Vígh Richárd
Farkasok völgye: Irak

December 7-én mutatták be a hazai mozikban is a nagy vihart kavart Farkasok völgye: Irak című török akciófilmet. A Serdar Akar és Sadullah Sentürk rendezők által jegyzett látványos mozi óriási siker lett Törökországban a februári bemutató óta. Hasonló a helyzet egyes nyugat-európai országokban is: Németországban eddig közel 250 ezren nézték meg a filmet, elsősorban török származású bevándorlók.

Ugyanakkor az alkotás meglehetősen nagy visszhangot keltett nemcsak a nyugati médiában, de már politikai szinten is. Németországban a film kapcsán kiújult a vita a sajtó- és szólásszabadságról. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök arra kérte a németeket, hogy „bojkottálják ezt a közönséges antiszemita és Nyugat-ellenes propagandafilmet”. A 8,3 millió dollárból elkészült egész estés mozi ugyanis valóban kendőzetlenül Amerika-, illetve Nyugat-ellenes, miközben az iszlám értékeit igen elfogult módon védelmezi.
Az amerikaiak és szövetségeseik által megszállt Irakban játszódó film alapjául egy valós esemény szolgált, ennek ellenére maga a történet kitalált. Beleszőttek viszont számos olyan elemet, amely az iraki háború és az azt követő amerikai megszállás alatt többé-kevésbé hasonlóan megtörtént, és a mai napig sérti a muzulmán öntudatot. Ilyenek például az Abu Garib börtönbeli fogolykínzások, vagy éppen egy esküvő megtámadása, mely jelenet a 2004. május 19-ei mukaradeebi mészárlásnak állít emléket.
A moziban ülve az európai néző úgy érzi, itt valahogy minden fordítva van, mint ahogy eddig megszoktuk: a törökök, a kurdok és az irakiak a jók, míg az amerikaiak, a zsidók és a keresztények állnak a rossz oldalon. Érdekes módon az amerikai katonákat játszó színészek szinte kivétel nélkül kigyúrt, Rambo-szerű figurák, egyik-másikuk mintha a megtestesült gonosz lenne: több helyen is a holokausztfilmek náci vallatótisztjeit idézik fel a nézőben. Nem mellesleg, legyek módjára hullanak a filmben, ami a hollywoodi alkotásokra kevésbé jellemző. Ezzel szemben a film legpozitívabb hőse egy hithű muzulmán sejk, aki a film közepén - akciófilmhez kissé méltatlan módon - többperces nagymonológot ad elő az iszlám pacifista vonalának propagálására. A rendezőktől mindvégig meglehetősen távol áll az objektivitás: a vásznon keresztül egyértelműen érezhető a Nyugat elleni uszítás és az antiszemitizmus is. A főgonoszt megtestesítő amerikai tiszt egyik barátja egy zsidó orvos, aki a börtönbeli rabok testéből operál ki szerveket, hogy azt később New York-i, londoni és Tel Aviv-i ügyfeleinek értékesítse. A félreértések elkerülése végett a szerveket tartalmazó hűtőládákon szinte kimerevített képen láthatjuk a célállomások neveit.
A hollywoodi trükkökkel teletűzdelt török akciófilm ellentmondásokban sem szűkölködik: a gonosz amerikai ellenséget végül legyőző török főhős például egy gyönyörű BMW terepjáróval furikázik Irak poros utcáin.