Hiába bukott meg két éve a holland és a francia népszavazáson a tervezett
európai alkotmány, a dokumentum java részét átmentették az új szerződésbe az EU
vezetői. A lengyelek makacskodása miatt kis híján kudarcba fulladt uniós csúcson
megegyezés született arról, hogy külön elnöke lesz az uniónak, és összességében
még több hatalom kerül át a tagállamoktól az uniós intézményekhez.
A tagállamok vezetői egyre kevésbé hajlandók meghallani az európai polgárok
véleményét
Fotó: AP
Kialvatlan és fáradt vezetők jelentették be Brüsszelben múlt szombaton
hajnalban, hogy - többnapos vita után - kínkeservvel ugyan, de megszületett a
megállapodás az intézményi reformokról. Az unió tagországainak állam-, illetve
kormányfői fellélegezhettek: az eredetileg jóval kevesebb országra tervezett
közösségi intézményrendszer nem lesz működésképtelen a jelenlegi 27 tagországgal
sem, sőt akár újabb bővítések előtt is nyitva áll az út.
Pedig - elsősorban a lengyel kifogások miatt - „kemény tárgyalások folytak”,
ahogyan a német kancellár fogalmazott. A csúcson elnöklő Angela Merkel valóságos
ultimátumot adott a lengyel államfőnek: kormányközi konferenciát hív össze, és
Varsó nélkül folytatják a munkát, ha Lech Kaczynski nem áll kötélnek. A tét
óriási volt, hiszen az a veszély fenyegetett, hogy ha nem születik megállapodás,
és kudarcba fullad az uniós csúcs, akkor Európa még nagyobb megosztottságba
süllyed, és a nagyobb sebességre kapcsoló országok összefoghatnak a szorosabb
integráció reményében.
Lengyelországnak főként az új szavazati rendszerrel volt gondja. Varsó azt
akarta elérni, hogy a tagországok népességének négyzetgyöke legyen a meghatározó
egy-egy ország szavazati súlyának megállapításakor - ez ugyanis a jelenleginél
nagyobb súlyt adott volna Lengyelországnak. Merkel ezzel szemben a kettős
többség elvét akarta keresztülvinni, azaz akkor fogadnak el egy uniós döntést,
ha azt a tagállamok 55 százaléka támogatja, és amennyiben ezeknek az országoknak
a lakossága eléri az unió összlakosságának 65 százalékát - ez a megoldás a volt
európai „nagyok”, azaz Németország és Franciaország súlyát erősíti. A lengyelek
végül beadták a derekukat, igaz, ők is elkönyvelhettek némi engedményt a többiek
részéről. Az új rendszert ugyanis - egy hároméves átmeneti időszak után - csak
2017-től léptetik életbe, addig marad a nizzai szavazási rendszer, amelyben
Lengyelország még lakossági arányát jóval meghaladó súllyal vehet részt. A
kompromisszumos megoldást kisebb diplomáciai vihar előzte meg, a csúcs
előestéjén ugyanis több uniós vezetőnél - köztük Gyurcsány Ferenc kormányfőnél -
is „kiverte a biztosítékot” a lengyel elnök. Lech Kaczynski ugyanis azt találta
mondani, hogy ha a második világháborúban a német nácik nem rohanják le
Lengyelországot, akkor ma több lakosa lenne a kelet-európai országnak, ezért
nagyobb súlyt követel magának…