Mégsem lehet akkora baj a hazai titkosszolgálatok körül, ha az ünnepek alatt
kirobbant botrányt mára ilyen mély hallgatásba tudták burkolni. Lapunk
értesülései szerint az MSZP Nemzetbiztonsági Munkacsoportja által év végén
vitára bocsátott dokumentum körüli torzsalkodás valójában Szekeres Imre
honvédelmi miniszter és a polgári szolgálatokat felügyelő Szilvássy György
kancelláriaminiszter hatalmi vitája.
Előkészítetlennek tartja a nemzetbiztonsági szolgálatok összevonásáról szóló
kormányzati döntést az MSZP Nemzetbiztonsági Munkacsoportja, amelynek az
Őszinteséget a nemzetbiztonságban is! című állásfoglalását a sajtóban
ismertették. A kormányzati döntés értelmében ugyanis ötről háromra kell
csökkenteni a magyar titkosszolgálatok számát. A munkacsoport szerint a hibás
döntés egyenes következménye volt, hogy a titkosszolgálat állománya és
apparátusa kritikus helyzetben - például az őszi események idején -
elbizonytalanodott, nem voltak kellőképpen hatékonyak a bűnmegelőzésben, a
bűnelkövetési szándék feltárásában, hiszen nem tudták előre jelezni, hogy
szélsőséges csoportok a kormányellenes demonstrációkat rendzavarásba fordítják.
A szocialista párton belül működő, több évtizedes tapasztalattal rendelkező
titkosszolgálati szakértőket tömörítő szervezet állásfoglalásában úgy
fogalmazott: a nemzetbiztonság területén igen könnyű az igazságot államtitkok
mögé rejteni. Különösen igaz ez akkor, amikor a napi politikai harcok elvonják a
pártvezetés figyelmét a nemzetbiztonság stratégiai kérdéseiről.
Általában nem szerencsés, hogy a sajtón keresztül hozzák nyilvánosságra a
szolgálatok átalakítására vonatkozó elképzeléseket - fogalmazott lapunknak Tóth
Károly, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának szocialista alelnöke. Így
ugyanis nehéz lesz kétharmados támogatottságot kicsikarni a törvény
módosításához. Kollégáival úgy érzékelik, hogy a kormány és a frakció közé
beékelődött néhány nyugdíjas titkosszolgálati tábornok, akik nem érdekeltek a
szolgálatok hatékony működésében. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint
az ügy kirobbantása mögött a szocialista honvédelmi miniszter, Szekeres Imre és
a polgári szolgálatokat felügyelő, a kormány erős embereként emlegetett
Szilvássy György hatalmi vitája áll. A honvédelmi miniszter mögötti katonai
lobbi számára elfogadhatatlan a katonai hírszerzés megszűnése, ezért a miniszter
helyett a munkacsoport konfrontál a kormánnyal. „Kialakult a kormányközeli
szakértők klikkje, akik szakmai kontroll nélkül adják a tanácsokat, gyakran így
manipulálva a döntéseket” - olvasható a szakbizottság állásfoglalásában.
Javaslatuk egyébiránt sürgeti a párhuzamosságok megszüntetését, ami túl azon,
hogy a költségek csökkenését eredményezné, javítaná a szolgálatok hatékonyságát
is. Magyarországon jelenleg éppen tíz szervezet foglalkozik terrorelhárítással…
Tóth Károly, a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista alelnöke Fotó: Somorjai
László
Az átalakítás szerepel a kormányprogramban is, de átalakítani csak akkor
lehet, ha abban meg tudunk állapodni az ellenzékkel. Nincs MSZP-s, fideszes meg
más szolgálat, csak szolgálat van - állítja az alelnök. Tóth Károly szerint nem
azért kell átalakítani a szolgálatokat, mert gond lenne munkájukkal, hanem
azért, mert megváltozott a világ, a hadseregek szerepe, megváltoztak nemzetközi
kapcsolataink. A kormány átalakítási indokai között szerepel a NATO- és az
európai uniós csatlakozás, az Egyesült Államok elleni 2001. szeptember 11-ei
terrortámadás utáni biztonsági helyzet, valamint a hadsereg szerepének
megváltozása.
Az állásfoglalásban szereplő két javaslat kapcsán úgy fogalmazott: „Abban
szerintem ma teljes egyetértés van, hogy a szakszolgálatnak önálló részlegnek
kell maradnia, mert munkájának a nagyobbik részét ma már nem a nemzetbiztonsági
szolgálat, hanem a rendőrség, a határőrség és más, a törvényben szabályozott
szervezetek igénye alapján végzi.” A többi szolgálat pedig vagy polgári és
katonai feladatok, vagy a hírszerzés és az elhárítás feladatai köré
szerveződhetne.
A javaslat szerint tárca nélküli miniszter vagy szakállamtitkár felügyelete alá
kell helyezni a szolgálatok irányítását, ám ennek törvénybe iktatása Tóth Károly
szerint beszűkítené a mindenkori vezetés mozgásterét. Állítása szerint, ha
valaki „külső körön” van, tehát nem hivatásos állományú, akkor úgy gondolja,
hogy sokkal jobb tanácsot tud adni. Az irányító miniszter dönti el azonban, hogy
szakmai kérdésekben kikre támaszkodik, és ez bizony okozhat zavarokat - tette
hozzá.
Simicskó István (KDNP) tökéletesen egyetért abban Tóth Károllyal, hogy nem
szerencsés a sajtón keresztüli üzengetés. A szolgálatokért felelős egykori
fideszes államtitkár lapunknak az ügy kapcsán úgy fogalmazott: előbb a kormány
berkein belül kell egyességre jutni, mert a sajtó útján csak magukat és a
szolgálatok munkáját járatják le a résztvevők. „Ha a szocialistáknak sikerül
megállapodni saját magukkal, az ellenzék kész tárgyalni az ügyben” - állítja
Simicskó.