Fenyegető kardcsörtetés, abszurd újságírói túlzás, reálisan létező
forgatókönyv - eltérően kommentálták világszerte a londoni Sunday Times nagy
feltűnést keltett cikkét, amely január 8-án azt állította, hogy Izrael megelőző,
korlátozott erejű atomcsapásra készül Irán ellen. Három nappal korábban a
szintén angol nyelvű izraeli napilap, a Jerusalem Post jelentetett meg egy
hosszú tanulmányt az Irán elleni támadás lehetőségéről. A lapunk által
megkérdezett európai és izraeli diplomaták nem kívánták kommentálni a tervezett
támadásról szóló értesüléseket, de hangsúlyozták: a nemzetközi közösségnek
együttesen kell megoldást találnia a teheráni atomprogram miatt kialakult
válságra.
Fotók: AP
A londoni Sunday Times újévi első számának szalagcíme szerint „Izrael
atomcsapásra készül Irán ellen”. A brit lap katonai és diplomáciai forrásokból
úgy értesült, hogy Izrael titkos terveket készített arra, hogy taktikai
atomfegyverekkel támadja meg Irán urániumdúsító létesítményeit. A tervek szerint
egyetlen célzott támadással semmisítenék meg a három legfontosabb föld alatti
nukleáris létesítményt. A korlátozott atomcsapástól azt remélik, hogy a gyors,
elrettentő erejű akció megakadályozza az iráni válaszcsapást, és Izrael ezt a
támadást Amerika támogatása nélkül is végre tudja hajtani.
Lapunk megkérdezte a Budapesten tárgyaló Aharon Lesno Jaar izraeli külügyi
államtitkár-helyettest, aki nem kívánta kommentálni a brit lapértesüléseket. A
diplomata azonban hangsúlyozta, hogy Irán nemcsak Izrael, hanem az egész világ
számára olyan súlyos veszélyt jelent, amellyel szemben „közösen és határozottan”
kell fellépni. „Létezik egy ilyen koalíció” - hangsúlyozta Jaar, és ebben a
koalícióban az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett számítanak
Oroszországra és Kínára, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsában megszavazták a
Teherán elleni korlátozott szankciókat. Aharon Jaar szerint az Öböl-menti arab
országok - mint amilyen Katar is, amely a világszervezetben megszavazta az Irán
elleni határozatot - szintén érdekeltek a radikális teheráni rezsim
megfékezésében.
Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország budapesti nagykövete
sem helyeselne egy katonai fellépést Irán ellen. „Békés megoldásra kell
törekednünk, ezért ragaszkodni kell a jelenleg folyó tárgyalások fenntartásához.
A katonai eszközöket kizárjuk a lehetőségek közül, amelyekkel biztosítani kell
az iráni nukleáris program békés célokra történő felhasználását” - nyilatkozta
Peter Schiff német nagykövet.
A natanzi atomerőmű és a Buseri reaktor (alsó kép)
A Sunday Times több izraeli katonai forrásra hivatkozva azt állította, hogy
két izraeli légi hadosztály már azt gyakorolja, hogyan lehet felrobbantani az
iráni létesítményeket csökkentett hatóerejű, „bunkerromboló” nukleáris
bombákkal. „Egy ilyen támadás Hirosima és Nagaszaki amerikai bombázása óta az
első támadás lenne, amelyet atomfegyverrel hajtanak végre. Az izraeli bombák
hatóereje mintegy egy-tizenötöde a hirosimai bombának. A tervek szerint
hagyományos, lézerirányítású bombákkal »alagutat« nyitnának a célpontokban.
Ezután közvetlenül »mini-atombombákat« lőnének ki a natanzi, valamint két másik
- Teherántól délre fekvő - nukleáris létesítményre, amelyek mélyen a föld alatt
robbannak fel, csökkentve ezzel a radioaktív fertőzést” - idézi a brit lap az
izraeli tervet.
