Sebestyén István
Jövőre új sztrájkok
Vasutas, tanár, közszolgálati, lemezlovas

A pedagógusok és a közszféra többi dolgozója mellett a vasutasok is sztrájkot terveznek a jövő év elejére, ha nem jutnak közös nevezőre a kormánnyal - értesült a Hetek. A felek bizakodóak, bár az érdekképviseletek követelései igencsak messze vannak a kormány „megszorító” elképzeléseitől.

Fotó: Vörös Szilárd

A Hetek értesülései szerint sztrájkkal kezdhetik az új évet a MÁV-nál. Gaskó István, a legnagyobb vasutas szakszervezet, a VDSZSZ vezetője megerősítette ezt, hozzátéve, hogy a bértárgyalásokat befolyásolja az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) és a kormány egyezkedésének eredménye. „Amennyiben az OÉT bérkövetelései 8-9 százalékon teljesülnek, akkor mi 12-13 százalékos emeléssel szeretnénk indulni jövőre, mivel igen nagy a lemaradásunk” - fogalmazott. Továbbá - mint mondta - terítéken van a kollektív szerződések módosítása is, amelyben a MÁV vezetése rögzítené az általános 40 órás munkahetet a jelenlegi 38-39 órással szemben. Ez utóbbi kérdésben december 31-éig kell megszületnie az egyezségnek, hiszen a jelenlegi kollektív szerződés akkor lejár. „Ha ez nem sikerül, akkor január elején valóban figyelmeztető, majd pedig általános sztrájkot hirdetünk” - mondta Gaskó. Bár a szakszervezeti vezető optimista, nehezen hihető, hogy a kormány zokszó nélkül elfogadná a vasutasok bérköveteléseit. Információink szerint ebben az esetben a szakszervezet „kemény” sztrájkra készül, és „rájátszana” a kormányellenes hangulatra.
A héten figyelmeztető sztrájkot szerveznek a pedagógusok is - legalábbis az egyik szakszervezetük. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) péntek reggelre hirdetett kétórás figyelmeztető munkabeszüntetést a közoktatási törvény módosítása miatt. A heti plusz két tanóra bevezetése ugyanis szerintük sérti „az egyenlő munkáért egyenlő munkabért” elvét. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította: nem alkotmányellenesek azok a rendelkezések, amelyek lehetőséget adnak a munkáltatónak, hogy a kötelezőnél több óraszám megtartását írja elő a pedagógusoknak. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke lapunknak azt is elmondta, hogy a változások miatt a túlórát vállaló pedagógusok fizetése 10-20 százalékkal csökkent az idei tanévben, és azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány a következő években 15-20 ezer pedagógus elbocsátásával számol. Hangsúlyozta: ha nem vezet sikerre a pénteki demonstráció, akkor hosszabb időtartamra hirdetik meg a sztrájkot.
A PDSZ felhívását több civilszervezet is támogatja, mint például a Gaskó István vezette Liga, a Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete, az orvos- és a gyógyszerészkamara, vagy éppen az oktatásügy szempontjából valószerűtlennek ható szervezet, a Magyar DJ-k Egyesülete. Lapzártánkig háromszáz iskola csatlakozott a felhíváshoz.
Nem ért egyet ugyanakkor a PDSZ-szel a Pedagógus Szakszervezet, a pedagógusok legnagyobb érdekképviseleti szervezete. Mint Varga László elnök kérdésünkre elmondta, szerintük a célkitűzések jók, a kivitelezés már kevésbé: a PDSZ-nek is inkább az egységes közszolgálati akcióhoz kellene csatlakoznia.
Erre egyébként február 21-én kerülhet sor, abban az esetben, ha az összes érdekelt szakszervezetet összefogó Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság január 31-éig nem jut dűlőre a kormánnyal. Szabó Endre, a Szakszervezeti Egyeztető Fórum elnöke ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, a tárgyalások döntően a bérekről szólnak. „Az érdekképviseletek célja, hogy a bérek megőrizzék reálértéküket, vagyis 9-10 százalékos emelést tartunk szükségesnek, miközben a kormány nulla százalékról beszél. Reméljük, hogy a kettő között valahol meg tudunk majd egyezni” - fogalmazott Szabó Endre.