A Szolnokhoz közeli Rákóczifalva nem csak macimúzeumáról vagy kuruc
hagyományőrzéséről híres: a település épül-szépül, önkormányzata kiszolgál,
lakosai elégedettek, civilszférája pezseg. Hagyományos agrártelepülésként nem
lennének fényes kilátásai, így jóformán mindenki, aki él és mozog, saját
szakterületén pályázatot ír, regionális társulások létrehozásán fáradozik.
Településfejlesztés, foglalkoztatás, idegenforgalom, szociális ellátás -
megannyi kiemelt finanszírozási terület, melynek költségvetését jórészt a
pályázati úton nyert pénzek fedezik. A prosperitás titka egyszerű: politika
helyett menedzserszemlélet és szakmaiság uralkodik minden téren.
Tóth Lajos polgármester
Fotó: Vörös Szilárd
„Eredetileg Szolnokon éltem. Pár éve feladtam az ötvenhárom négyzetméteres
panellakásomat, és kiköltöztem Rákóczifalvára. Ott ugyanis odafigyelnek egymásra
az emberek. Az önkormányzat például minden középületet akadálymentesített - én,
aki kerekes székkel közlekedem, így végre mindent önállóan el tudok intézni” -
mondta el Nász Margit érdekvédelmi aktivista a Parlamentben egy rendezvényen, az
ajtófélfánál. Ha akart, sem tudott volna beljebb menni az emelvényig, mivel a
díszterem máig nincs akadálymentesítve.
Aki azt gondolná, hogy Rákóczifalván átlagon felüli a mozgássérültek aránya,
téved: a hatezer lakosú településen mindössze három tolószékes ember él, de ők
mindenhova bejutnak, a piactól a közhivatalokig.
Vonz
A helybéliek elmondása szerint ez csak egyik vetülete annak a rendkívül
befogadó, szolidáris szemléletnek, amely miatt jó itt élni. Olyannyira, hogy még
a belpolitikai cirkuszok sem tudják az életüket megkeseríteni - náluk az
októberi önkormányzati választások is csendben zajlottak le. „A választásokat
megelőzően leültem a településen működő öt párt vezetőjével megbeszélni a
kampányidőszak teendőit” - meséli a másodjára is megválasztott független
polgármester, Tóth Lajos. Mint mondja, először kissé bizalmatlan volt a légkör,
aztán kétórás eszmecsere után a felek szinte barátokként álltak fel az
asztaltól, megegyezve abban, hogy ki hova teszi ki a plakátját, és mindenki
egyformán kapott teret a helyi újság hasábjain.
Gondozott utcácskák vezetnek a főtérhez, amelynek közelében Nász Margit fogad
tágas otthonában: „Nagyon sokan költöznek ki ide Szolnokról is, innen viszont
nem jellemző az elvándorlás” - mondja. Tény, hogy a hangulatos településen
bölcsőde, óvoda, iskola, egész nyáron át tartó táboroztatás működik, a
kulturális és szolgáltatói szféra pezseg, ami nem csupán itt tartja, de képes
ide is vonzani a fiatalokat, családokat. Olyannyira, hogy Rákóczifalva nemsokára
városi rangra emelkedhet. Saját rádió-, tévéadója van, pályázati pénzből nemrég
újították fel a helyi sportcsarnokot, a közeli városból is ide járnak át a
fiatalok, többek között az amerikaifutball-mérkőzésekre.
Rákóczi- emléknap Rákóczifalván
Szolgáltat
„Szerintem az a lényeg, hogy nem politikai, hanem szakmai alapon kerültek az
emberek különféle döntési pozíciókba, és jól tudnak együttműködni - mondja Nász
Margit, amit a Művelődési Ház igazgatója is megerősít. - A polgármesterünk uniós
szakközgazdász, neki köszönhetően az egész hivatalban egy innovatív,
problémamegoldó, afféle menedzserszemlélet érvényesül. Járja a világot,
kiterjedt kapcsolatrendszerünk van. Az önkormányzati dolgozók fiatalok, jól
képzettek, és feleannyian vannak, mint más hivatalokban, ugyanakkor minden követ
megmozgatnak azért, hogy segítsenek az embereknek: szolgáltatnak.” Rengeteg
közfeladatot átvállalnak a helyi civil szerveződések is. „Egyes funkciók,
szolgáltatások ellátását sokkal hatékonyabban végzik a jól működő
civilszervezetek, mint a hatóságok - véli a polgármester. - Mi együttműködünk
velük, támogatjuk őket, s ezáltal a saját feladatainkat és költségeinket is
jelentősen csökkentjük.”
Az önkormányzat elsődleges hangsúlyt fektet a szociális problémák megoldására,
kiterjedt ellátórendszer működik a településen, így kezdettől fogva sikerült
megakadályozniuk a mélyszegénység kialakulását. A vályogházak helyett újakat
építettek, falugondnokság jár ki a rászorulókat segíteni, sőt Rákóczifalva lett
mára a kistérségi támogató szolgálat központja. Helyben viszonylag kevés
munkahely adódik, ezért rengetegen ingáznak. Viszont pályázati segítséggel
bővülnek a helyi szolgáltatások, s a közmunkaprogramok során megújult az utcák
és épületek arculata.
Fejleszt
Apropó pályázatok. Rákóczifalva pályázatírásra szakosodott településnek is
nevezhető, számítógép-ellátottsága, infrastruktúrája kiemelkedő. Az itt élők
szerint senkinek a javaslata nem vész kárba, minden fillért megpályáznak. Az
önkormányzat tavalyi 800 milliós költségvetéséből 250 milliót a pályázati pénzek
adtak, amit nagyrészt településfejlesztésbe, idegenforgalomba, foglalkoztatásba,
szociálpolitikába fektetnek. „A kistérségünkben minden település pályázik -
mondja Tóth Lajos. - Nyilván vannak az országban politikailag preferált
önkormányzatok, akik nagyobb eséllyel és nagyobb pénzeket nyernek. Ám
meggyőződésem, hogy politikai hátszél nélkül, megfelelő szakmaisággal is képes
valaki 20-60 százalékos eséllyel úgy megcsinálni a pályázatokat, hogy nyerjen is
velük.” Rákóczifalva egy régiós társulás élén nemrég nyert el egy két évre
szóló, 49 milliós HEFOT-pályázatot is, amelynek révén kistérségi képzési
központtá vált - Szolnokot is megelőzve. A tiszai árterek rehabilitációjára épül
az a térségi gazdasági fejlesztési program, amelynek keretén belül idén
nehézgépkezelő és falusi vendégfogadásra felkészítő tanfolyamok is indulnak
Rákóczifalván.
Hazafelé elmerengünk a dolgok állásán: lehet, hogy a szabadság levegőjét az
adja, hogy bizonyos nagyságrend alatt a nagypolitika is élni hagy?
Fotó: V. Sz.