A szabad világban nehezebb vallásosnak lenni, mint a kommunizmus idején volt
- jelentette ki Csepregi András, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Nyíregyházi
Hittanárképző Tagozatának docense. 1980-tól napjainkig paradox módon nem sokat
változott a vallásukat gyakorló emberek száma, 13-15 százalék volt akkor is és
most is a havonta legalább egyszer templomba járók aránya.
Természetszerűen a hitoktatásban részt vevő diákok aránya nőtt, jelenleg 29
százalék. A nyolcvanas években, a relatív hátrányos megkülönböztetés korában
erkölcsi tartás járt a vallásossággal, a mai plurális világban erre már semmi
szükség nincs, ráadásul az egyházi iskolákban kötelezettséggé vált a vallásos
életmód, amely kényszer pedig sokszor ellenállást válthat ki a tinédzser
korosztályból. Ez a helyzet komoly feladatot ró az iskolafenntartó egyházakra,
el kell dönteniük, hogy a külsőségekben megmutatkozó engedelmességre nevelnek,
vagy pedig a diákok szabad, egyéni elhatározásának adnak teret, amely
természetesen lehet a hit melletti mélyen elkötelező döntés is. Magyarország
aránylag szekularizáltnak számít, Csehországban vagy Németország keleti
területein pedig alig 20 százalék az egyháztagok aránya. Összességében
megállapítható, hogy az iparosodottabb vidéken alacsonyabb, az agrártérségekben
pedig magasabb a vallásos emberek száma. A bizalomnak az építése lehet ma az
egyházak egyik fontos küldetése - hangsúlyozta Csepregi.