Az egyoldalú izraeli csapással kapcsolatos spekulációk tavaly év végén erősödtek
meg, bár az 1981-es iraki atomreaktor lebombázásának példájára hivatkozva
korábban is számoltak vele. Novemberben azonban Efraim Sné izraeli védelmi
miniszter-helyettes a Jerusalem Post kérdésére válaszolva elmondta, hogy az
ENSZ-szankciók „minden bizonnyal kudarcot vallanának és ezért Izraelnek »minden
áron« - még egy megelőző csapással is - meg kell akadályoznia azt, hogy Irán
nukleáris fegyverek birtokába kerüljön.” Azóta más vezető politikusok is
felszólaltak a témában, köztük Simon Peresz miniszterelnök-helyettes is, aki
nemrégiben kijelentette: „Iránt is le lehet győzni.”
Hetek-grafika
Decemberben Ehud Olmert miniszterelnök európai tárgyalásai során először
utalt arra, hogy Izrael képes nukleáris fegyverekkel is megvédenie magát. A
Sunday Times által a „világ legrosszabbul őrzött” titkának nevezett izraeli
atomarzenál létét közvetve elismerő „elszólás” és a most „kiszivárgott” katonai
tervek egyik célja a brit lap szerint Irán elrettentése, másrészt pedig
Washington meggyőzése arról, hogy az iraki nehézségek ellenére vállalnia kell a
felelősséget a teheráni nukleáris fenyegetés elhárítására.
Izrael szerint megengedhetetlen, hogy Irán atombombához jusson, mivel ezzel
teljesen megváltozna a közel-keleti stratégiai helyzet, és fennállna a veszélye
annak, hogy Teherán nukleáris fegyverekkel - radioaktív anyagot tartalmazó
„piszkos bombákkal” vagy akár harctéri atomtöltetekkel - lássa el az ellenőrzése
alatt álló terrorszervezeteket, köztük a libanoni Hezbollahot.
Mivel az idő vészesen fogy - a szakértők becslése szerint Irán már idén
átlépheti az urándúsításban visszafordíthatatlan helyzetet eredményező kritikus
pontot - , ezért Izrael abból indul ki, hogy akár egyedül is megakadályozza a
teheráni atomprogramot.
A Sunday Times szerint az izraeli katonai parancsnokok úgy vélik, hogy a
hagyományos eszközökkel végrehajtott csapások immár nem lennének elégségesek
ahhoz, hogy megsemmisítsék az egyre jobban védett létesítményeket. Ezek közül
többet legalább húsz méter vastag beton- és sziklaréteg véd. „Az atomtöltettel
felszerelt bunkerromboló rakétákat azonban csak abban az esetben vetnék be, ha a
hagyományos eszközökkel végzett támadás tervét kizárják, és az Egyesült Államok
nem lenne hajlandó részt venni a csapásban” - idéz a brit lap egy magas rangú
katonai forrást. A tudósok becslése szerint bár a bunkerromboló bombákból
felszabaduló radioaktív szennyeződést lehetséges korlátozni, így is több tonna
sugárzó anyag szabadulhat fel.
Az elemzők szerint Izraelnek fel kell készülnie arra, hogy Irán megtorol egy
ilyen csapást. Teherán bosszúja az izraeli támadással szemben a Nyugat felé való
olajszállítások megakadályozásától a zsidó célpontok elleni világméretű
terrortámadásokig terjedhet.
Sam Gardiner Pentagon-tanácsadó szerint Irán megpróbálhatná lezárni a
Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajfogyasztásának húsz százaléka
halad át, és számolni kell azzal is, hogy világméretű tiltakozási hullám
indulhat el, amelyek aláásnák az iszlám világ nyugatbarát részét.
A korlátozott nukleáris csapás mellett érvelők szerint viszont éppen az
atomfegyverek bevetése jelezné Irán számára, hogy teljes erejű második csapás
érheti, amennyiben nagy hatótávolságú rakétákkal veszi célba az izraeli
városokat.
(Az oldal összeállításában közreműködött Pátkai Mihály és Szikora Márton)
Forrás: MiddleEastFacts.org