A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) is támogatja az 1956-os Deportálások
Tényfeltáró Bizottsága (Deport ’56) elnevezésű szervezet ügydöntő népszavazását,
melynek célja a fővárosi Szabadság téren álló szovjet hősi emlékmű eltávolítása
- jelentette be a héten Patrubány Miklós, a szervezet elnöke. A fasizmus elleni
harc során a magyarországi színtéren elesett, 200 ezer szovjet katonának emléket
állító oszlopot 1945-ben emelték, és létét több nemzetközi egyezmény is védi.
Fotó: Somorjai László
A Szabadság tér ma is az egyik legfontosabb, úgy tűnik kultuszhely Budapest
belvárosának szívében. A Parlamenttől egy ugrásra fekvő téren áll az MTV
székháza, az Amerikai Nagykövetség és az MNB épülete, s egyik oldalról az
1940-es, kolozsvári bevonulás napján felszentelt Hazatérés temploma határolja. A
monarchia idején, a II. József által itt épített Újépület (Neugebaude) száz évig
állt a helyszínen, s az 1848-as szabadságharc leverése után a megtorlás egyik
helyszínévé vált. A „magyar Bastille” lebontásakor, 1898-ban kapta a tér a mai
nevét. A trianoni békediktátumot követően 1921-ben állították fel a nemzet
tragédiájára emlékeztető, úgynevezett irredenta szobrokat, valamint az ereklyés
országzászlót. A zászlórúd csúcsdíszéül egy esküre emelt kéz szolgált, mely
kezet Horthy Miklós végtagjáról mintázták. Ebbe a kultikus környezetbe került
tehát a szovjet emlékmű, miután a négy trianoni szobrot és az országzászlót
1945-ben lebontották. Az 1956-os forradalom idején lángpisztollyal estek az
alkotásnak, legutóbb pedig múlt év végén okoztak benne tízmillió forintos
nagyságrendű kárt a szélsőjobboldali tüntetők. Mivel az emlékmű alatt található
sírokat a Szabadság téri mélygarázs építésekor, 2002-ben áthelyezték, az
ügydöntő népszavazással kapcsolatban megfogalmazott igény is csupán a 15 méter
magas obeliszk áthelyezésére vonatkozhat. Ehhez viszont a parlamentnek hatályon
kívül kell helyeznie a szobornak jogszabályi hátteret biztosító 1945. évi IX.
törvényt. Itt azonban nem ér véget a történet: a népszavazást támogatók további
célja a korábbi, kultikus hangulatú környezet helyreállítása, a
Trianon-szoborcsoport és az országzászló visszahelyezése.
Patrubány Miklós
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke „égi jelet” lát abban, hogy a Deport ’56
által kezdeményezett aláírásgyűjtési akciót éppen december 5-én - a korábbi
sikertelen népszavazás évfordulóján - hagyta jóvá az Országos Választási
Bizottság. És ha már Trianon, akkor szerinte Románia uniós csatlakozásával
sajnos nem oldódott meg a békediktátum következtében elcsatolt területek
problémája - állítja az elnök, aki továbbra is fenntartja az erdélyi
magyarsággal kapcsolatos céljaikat. „Aki azt hiszi, hogy az EU bármire is
rákényszerítheti Romániát, az nagyon téved. Románia, mint az unió hetedik
legnépesebb országa, úgy meg fogja táncoltatni Európát, hogy még a napot is
megemlegetik, amelyen felvették” - fogalmazta meg a Heteknek baljós várakozását
az elnök, aki szerint a csatlakozás egyáltalán nem jelenti a romániai magyar
kisebbség helyzetének javulását. E probléma megoldását Patrubány csak egy
„hosszú átalakulási folyamat részeként” tudja elképzelni, de szerinte az sem
zárható ki, hogy „az erdélyi magyarság hamarabb elfogy, semmint hogy jogait
kivívná”.