Hetek X. évfolyam, 49. szám, 2006. december 07.

Megszavazta az Országgyűlés a jövő évi költségvetés főbb számait - innentől kezdve tehát már csak részletkérdésekben várható módosítás. Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint inkább tűzoltásról, sok esetben kapkodásról van szó, s nem átgondolt jövőképpel rendelkező büdzsé került a parlamentbe.

A Pénzügyminisztérium szerint 2007-ben alig több mint két százalékkal nő csak a gazdaság, 25 280 milliárd forint lehet a bruttó hazai össztermék (GDP), az ideinél jóval magasabb, hat százalékot meghaladó lehet az infláció mértéke, és várhatóan négy százalékkal csökkennek a reálbérek. A központi költségvetés jövőre 6669 milliárd forint bevétel mellett 8325 milliárd kiadással kalkulál. Az egyes minisztériumok közel az idei kerettel számolhatnak jövőre is. Nagy változás az agrártárcánál lesz, ahol negyven milliárd forinttal kisebb a keretösszeg, de ez néhány uniós támogatás kikerülése miatt állt elő. Az év nyertese látszólag a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lesz, mivel 75 százalékkal nagyobb tétellel gazdálkodhat, ám ez is csupán technikai kérdés, hiszen valójában az autópálya-építésekre, illetve a MÁV tőkeemelésére szánt összeg adja a többletet.
Az államháztartási deficit elszaladása miatt, (az idén a GDP 10 százaléka) az úgynevezett Gyurcsány-csomagon belül ezermilliárd forinttal több adót, járulékot kell fizetnünk jövőre. Több elhíresült tételen kívül, mint a vizitdíj vagy a tandíj, mélyen a pénztárcákba kell nyúlni a rezsiköltségek, a tömegközlekedés drágulása miatt is. A tapasztalat szerint a nyár végi áfakulcs-módosítást (amely százmilliárdos tétel) egy az egyben a lakosságra hárították a vállalkozók. A megszorításokból egyértelműen a lakosságnak kell kivennie a nagyobb részt. Amíg a vállalkozói szférának 460 milliárddal kell több adót fizetnie, a lakosságnak közel 600 milliárd értékben nőnek a terhei. A reálbércsökkenés miatt éves szinten legalább kétheti fizetést (havi mintegy négyezer forintot) vesz ki az átlagember pénztárcájából a megszorító csomag. A vállalkozásokat is sok ág húzza majd: az evakulcs emelése 60 milliárdot, a szolidaritási adó 120, a jövedéki adó emelése 56 milliárdot, a tb-járulék emelése további 250 milliárd forint plusz kiadást okoz a vállalkozásoknak. Felmérések szerint a kisebb, főként hazai kézben levő cégeknek okoznak gondot az adóterhek, tömeges csődhullám azonban nem várható. Többen inkább a fekete gazdaság felé mozdulnak el a túlélés reményében.
A Heteknek nyilatkozó szakértők nem túlzottan elégedettek a költségvetést illetően, mert számos bizonytalansági tényező van a büdzsében, leginkább az, hogy nem látható, megéri-e az áldozatvállalás.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), elnöke kérdésünkre kifejtette, az lenne megnyugtató, ha látnánk, hogy a kormány érdemben kívánja átalakítani a nagy elosztórendszereket, ha biztosan tudhatnánk, hogy a most kezdődött megszorítási korszak végén nem kanyarodunk vissza ugyanide. Mindenképpen el kellene kerülni ugyanis - tette hozzá -, hogy a megszorítások mellől elmaradjanak a reformok, és változatlan maradjon az állami kiadások szerkezete, mert ez újratermelné a deficitet, és újabb megszorításra lenne szükség.

Barcza György, az ING Bank makroelemzője szerint is komoly kérdés, hogy az adóe-meléseket hosszabb távon felváltják-e az állami kiadáscsökkentések. Sokszor láttuk már - fejtette ki kérdésünkre -, és most is meg van az esélye, hogy a választásokhoz közeledve felhagy a kormány a reformtervekkel, és lazít a szigoron. Ha ez újra bekövetkezne, cseberből vederbe jutnánk.

Bod Péter Ákos, a Corvinus Egyetem Gazdaságpolitikai Tanszékének vezetője szerint a jövő évi költségvetésből nem sok következtethető ki a jövőre nézve. Nincsenek arra vonatkozó intézkedések, hogy valóban elindulnának a reformok, és az sem világos, hogy ha el is indulnának, végigcsinálná-e őket a kormány. Ma valójában hit kérdése, hogy mit gondolunk 2007-ről. De valójában többről van szó: a következő négy évről, amikor döcögés, „félpangás” várható. A szomszédos országok gyorsabban fejlődnek majd nálunk, gyorsvonatok húznak majd el mellettünk, miközben mi átültünk egy vicinálisra. Van ülőhelyünk, és sínen vagyunk, de csak döcögünk.
Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője szerint is inkább tűzoltás, mintsem jól átgondolt munka a költségvetés. A Bokros-csomag idején a költségvetési szférán, tehát saját magán keresztül takarított meg annyi pénzt az állam, mint amennyit most összességében a megszorításokból összeszed. Valószínűleg azért folyamodott a kormány ehhez a drasztikus lépéshez, mert gyorsan, mondhatni azonnal kellett bevételekhez jutnia - vélekedik a közgazdász.
Az érthető, hogy a választás előtti másfél évben nem állt elő a kormány reformjavaslatokkal - mondta Németh -, az viszont elszomorító, hogy ez idő alatt nem készítette elő a reformokat. Így aztán nincsenek kidolgozott programok, jól láthatók a kapkodás jelei, így pedig nagyobb a kockázat a végrehajtásban.
Ennyire végig nem gondolt intézkedések talán még soha nem szerepeltek költségvetésben - szögezte le a Bod Péter Ákos. Meghatározták például az egészségügy finanszírozásának keretét, miközben még meg sem születtek az erre vonatkozó döntések, mint például a vizitdíjról szóló. Máig nincs meg a bevezetés technikai háttere sem, ezért csak csúszással tudják elindítani. Valójában csupán arra jó a költségvetés, hogy megment az összeomlástól, hogy megnyugodjanak a tőkepiacok.
Jól látszik, hogy sem a politikai elit, sem a társadalom nem készült fel a reformokra - mondta Parragh László. Elmaradtak az egyeztetések a szakmai szervezetekkel, nem sikerült elmagyarázni a társadalomnak a reformok szükségességét, mibenlétét, így nem kizárt, hogy demonstrációk, tüntetések kísérik majd a végrehajtást. Az érdemi párbeszéd minden esetben kulcsfontosságú, hiszen sok szövetségese lenne a kormánynak: a lakosság 99 százaléka ugyanis jobban működő országban szeretne élni.