A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2004-es határozata értelmében már
transzszexuális sportolók is indulhatnak majd a pekingi olimpián.
A nemet váltott sportolók ügye először 3 évvel ezelőtt került az olimpiai
tanács elé, de a kérdést egy időre félretették, miután a bizottság tagjai nem
tudtak megegyezni az ügyben, vajon a férfiből nővé váló atléták élveznek-e
sportszerűtlen előnyöket, vagy fordítva. A NOB orvosszakértői állítják: a nemi
átalakító műveleteket követően, az erőteljes hormonterápia nyomán csökken a
férfiből nőivé lett szervezet saját tesztoszteronszintje, s a férfijelleg
eltűnésével együtt jár az izomzatcsökkenés is. Ez azonban mind szakmai, mind
laikus körökben erős kételyeket ébreszt.
A legújabb orvosi bizonyítékok ismeretében a NOB végül megszavazta, hogy
megnyitja a játékokat a transzszexuálisok előtt, a mindkét irányban nemet
váltott sportolókra vonatkozóan. „Tiszteletben tartjuk az emberi jogokat, nem
vagyunk diszkriminatívak. Ez a probléma minden sportágat érinthet. Eddig nem
hoztunk olyan szabályt, ami ezt kezelte volna, úgyhogy itt volt az ideje lépni”
- nyilatkozta Patrick Schamasch, a NOB orvosi bizottságának vezetője. Mint
kiderült, már az athéni olimpián is lehetséges volt a „kétes nemű” sportolók
nevezése, ám ezzel senki nem élt.
Az olimpiai bizottság három elvárást támaszt az érintett sportolók
vonatkozásában. Először is az átoperálás minden stádiumának befejezettnek kell
lennie, másodszor a sportolónak be kell mutatnia minden lehetséges hivatalos
szakértői igazolást a nemváltoztatásról, végül az aktív versenyzés csak két
évvel a hormonkezelés befejezése után képzelhető el.
Mi is tulajdonképpen a transzszexualizmus? Mind a TransSexual Online
meghatározója, mind a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a transzszexualizmust
betegségként kezeli, amelyben a beteg testi neme és pszichoszexuális neme
egymásnak ellentmond. A „beteg” más neműnek érzi magát, mint amilyen a teste, és
ez az állapot tartósan lelki kínokat okoz neki. Ezt a vívódást több esetben
bonyolult operáció követi, mely során átalakítják az illetőt. Szakemberek
szerint ez az esetek túlnyomó többségében nem oldja meg a lelki szenvedést, sőt
kiemelten magas az ilyen műtéten átesett páciensek öngyilkossági rátája.
Krieger átváltozása előtt és után
Az olimpiák történetében előfordultak már nem hivatalos transzvesztita
részvételek (ami nem azonos a transzszexualitással), ilyen volt például az
1932-es olimpia 100 méteres női bajnoka, Stella Walsh, akiről csupán 1980-ban
bekövetkezett halála után derült ki férfiassága. A legmegdöbbentőbb eset talán
az egykori keletnémet súlylökőé, Heidi Kriegeré, aki 13 évesen kezdett
atletizálni, bájos arcú fiatal lányként. Az évek során azonban annyi
férfihormont injekcióztak bele, hogy az 1986-os Európa-bajnok a kilencvenes
években férfivá operáltatta magát, megnősült, s jelenleg Andreas Kriegerként él.
Egy volt sportolótársát, Ute Krausét vette feleségül, aki egy kamasz lányt
hozott a „házasságba”. Az újdonsült apa elmagyarázta fogadott lányának, hogy
mivel kamaszként még ő is lány volt, szívesen segít neki a különféle serdülőkori
problémák leküzdésében. (Hetek/Origo)