Sólyom László államfő - Románia friss EU-tagsága kapcsán - újévi beszédében
kijelentette, hogy immár „egy közösséget alkot a magyar nemzet egésze”. Meglepő
módon azonban mégsem várjuk tárt karokkal a hozzánk érkező határon túli
magyarokat, hiszen a 2004-ben csatlakozott tagországok közül egyedül
Magyarország nem nyitotta meg teljesen munkaerőpiacát a január elsejével érkező
keleti szomszédok, Románia és Bulgária előtt.
Egyik hazai nagy párt sem támogatta a hazai munkaerő-piac teljes nyitását. A
Fidesz hozzáállása igazolni látszik Mikola István azon szavait, miszerint a
kettős állampolgárságról való népszavazás célja a Fidesz-uralom húszéves
bebetonozása lett volna, az érkező import szavazatok által. És úgy tűnik, hogy
az MSZP is csak megkötözött lábakkal tudott táncolni ebben az ügyben, hiszen a
2002-es választások idején még 23 millió románnal riogattak, és ellenezték a
kettős állampolgárságot is, mondván: az is az erdélyi magyarság áttelepülését
erősítené.
A magyar gazdaság érdekei nem támasztják alá az MSZP és a Fidesz álláspontját.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta lapunknak,
hogy számításaik szerint 30 ezer új munkavállaló beáramlása hozzávetőlegesen
egyszázalékos növekedést jelentene a bruttó hazai össztermékben (GDP). A kamara
elnöke szerint a fejlett országok egy bizonyos szint elérése után érdekeltek
abban, hogy minél több munkaerőt bevigyenek az országba. Az import munkaerő
többek között azért kedvező, mert nem az adott országnak kell felnevelni és
kitaníttatni az érkezőket. A fejlett országok annak ellenére vállalni szokták a
munkavállalók befogadását, hogy az esetenként kulturális és vallási
feszültségekhez vezethet: Németországban például a nehézségek ellenére is három
millió török él. Magyarország ilyen szempontból igen kedvező helyzetben van,
hiszen a határon túlról érkező magyarok azonos nyelvvel és kultúrával
rendelkeznek.
Többféle szempont összhangját igyekeztek megteremteni akkor, amikor meghozták
azt a döntést, hogy nem nyitják meg a teljes munkaerőpiacot - érvelt a Heteknek
igazuk mellett Kozma György (MSZP), a külügyi és határon túli magyarok
bizottságának alelnöke. Beszámolója szerint figyelembe vették az uniós
alapelveket, például a munkaerő szabad áramlását, de fontos szempontnak
tartották a határon túli magyarok szülőföldön maradását és a magyar munkaerőpiac
védelmét is.
A Fidesz megfeledkezve a határon túli magyarokért érzett aggódásáról úgy
döntött, hogy nem támogatják a teljes nyitást. Ezt leginkább a magyar gazdaság
szerintük igen rossz állapotával magyarázzák. Orbán Viktor már szeptemberben
azon véleményének adott hangot, hogy ha „a kormány olyan gazdaságpolitikát
folytat, amely a munkanélküliek számát növeli, akkor semmifajta külföldi
munkaerő beáramlása nem fogadható el, mert az további munkanélküliséget okozna”.
Igyekeztünk megérteni a Fidesz nehezen érthető álláspontját, de sajnos a
frakción belül nem akadt senki, aki magyarázatot adhatott volna felvetéseinkre.
Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője a Heteknek elmondta, hogy szerinte a jobboldali
párt cinikus kettős mércét alkalmaz, hiszen egyik oldalon a „szívük szakad” a
határon túliakért, míg a másik oldalon nem segítenek annyit sem, hogy
szorgalmaznák a munkához jutás lehetőségét azok számára, akiknek esetleg erre
nagy szükségük lenne.
A kormány ott nyitotta meg a munkaerőpiacot, ahol a kapott jelentések alapján
munkaerőhiány van. Így a textil-, élelmiszer-, építőipar és az egészségügy
területén lehet szabadon munkát vállalni - áll a Kormányszóvivői Iroda lapunknak
eljuttatott tájékoztatójában. A „vendégmunkások” eredetileg 140 engedélyezett
szakma közül választhattak volna, ám ez a szám végül az RMDSZ-nek köszönhetően
219-re bővült. Érdekessége, hogy hiányszakmákat alig tartalmaz, ugyanakkor tárt
karokkal várja a filozófusokat, meteorológusokat, geofizikusokat, írókat és
cirkuszművészeket is. A mezőgazdasági szakmák között csak a
gyógynövénytermesztők kapnak automatikusan munkavállalási engedélyt. Az orvosok,
fogorvosok szabadon jöhetnek - ez meglepetést is okozott, viszont a pedagógusok
nem kívánatosak, pedig belőlük igen nagy a túlkínálat az erdélyi magyarok közt.
