Az év első napjait a gázártámogatási igénylések és a sokkoló februári
számlákról szóló mendemondák uralták, majd a tartósan enyhe időjárásnak
köszönhetően oldódni kezdett az össznépi szorongás.
Ekkor azonban jöttek az oroszok, és elzárták az olajcsapot. Pánikra mégsincs ok,
mert a nagy testvér jobban érdekelt a Barátság vezeték újbóli megnyitásában,
mint az olajra éhes európai országok.
Úgyhogy semmi gáz, lesz olaj - ígérik a hozzáértők. Energiapiaci körképünk.
Fotók: AP
Az elmúlt években szinte sokkolóan drágult világszerte az energia. Három év
alatt 20 dollárról 80-ra emelkedett a kőolaj ára, a tüzelőolajé pedig 200-ról
600 dollárra. A drágulást több tényező is befolyásolja, de leginkább a hosszú
távú szerződésekben rögzített árképlet határozza meg. A hozzánk érkező földgáz
árát az adriai-tengeri kikötői gázolaj átlagos tőzsdei árához kötik, ennek
mozgását követve, igazodva változik - tudtuk meg Hegedűs Miklóstól, a GKI
Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatójától. Hangsúlyozta, a földgáznak nincsen
konkrét piaci ára, hanem az ezt helyettesítő termékek, például a gázolaj,
illetve a fűtőolaj árához szabják. A drámai áremelkedések mögött a nagy
amerikai, holland, angol olajmultik profitéhsége is keresendő - tette hozzá az
igazgató. A világ minden nyersolaj-feldolgozó cége, legyen az az ExxonMobil, a
Shell vagy a BP, arra törekszik, hogy a kitermeléstől a benzinkútig az egész
vertikumot uralja - a maximális nyereség érdekében. A Gazprom nem tesz mást,
mint „kollégái” - szögezte le Hegedűs.