Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai megbízottja a héten
utasította el annak lehetőséget, hogy Koszovó egyoldalúan kiáltsa ki
függetlenségét. Üdvözölte továbbá a hágai Nemzetközi Bíróság döntését, amely
felmentette Szerbiát a boszniai népirtásban való kollektív bűnösség vádja alól.
Az unió továbbra is azt szeretné, ha a helyi albánok és Szerbia képes lenne
megállapodni a tartomány státusáról, ám a Koszovó jövőjéről folytatott bécsi
tárgyalásokat radikálisan eltérő álláspontok ütköztetése jellemzi.
Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott koszovói rendezési elképzelése lazán kezeli
a gazdasági kérdéseket; mindent lehet rá mondani, csak azt nem, hogy sokat
törődne a világ nagy részén sérthetetlennek tartott tulajdonosi szentséggel. Az
eddig köztulajdonban lévő vállalatokat nagyvonalú gesztussal „koszovói”
tulajdonná nyilvánítja, a társasági tulajdonban lévőket pedig a koszovói
vagyonügynökség utódjaként ezután megalakítandó intézmény kezelésébe adja. „Az
még csak magyarázható valahogy, hogy a tervezet kiagyalói vagyonelkobzással
kívánják büntetni a szerb államot a Milosevics-korszak koszovói rémtetteiért, ám
magánszemélyek és vállalatok vagyonvesztésére a nyolc évvel ezelőtti koszovói
események sem szolgáltatnak megfelelő magyarázatot” - mondta el lapunknak Mirko
Milics közgazdász, újságíró. A koszovói ideiglenes ENSZ-közigazgatás akkori
vezetője, Michael Steiner már 2003-ban, az ENSZ BT 1244-es határozatát megsértve
elindította a privatizációt. Jelenleg a „kiskapus” magánosításnak áll a zászló:
egyes objektumokat, földterületeket az albán vagyonügynökség harminc-ötven éves
haszonbérletbe ad, amely már majdnem direkt tulajdonjog-átruházás.
Nem minden vásárló nyer azonban a koszovói privatizáláson. A pristinai Grand
Hotel esete is ezt példázza. A pályázó társaság kifizette ugyan a több százezer
euró foglalót, ám miután a koszovói főváros bizonyos körei jelezték, hogy
felrobbantják a szállót, s a céget is tönkreteszik, váratlanul elálltak az
üzlettől. Az ingatlan-nyilvántartási adatok szerint - a termőföldeket is
beleértve - a koszovói ingatlanok területének 58 százaléka szerb tulajdonban
van, csak éppen a tulajdonosok kétharmada elmenekült - elemzi a helyzetet Milics.
Az Ahtisaari-terv szerint ők a koszovói vagyonügynökségtől kérhetik távozásuk
után albánok által elfoglalt ingatlanaik visszaadását. Ha az intézményi döntés
nem tetszik nekik, bírósághoz is fordulhatnak. Vagy éppen visszamehetnek
Koszovóba, hogy követeljék jogos tulajdonukat, ám ezt hét év alatt alig
négyezren merték megtenni, vagyis a Koszovóból elmenekültek 2 százaléka. Pedig
jól tennék, ha sietnének, mert az érvényes szabályozás szerint a menekültek
ingatlanát megszerzők tíz év használat után tulajdonjoghoz is jutnak - állítja a
közgazdász.
A szerb politikusok eddig csak a nemzeti szuverenitásról, a szerb nép
bölcsőjének elrablásáról, kulturális és szellemi örökségről, valamint lelki
gyökerekről beszéltek Koszovó jövőjével kapcsolatban, de a tartomány elvesztése
legalább enynyire komoly anyagi áldozatot is jelent Szerbiának - mondja a
Pristinából nemrég hazatért Stefan, aki több évet töltött el a nemzetközi
rendfenntartó erők soraiban. Tapasztalatai szerint Pristinában hihetetlenül nagy
vagyonok halmozódtak föl, megjelentek az arab befektetők, és természetesen
virágzik a csempészet, ami a fegyvereken át egészen az emberkereskedelemig
mindent felölel.
A szakértők szerint 14 milliárd tonna ligniten kívül több millió tonna ólmot,
cinket, kobaltot és nikkelt is rejtenek a balkáni hegyek. Van még ezüst, vasérc,
a ritka fémek közül pedig indium, kadmium, germánium, tallium és gallium. Ezt az
ásványi vagyont a Világbank egy kimutatása 13,5 milliárd euróra értékelte.
Stefan szerint az koszovói hegyek között a maffia uralta enklávé jött létre,
melynek befolyása lassan Európa nyugati felére is kiterjed.
A koszovói albánok többsége nem Nagy-Albániában gondolkodik, inkább a sajátos
koszovói identitást tartja fontosnak, de továbbra is harcosan gyűlöli a
szerbeket, gyakran emlegetve, hogy előbb utóbb megfizetnek nekik mindenért. Az
etnikai feszültség amúgy is kézzel tapintható volt, az ENSZ-főmegbízott
rendezési tervének kiszivárgása után azonban azonnal tüntetések voltak a
fővárosban. Az egyik demonstráción két koszovói albán tüntető sérült meg
halálosan. A halálos gumilövedékekért valószínűleg két romániai csendőr a
felelős - Stefan egykori kollégái.