És bár látszólag a határon belül is igen sok a tanár, bizonyos helyekre és
szakokra előfordul, hogy csak a határon túlról jelentkeznek.
Azt is a Kormányszóvivői Irodától tudjuk, hogy az ellenzéki pártok közül egyedül
az MDF képviseltette magát azon a találkozón, ahol a parlamenti erők egyeztettek
a kérdésről. A kabinet további lehetőséget biztosított a Fidesznek és a
KDNP-nek, hogy írásban fejtsék ki álláspontjukat, ám a Fidesz elnöke csak
formai, és nem tartalmi kritikát fogalmazott meg válaszlevelében: tehát nem
foglalt állást a munkaerőpiac megnyitásáról. A KDNP jelezte, hogy a feltételhez
kötött munkaerő-piaci nyitást támogatja.
Jó munkásember
Becslések szerint már három és félmillió román állampolgár dolgozik külföldön
és a Nyitott Társadalomért alapítvány szociológusai szerint 2007-ben a 18 és 59
év közötti román állampolgárok további tizenegy százaléka, azaz közel másfél
millió ember készül az utazásra. A célország azonban többnyire nem Magyarország,
a hazánkat korábban előnyben részesítő bánságiak és erdélyiek között sem. Sokkal
inkább Spanyolország és Olaszország, így máris kétmillió szakképzett munkaerő
hiányzik Romániából. A Tárki felmérései azt mutatják, hogy hazánkban 100-150
ezren vállalnának munkát Románia uniós csatlakozása után, azonban a
tapasztalatok szerint a tervezett migráció töredéke az, ami végül is
realizálódik.
Szedlárné Gáll Ibolya munkaerőpiaci elemző lapunknak elmondta, hogy helyszíni
tapasztalatai alapján azok többsége, akik hozzánk jönnének dolgozni, még a
vonatjegyét sem tudja kifizetni. Azok pedig, akik vállalkozásokban gondolkodnak,
inkább helyben várják az uniós pénzek felhasználásának lehetőségeit. Az általunk
megkérdezett erdélyi magyarok is inkább Dél- vagy Nyugat-Európát vennék célba a
magasabb bérek és az életszínvonal miatt is.
A gyakornokok és a szezonális munkások körében továbbra is marad a
kvótarendszer. Hivatalosan eddig évente nyolcezer szezonális munkás
tartózkodhatott hazánkban Románia területéről, de minisztériumi jelentés szerint
2006-ban senki nem élt hivatalosan ezzel a lehetőséggel (a legtöbb igénylést,
19-et 2003-ban adtak be). Az elemző szerint azonban a szezonális munkások száma
a valóságban elérheti a többszázezer főt is. Az illegális munkavállalók
többnyire turistaként érkeznek, és nem egy esetben embertelen körülmények között
tartják őket, padlásokon, fóliasátrakban, vagy deszkabódékban.
Fotók: Somorjai László
A Hetek által megkérdezett erdélyi magyar asszonyok elmondták, hogy azért
vállalják még így is a nehéz fizikai munkát, mert képzettség híján otthon is
csak alkalmi munkára van lehetőségük, és a román órabérek a koplalásra
elegendőek csupán. Érdekesség, hogy az erdélyi munkások nincsenek nagy
véleménnyel a magyar munkamorálról, és sok munkaadó nem véletlenül az igen jó
munkabírású szomszédokat választja, ha teheti. Mellettük szól továbbá, hogy
olyan munkát is elvállalnak, amit a „bennszülött” magyarok nem (pl.
gombatermesztés, kapálás) és megelégszenek 20-30 százalékkal kevesebb bérrel is.
Parragh László szerint a magyar gazdaság szempontjából nem elhanyagolható
szempont, hogy a fekete munka komoly GDP-növelő potenciál, akárcsak a
kábítószer-fogyasztás vagy a prostitúció.
A magyar munkaerőpiacot már eddig is igen átrendezte a külföldiek megjelenése.
Minisztériumi adatok szerint a fővárosban és Pest megyében bejelentett
munkaerőigények háromnegyedét külföldiek foglalkoztatása céljából jelentik a
munkáltatók. Ennek nagy része egyszerű betanított és segédmunkásokra
vonatkozott, és a román állampolgárságú munkavállalóknak kiadott engedélyek 70
százaléka is ezt a kört gyarapítja.