Távolról sem jelentett milliárdos nagyságrendű megtakarítást az állam
számára, hogy tavasszal 14 szárnyvonalon megszűnt a személyszállítás. A
közlekedési tárca elszámította magát - állítja lapunknak nyilatkozva egy vasúti
szakértő annak kapcsán, hogy a minisztérium újabb 38 szárnyvonalon szüntetné meg
vagy adná önkormányzati működtetésbe a szolgáltatást. Az érintett települések
vezetői tiltakoznak, a vasutas-szakszervezetek sztrájkolnak.
A Mozdonyvezetők Szakszervezetének múlt-heti, részben a mellékvonalak
tervezett szüneteltetése ellen meghirdetett sztrájkja után néhány órával a
gazdasági és közlekedési tárca tartott fórumot a témában. Itt jelentették be: a
tavasszal megszüntetett 14 szárnyvonal után további 38 esetében szüntetnék meg
vagy adnák önkormányzati működtetésbe a vasúti személyszállítást. Felsmann
Balázs, a tárca szakállamtitkára itt elmondta, a kijelölt - összességében 2065
kilométer hosszú - szakaszokon átlagban naponta 345 utast szállítanak, egy-egy
járaton átlagban 23 személy utazik, márpedig ilyen alacsony kihasználtsággal nem
tarthatók fenn gazdaságosan a vonalak. A „szárnyak levágásával” - vagy
racionálisabb, értsd: önkormányzati, kistérségi működtetésével - az évi
költségmegtakarítás, beleértve a tavasszal szüneteltetett 14 vonalat is, 6-9
milliárd forintra becsülhető az államtitkár szerint. Felsmann Balázs
hangsúlyozta: még nincs konkrét döntés, a honlapjukon közzétett tanulmányhoz
várják a különféle szakmai és civil javaslatokat.
Kiss László, a Mozdonyvezetők Szakszervezetének elnöke a Heteknek elmondta:
álságosnak érzik a tárca hozzáállását a kérdéshez. „A július 22-én kötött
megállapodásunk szerint a minisztériumnak szeptember 15-éig tájékoztatnia
kellett volna bennünket a mellékvonalakkal kapcsolatos terveiről. Ezt nem tették
meg, október 19-én a sajtóból értesültünk minderről” - magyarázta a múlt heti
kétórás figyelmeztető sztrájk egyik fő okát a szakszervezeti vezető. (Az okok
között szerepelt ezen kívül a mozdonyvezetőket érintő jogszabálytervezetekkel
kapcsolatos egyeztetés elmaradása is.) Kiss szerint a szárnyvonalak
szüneteltetésével komplett térségek lehetetlenülnek el, nem mellékesen a
mozdonyvezetők foglalkoztatási biztonsága is veszélybe kerül. „Úgy tudom, a
szaktárca szerint több mint 10 milliárdot lehet spórolni a 14 plusz 38 vonal
szüneteltetésével. Én azonban nem láttam még olyan kimutatást, amely ezt
bizonyította volna” - fogalmazott.
Csak papíron spórolnak
A megtakarítással kapcsolatban egy neve elhallgatását kérő vasúti szakértő is
szkeptikus. Bár a 14 szárnyvonal szüneteltetése szerinte szakmailag nem
„katasztrófa” (egy szerelvény átlagában 10 utassal közlekedett és 25-nél több
soha nem ült rajtuk), gazdaságilag azonban nem volt indokolt ez a lépés sem.
Akkoriban 2 milliárdos megtakarításról szóltak a hírek. A szüneteltetett
mellékvonalakon a személyszállítás valóban ennyibe került évente (az állami
támogatással együtt néhány 100 milliós bevétel mellett), ugyanakkor ennek
jelentős része, bő egymilliárd forint a pályafenntartási díj volt, amelyet az
azóta MÁV Start néven kiszervezett személyszállítási üzletágnak a forgalomtól
függetlenül meg kellett fizetnie. Ezt az összeget a pályavasúti üzletág a
vonalak fenntartására fordította. „A szüneteltetés nem azt jelenti, hogy ezeket
a vonalakat nem kell fenntartani, hiszen a MÁV és a magán-vasúttársaságok
továbbra is használják ezeket teherszállításra. Ha az egyik volántársaság
például nem használná többé az M7-est, attól még az autópályát nem bontatnák
fel” - magyarázza a szakember, hozzátéve, hogy csaknem egymilliárd forintot a
továbbiakban is ráköltenek évente ezekre a szakaszokra.
„Amikor ez világossá vált a tárca vezetői számára, azt a képtelen utasítást
adták, hogy szó szerint számoljuk fel a vonalakat. Ez azonban nem olyan
egyszerű: egyrészt az állami vagyon részét képezik, másrészt a környezet
kötelező rekultiválása súlyos milliárdokba kerülne. Amikor ezt is megértették,
azt mondták, ne szüntessük meg a vonalakat, de senki se közlekedjen rajtuk. Ez
viszont - azon túl, hogy értelmetlen - együtt járna a folyamatos amortizációval,
és a szárnyvonalak szétlopásával” - adott betekintést a MÁV szakértői és a
gazdasági tárca közötti egyeztetések sajátosságaiba informátorunk. A Gazdasági
és Közlekedési Minisztérium (GKM) ennek ellenére „papíron” spórolni fog, hiszen
a pályafenntartást a személyszállítás megszűnése után már nem ők, hanem a
Pénzügyminisztérium kénytelen finanszírozni. Ráadásul a 2 milliárdos összeg
többi része - a 300-400 milliós gépészköltség, illetve a több mint 200 milliós
bérköltség - sem „szívódik fel” nyomtalanul, legfeljebb máshol jelentkezik,
hiszen a munkatársakat más vonalakra irányították.
A sztrájk folytatódik
A 38 mellékvonal megszüntetése ellen jövő héten szerda reggel 6 és 8 óra
között a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) és a Vasúti Dolgozók Szabad
Szakszervezete Szolidaritás (VDSZSZ) is sztrájkot hirdetett. (A két
szakszervezet a vasúti dolgozók 80 százalékát tömöríti.) Gaskó István, a VDSZSZ
elnöke bejelentette: sztrájkjukat addig folytatják, amíg az nem vezet
eredményre. Az elnök felháborítónak nevezte, hogy a tavaszszal bezárt vonalakon
a tömegközlekedés helyettesítésére „parancsszóra” felvonult Volán-járatok
ritkultak, néhol minimálisra apadtak. Simon Dezső, a VSZ elnöke az MTI-nek
elmondta, a most bezárni tervezett szárnyvonalak között is szerepelnek olyanok,
amelyeken nemrég még felújítások, fejlesztések zajlottak. Példaként a zalalövői
vasúti vonalat említette, ahol tavaly 250 millió forint értékben történt
rekonstrukció. Simon hiányolta, hogy a GKM eddig nem hozott nyilvánosságra
adatokat a tavaszi szárnybezárásokkal megspórolt költségvetési forrásokról.
Szerinte ez azt jelzi, hogy a szárnyvonalak eddigi bezárása nem megtakarítást
eredményezett, hanem ráfizetéssel járt.
A GKM szerint a sztrájkfenyegetések kétes megalapozottságúak, időzítésük nem
magyarázható. A tárca közleménye hangsúlyozza: a szárnyvonalak jövőjéről az
egyeztetési folyamat még nem ért véget, a tiltakozó szakszervezetek
mindegyikének lehetőséget biztosítottak arra, hogy a társadalmi egyeztetés során
álláspontjukat kifejtsék.