Múlt pénteken lezárult XVI. Benedek pápa eddigi legrögösebb külföldi útja. A
példátlan biztonsági intézkedések mellett lebonyolított, négynapos törökországi
zarándoklat - sokak megkönnyebbülésére - hűvös, de mégsem ellenséges
fogadtatásban részesült. A katolikus egyházfő útját voltak, akik egyenesen
Canossa-járásnak nevezték, mivel a pápa kijelentette, hogy a keresztények és a
muzulmánok „egyazon Istent” tisztelnek, továbbá az isztambuli nagymecsetben
Mekka felé fordulva imádkozott a város főmuftijával.
A Szentszék már tavaly tervbe vette a törökországi zarándoklatot, hogy az
újonnan megválasztott egyházfő a kereszténység kis-ázsiai gyökerei előtt
tiszteleghessen, és tovább egyengesse elődje, II. János Pál egyik
leghangsúlyosabb törekvését, a keleti egyházak felé való katolikus közeledést.
(Bizánc és Róma. Hetek, 2006. december 1.) A török hatóságok azonban
megkövetelték, hogy a zarándoklat a fővárosba tett államközi látogatással is
kiegészüljön, arra kényszerítve ezzel a Vatikánt, hogy csaknem egy évre
elfektesse a zarándoklatot. Időközben pedig a regensburgi beszéd nyomán támadt
felháborodás csaknem meghiúsította az utat; Recep Tayyip Erdogan kormányfő
legalábbis megpróbálta lebeszélni XVI. Benedeket, akinek „nem tudja szavatolni a
biztonságát”.