Ezreket vezérelt Bejrút utcáira a Hezbollah, hogy a Fuad Szinióra vezette
kormányt megbuktassa. A résztvevők sátrakat állítottak fel a belvárosban, és
addig kívánják folytatni a tüntetéseket, amíg a kormány le nem mond. Sokan attól
tartanak, hogy a már amúgy is pattanásig feszült helyzeten csak rontanak a
„békésnek” tervezett megmozdulások, és véres összecsapások alakulhatnak ki.
Kormányváltó hangulat Bejrútban. Ismerős módszerek
Hezbollah-támogatók ezrei ütöttek tábort Bejrút központjában, hogy
megbénítsák Fuad Szinióra kormányának tevékenységét. A „sátorlakókat” a
katonaság és a rendőrség kordonokkal tartja távol a kormányzati épületektől. A
kampány december 1-jei nyitórendezvényén körülbelül nyolcszázezren vettek részt.
A tömeg a Hezbollah forradalmi és nacionalista dalait énekelte, zászlóikon és
plakátjaikon pedig ilyen feliratok álltak: „Büszkén, hangosan és hatalmat
követelve” vagy „Tiszta kormányt akarunk!”, de a „Halál Izraelre!” bekiabálások
sem maradtak el.
A terrorszervezet a tüntetést úgy próbálta bemutatni, hogy abban az egész
lakosság részt vesz - ezért a demonstrálókat arra buzdítja, hogy csak a
cédrusfás, piros-fehér sávos libanoni zászlót lengessék a megmozdulások során.
A Hezbollah vezetője, Hasszán Naszrallah azzal vádolta a kormányt, hogy
illegális, és nem felel meg a „belső elvárásoknak”, valamint semmilyen jelentős
eredményt sem ért el. Egy másik ellenzéki vezető, Michel Aoun pedig korruptnak
nevezte a kormányt.
A tüntetők az ország különböző pontjairól érkeztek a fővárosba. A harmincegy
éves Chic Gaafar például az ország déli részéről jött barátaival, és addig fog
Bejrútban maradni, amíg az szükséges, nem számít az sem, ha ez akár hónapokat is
jelent. A történelem szakos hallgató elmondta, hogy a tanulmányai miatt nem
aggódik, mivel véleménye szerint az ország számára sokkal fontosabb dolgokról
van szó.
A Hezbollah és szövetségesei a kabinethelyek egyharmadát követelik - ezt azonban
a kormány nem hajlandó teljesíteni, mivel a síita csoport vétójoghoz jutna
kulcskérdésekben.
A miniszterelnök úgy látja a helyzetet, hogy Libanon függetlensége és
demokratikus rendszere forog veszélyben. Szinióra a kampányt puccskísérletnek
nevezte, mely a szomszédos Szíria és szövetségese, Irán vezetésével zajlik,
továbbá elmondta, hogy a kormány mindaddig folytatni fogja tevékenységét, amíg
az alkotmányos intézmények, legfőképp a parlament támogatását élvezi. Egy drúz
parlamenti képviselő Szíriát és Iránt vádolta, hogy a demonstrációkkal valójában
a nemzetközi bíróság felállását akarják megakadályozni, amely Rafik al-Hariri
miniszterelnök meggyilkolását hivatott kivizsgálni.
Több ország is aggasztónak találja a Libanonban zajló eseményeket. Az Egyesült
Államok szerint Irán és Szíria által inspirált puccsról van szó. Nagy-Britannia
külügyminisztere elmondta, hogy a kormányt a libanoni emberek választották meg,
a nemzetközi közösség pedig az alkotmányos kormányt támogatja. Abdullah szaúdi
király, Olaszország és Franciaország is a Szinióra-kormány mellett foglalt
állást.
Közel-Kelet-szakértők Izraelben úgy vélik, a Hezbollah véres polgárháború nélkül
fogja átvenni a hatalmat Libanonban. Véleményük szerint a szunniták és a síiták
közötti egyre nagyobb mértékben tapasztalható feszültség jelen esetben a
politikai színtéren éleződik ki. Egyesek úgy látják, hogy a tömegmegmozdulások
hatására egyre kezelhetetlenebbé válhat a helyzet, és ez a kormány bukását
eredményezheti. Eyal Zisser Libanon- és Szíria-szakértő azonban azon az
állásponton van, hogy Szinióra hatalmon szeretne maradni, és a háborút is
szeretné elkerülni, ezért ő maga fogja Naszrallahot a kormányba hívni.
Izrael úgy véli, ha a kormány megbukik Libanonban, akkor az a nyári libanoni
háborút lezáró ENSZ-határozattal elért eredményeket fogja aláásni. A háború
lezártával egy nemzetközi békefenntartó haderő települt Dél-Libanonba, mely
Izrael számára mindenképp kedvező volt. Amennyiben a Hezbollah fogja
meghatározni a kormányt - még ha Szinióra meg is marad a posztján -, a kormány
és az ENSZ-alakulat közötti együttműködés valószínűleg megfeneklik. A katonai
hírszerzés úgy véli, hogy a Hezbollah a politikai válságot Izrael elleni
támadások indítására fogja kihasználni. Izrael fenyegetettségét támasztja alá az
a tény is, hogy a Szíriából történő fegyvercsempészés gőzerővel folytatódik. A
Jerusalem Post értesülése szerint az elmúlt négy hónap alatt Iránból és
Szíriából származó hosszú hatótávolságú rakétákat és fejlett tankelhárító
rakétákat csempésztek át a Hezbollahnak. Libanon déli részének újjáépítése iráni
pénzből zajlik, a Hezbollah harcosai pedig zavartalanul tudnak mozogni az
országban, sőt az ország déli részén található bunkereket és alagútrendszereket
is használják, a „zárt katonai övezetnek” minősített területeken pedig
kiképzőtáborok és fegyverraktárak üzemelnek.
Izraeli szakértők úgy vélik, hogy az európai csapatok nem fognak a térségben
maradni, ha a Hezbollah őket is célba veszi, ahogy ezt 1983-ban az amerikai és
francia haderőkkel meg is tette. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy
Izraelnek semmiképpen sem lenne szerencsés belefolynia a Libanonban zajló
eseményekbe, mivel ezzel csak a Szinióra-kormánynak okoznának kárt, és
Naszrallah malmára hajtanák a vizet.