Bár nehezen érthető, hogy a semleges állam semleges tévéje miért kötődik egy
konkrét felekezet ceremóniájához, mindez feledhető lenne, ha műsorstruktúrájában
valamennyi egyház előtt nyitva állna a megjelenés lehetősége. Hiszen a
vallásszabadságról szóló törvény kimondja, hogy „az egyházakat azonos jogok
illetik”, továbbá „a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés terjesztése a
tömegtájékoztatási eszközök útján is történhet”. A tények ezzel szemben azt
mutatják, hogy három tradicionális keresztény, illetve a zsidó felekezet
műsorait leszámítva a Magyarországon bejegyzett vallási közösségek csupán
véletlenszerűen, vagy egyáltalán nem kerülhetnek képernyőre a közszolgálati
tévékben. Cselényi ezt úgy fogalmazta meg a Heteknek, hogy a „történelmi
egyházakkal sikerült állandó és tartalmas viszonyt” kialakítaniuk, de persze
„rendszeresen válogatnak a különböző egyházak istentiszteletei, miséi vagy
szertartásai közül is”.
A Magyar Televízió a rendszerváltás óta nyolc egyházzal kötött együttműködési
megállapodást, melyek szakértőket delegálhatnak a Vallási és Egyházi Műsorok
Szerkesztőségébe, illetve javaslatot tehetnek az említett szerkesztőség
vezetőjének személyét illetően. A nyolc egyház műsorainak elkészítéséhez
szükséges anyagi és egyéb feltételeket, a nagyarányú költségcsökkentések
ellenére a közszolgálati médium biztosítja. Az e célra rendelt műsoridő - évente
12 ezer perc - 87,5 százaléka a katolikus, református és evangélikus egyház
között oszlik meg, a maradék 12,5 százalékon osztozhat a további öt szerződéses
egyház. A többi felekezet tehát csak meglepetésszerűen vagy úgy sem észlelhető
az adófizetők pénzéből működtetett csatornán. Megkeresésünkre kategorikus
elutasítás volt a köztévé illetékesének reakciója, aki a vallási műsorokra
költött adóforintokat egyenesen a titok kategóriájába sorolta.
Barlay Tamás, a Duna Televízió vallási műsorainak főszerkesztője arról
tájékoztatta lapunkat, hogy tudomása szerint nincs szerződésük egyetlen
felekezettel sem, valójában „saját lelkiismeretük mutat ebben irányt”, de
természetesen igyekeznek követni a magyar lakosság felekezeti megoszlását a
műsoridő elosztásánál. Ők évi 3100 percet biztosítanak elsősorban a
tradicionális egyházaknak, és ehhez jön még körülbelül 100 perc pápai áldás és
csíksomlyói búcsú. Pénzügyi vonatkozású kérdéseinkre Barlay MTV-s kollégájához
hasonlóan azt jelezte, hogy semmilyen információval nem szolgálhat.
Cselényi László
Ami a Magyar Rádiót illeti, Kondor Katalin egykori elnök beiktatása után
minden egyháznak felkínálta a lehetőséget a megjelenésre, és állítása szerint
azok hallhatóak ma is az éter hullámain, akik éltek jogaikkal, és sikerült
szerződést kötniük a rádió vezetésével. Ez jelenleg összesen 11 felekezetet
jelent, akik közül az úgynevezett „kisegyházak” csak kéthavonta jutnak
adásidőhöz. A vasárnapi istentisztelet-közvetítések fele a római katolikusoké, a
maradékon a többiek osztozkodnak. Vallási műsorra a közrádió évi 1200 percet
áldoz.
Nem az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) feladata annak ellenőrzése,
hogy a közszolgálati médiumokban milyen arányban oszlik meg a vallási műsorokra
szánt műsoridő a felekezetek között - állította lapunknak Vékony Éva, az ORTT
szóvivője. Elmondása szerint az ő feladatuk kimerül annyiban, hogy ajánlást
adjanak a „közműsor-szolgáltatók műsorszolgáltatási szabályzatainak
kidolgozásához”. Az egyházak érdeke, hogy együttműködést sürgessenek az adott
médiummal, a tévéknek pedig magánügye, hogy melyik egyházzal kötnek szerződést
és mennyi műsoridőt adnak számukra - tette hozzá a szóvivő.