Pénzes László
Szegények és gazdagok
Egyszázaléknyi vagyon a fél világnak

A globális vagyon, illetve javak felét az emberiség 2 százaléka birtokolja.
A fenti megállapításnál csupán az a tény megrázóbb, hogy az emberiség fele mindössze a javak 1 százalékával rendelkezik.

A javak döntő többsége - közel 90 százaléka - Észak-Amerikában, Európában valamint Japánban, Észak-Koreában és Ausztráliában koncentrálódik. Annak ellenére, hogy a lakosság számát tekintve ezek a térségek lemaradnak olyan kontinensek mögött, mint Afrika vagy olyan országok mögött, mint Kína, India. A közelmúltban napvilágot látott, az ENSZ által készített átfogó gazdasági tanulmány szerint - mely a 2000-es év adataira hivatkozik - a világ globális vagyonának értéke 125 trillió dollár, ami átlagban, fejenként 20500 dollárt jelent. Az egyenlőtlenség az átlagos értéktől való radikális eltérésben érhető tetten. Amíg a birtokolt vagyon átlagos értéke például Japánban 181ezer, az USA-ban 144 ezer dollár, addig ugyanez Indonéziában mindössze 1400, Indiában csupán 1100 dollár. Bár az éves jövedelmek terén a különbség csekélyebb, a vagyon terén marad a szinte áthidalhatatlan szakadék. A tanulmány készítésénél a szakértők mint a vagyon meghatározóit, a következőket vették figyelembe: pénzügyi befektetések, mozgó tőke, kézzelfogható javak, például a termőföld vagy az épületek, valamint az adósságok. A kutatást végző szakértők definíciójában a vagyont a pénzügyi és fizikai javak összessége képezi, melyből levonásra kerülnek az adósságok. Ahhoz, hogy valaki a föld leggazdagabb 1 százalékának táborához tartozzon, 500 ezer dollár feletti vagyonnal kellett rendelkeznie. A leggazdagabb tíz százalékhoz tartozni már elegendő a 61 ezer dolláros vagyon is.
Mivel a kutatást hat évvel korábbi adatok alapján végezték, a szerzők leszögezik, hogy a végletek közti szakadék azóta tovább mélyült. „A vagyon voltaképpen a tőke birtoklását jelenti” - állítják a szakértők. „Bár a tőke csupán egy része a személyes forrásoknak, mégis vitathatatlan szerepe van a személyes jólét és a gazdasági növekedés megteremtésében.” Ebben a vonatkozásban pedig még szembetűnőbb a fejlődő országok huszonkettes csapdája. A fejletlen gazdaság következtében a pénzügyi szolgáltatásokat, hiteleket biztosító banki rendszerek is fejletlenek. Ezek hiányában pedig képtelenség áttörést, lendületet adni ezekben a térségekben a makrogazdaság és a személyes jólét számára. Mivel azonban a vagyon vonatkozásában az adósságoknak matematikailag is fontos szerepe van, előtérbe került egy furcsa paradoxon. Bár a fejlett világ polgárai tekinthetőek a legvagyonosabbaknak, a felhalmozott hiteleik miatt egyben ők a legszegényebbek is. Ennek ellenére természetesen jóval nagyobb mennyiségű javakkal rendelkeznek, mint a szegényebb országok nem eladósodott polgárai.
A kutatást az ENSZ Egyetemének Világgazdasági és Fejlődési Kutatóintézete jegyzi. Bár a múltban több hasonló tanulmány is készült, ez volt az első olyan, amely a föld minden országára kiterjedt.