget vállalni saját közösségünkben a
rászorulók között.
A politikából próbálok kimaradni. Maximum olyan demonstrációkon veszek részt,
melyek fontos ügyeket képviselnek, például az oktatás vagy elveszett katonáink
visszaszerzése terén. Nem vagyok vallásos zsidó, de megünneplek minden ünnepet,
és tetszik az a gondolat, hogy van egy Isten, aki megvéd minket, amennyire csak
lehet. Csak Ő képes erre.
NÉMETORSZÁG (Leverkusen)
Ulrich Faßbender (39) belgyógyász szakorvos
Komoly kihívást jelentenek a világnézeti különbségek és az Európára is egyre
inkább kiterjedő iszlám terror. Ez utóbbira hatékony válaszokat kell találnunk.
A muzulmánok fanatizmusa miatt sajnos hiányzik a dialógus a bevándorlók és a
zsidó-keresztény Európa között. A német kormány hangzatos programjai vajmi kevés
megoldást jelentenek a hétköznapi kihívásokra. Öntudatos állampolgárként
mindannyiunk feladata, hogy keressük: hogyan tudjuk a feszültségeket oldani,
hogyan tudunk példaképpé válni mások számára.
Németország jóléti társadalom. Talán más nemzetekkel összehasonlítva
nevetségesen hangzik: luxusproblémáink vannak. Egyre nagyobb jelentőséget kap a
szórakozás és a szabadidő felelőtlen eltöltése. Csökken a közös célok
megvalósítása iránti igény, a társadalmi összefogás, lazulnak a vallási
kötelékek. A leszakadó rétegekben komoly problémát jelent a munkanélküliség, a
megélhetés biztosítása és a többműszakos munkahelyek, ahol hétvégén is dolgozni
kell, és ezért minimális idő jut a családra. Sokakat az foglalkoztat leginkább,
hogy továbbra is ingyen tudják-e megnézni kedvenc csapatuk focimeccsét.
SPANYOLORSZÁG (Murcia)
Francisco Jose Cárceles Cascales (33), közgazdász
Az emberiség fő problémáját a klímaváltozás jelenti majd a 2008-as évben.
Ennek negatív hatásai legmélyebben a szegény országokat érintik, noha a kérdés
egyik okának tartott káros anyagok kibocsátásában a gazdag országok járnak élen.
Az olajáremelés, a lakások árának növekedése és a mindennapi élethez szükséges
termékek drágulása egyre nehezebbé teszik a közép- és alsó osztály számára, hogy
a hónap végéig kijöjjenek a fizetésükből.
A politika és az egyház egyre jobban kiszorul az egyén életéből, az irányukba
tanúsított elutasítás egyik oka, hogy értékrendjük fokozatosan távolodik a
társadalométól. A politikusok nem tartják be az etikai normákat, mindennapos
jelenségnek számít, hogy az újságok korrupciós ügyekről, megvesztegetésekről és
egyéb kétes ügyekről adnak hírt, melyeket az igazságszolgáltatás nem üldöz
kellőképpen, illetve nem korrektül bírál el. Az egyház pedig kategorikusan
elzárkózik az emberek véleményétől olyan kérdésekben, mint például az abortusz,
a szexualitás, a fogamzásgátlás, a melegjogok és a gondolkodás szabadsága. Ezek
miatt - főleg a fiatalok - teljesen elfordultak a vallástól.
NIGÉRIA (Kaduna)
Fatima Yunusa (24), diák
A szuperhatalmak monopolizálták a világpiacot, és elszegényedésre
determinálták a szegényebb országokat. Egyre nehezebb ezekben az országokban
befektetőket találni. A szegénység mellett, amely bármely más társadalmat is
megbénítana, a legfőbb nehézség, amellyel az országom szembenéz, a korrupció.
Annak ellenére, hogy a legutolsó becslések szerint Nigéria a tizenkettedik a
világ olajtermelő országainak sorában, a nyolcadik legnagyobb olajexportőr, a
lakosság még mindig nyomorult szegénységben él. Ugyanakkor 1999 óta szilárd
demokratikus államvezetés van, és ennek erejét az is bizonyítja, hogy 2007
elején újabb demokratikus vezetőt választottunk.
A politika és a vallás a nigériai nép kultúrájának fő tartóoszlopai. A
muzulmánok és a keresztények egyenlő arányban oszlanak meg, magas a vallási
tolerancia, ami elkerüli a világ figyelmét. Miközben sokféleképpen járulunk
hozzá a világ fejlődéséhez, például az akadémikus tudományok, a sport és a
vallás terén, addig szociális és gazdasági kihívásaink meglehetősen korlátozzák
a lehetőségeinket. Országunk egyedülálló, hatalmas emberi és természeti
erőforrásokkal rendelkezik, ezért bizalommal tekintünk a jövőbe.
AUSZTRÁLIA (Sydney)
Chris Paul (61), szabadúszó
A világ egyik nagy problémája, hogy túl sok az ember, és túl nagy a
kapzsiság. Aggasztó, hogy a válsággócok miatt drágulni fog az üzemanyag. Az
ausztrálok azonban mindezzel nem foglalkoznak, mindenki csak magával törődik.
Országunkban a nagy aszály és a nagyvállalatok zabolátlansága ellehetetleníti a
kisvállalkozókat. Szerencsére gazdaságilag jó a helyzet, bőséges
ásványkincskészletünk van, és tizenegy év után végre munkapárti kormány került
hatalomra. Igaz, a lakosság túlnyomó része nem ért egyet a kormány döntéseivel,
és úgy gondolkodik a politikáról, hogy bár háttérben van, túl nagy a befolyása a
mindennapi életben. A vallás iránt csak a fundamentalisták érdeklődnek.
LENGYELORSZÁG (Żywiec)
Jarek Gender (28), auditor
Elvárnám a gazdag országoktól, hogy többet tegyenek a szociális, gazdasági és
egyéb területeken lévő egyenlőtlenségek ellen.
Országunk éppen felívelő szakaszban van, próbálunk felzárkózni Nyugat-Európához,
mindenképp előnyöket kell kovácsolnunk abból, hogy az unió tagja lettünk. Sok
embert ismerek, akiknek jó végzettségük van, jól keresnek, beszélik az idegen
nyelveket, és külföldön töltik a szabadságukat. Másfelől azonban rengetegen
vannak, akiknek el kellett hagyniuk Lengyelországot, hogy megfelelő munkát
találjanak.
A vallás egyre kisebb szerepet játszik az emberek életében, csakúgy, mint a
politika. A sokéves folyamatos csalódás után az emberek nem nagyon hisznek az új
kormánynak, és keveseket érdekel, hogy mi zajlik a fejük felett.