Bagyarik Cecília
Idegen méreg
Ultimátum a Rábát szennyező osztrák cégnek
A Rába habzása nyomán kirobbant botrány évek óta az egyetlen probléma, amely komoly feszültségeket okoz az osztrák-magyar viszonyban. A helyiek ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, míg Persányi Miklós miniszter úgy nyilatkozott lapunknak: elkerülhetetlen, hogy az ügy szóba ne kerüljön az uniós Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsának aktuális ülésén.
Fotó: nh.stg.huA máig vadregényes Rábát évtizedünk folyójának választották, és egy 2000-es kormányhatározat egy folyógazdálkodási mintaterv megvalósítására is kijelölte. A folyó sajnos nem a modellszerűen bemutatott törődés miatt került az elmúlt hetekben a címlapokra, hanem erőteljes habzása miatt, mely a beszámolók szerint 2001 óta látható jelenség. A szennyezés a határhoz közel lévő, a folyó osztrák szakaszán található jennersdorfi (Gyanafalva) és a távolabbi bőrgyárakból ered. A folyó habzása jelentős károkat okoz a térség idegenforgalmának, a különösen a Rábán korábban virágzó horgász- és vadvízi evezős turizmusnak. Egy nemrég készült tanulmány szerint a határtól számított húsz kilométeres folyószakaszon már nem élnek halak a vízben. Ezért a környezetvédelmi miniszter felkért egy akkreditált kutatócsoportot, hogy végezzen pontos méréseket. A kutatócsoport tagja, Keresztessy Katalin elmondta a Heteknek, hogy a napokban adták le jelentésüket, melyben többek között azt állapították meg, hogy a halpopuláció elvándorolt a szennyezett helyekről.
2006 elején úgy tűnt, hogy meg fog oldódni a szennyezés ügye, miután a kérdés uniós dimenziót kapott Olajos Péter (MDF) és Hegyi Gyula (MSZP) EP-képviselő határozott fellépése kapcsán. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan azonban az ügy ismét elült, így Persányi Miklós, a környezetvédelmi tárca minisztere december elején levelet küldött osztrák kollégájának, melyben közölte, hogy amennyiben nem szűnik meg a habzás, úgy Magyarország megvonja hozzájárulását a környezetszennyezésért felelős jennersdorfi bőrgyár korábban kiadott vízjogi engedélyétől. A miniszter elmondta a Heteknek, hogy az osztrákoknak december végéig kell ismertetniük akcióprogramjukat és nyilatkozniuk arról, hogy mennyi pénzt szánnak a megoldásra. Persányi Miklós tájékoztatása szerint elkerülhetetlen, hogy az unió december 18-án sorra kerülő környezetvédelmi ülésén szóba ne kerüljön a Rába ügye közte és osztrák kollégája között.
„Kemény húzás volt” - kommentálta lapunknak Labritz Béla szentgotthárdi képviselő, a legharcosabb helyi környezetvédő, hogy a környezetvédelmi miniszter ultimátumot intézett az osztrákok felé. A magyar környezetvédők helyi szinten is kapcsolatot tartanak az osztrák barátaikkal és horgászokkal, akiket állítólag a magyarokhoz hasonlóan igen bánt a kialakult helyzet. Labritz úr november elején Szentgotthárd polgármesterével, Viniczay Tiborral együtt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Rába habzása miatt. A rendőrség először megtagadta a nyomozást, mert a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott szakértői vélemény szerint a Rába szennyezettsége határérték alatti, és a folyó habzása csupán „esztétikailag zavaró”.
Katona Kálmán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke lapunknak elmondta, hogy jó lépésnek tartja a levél megírását, bár szerinte már legalább két éve meg kellett volna történnie ennek a lépésnek. A volt környezetvédelmi miniszter szerint azért húzódik évek óta az ügy, mert egyrészt „bonyolultnak tűnt”, másrészt „pipogyák voltunk”. A bizottsági elnök nem próbálta elrejteni saját szerepét az ügyben, mikor feltárta, hogy a miniszter ominózus levele azt követően fogant, hogy ő maga a helyszínen járt, és tudható volt, hogy a környezetvédelmi bizottság is tárgyalni fogja az ügyet.
