Busa Viola
Szövetség a latrokkal
Bagdadi káosz és az Irak–Irán–Szíria-tengely

Az elmúlt hetek iraki mércével is példátlan erőszakhulláma után úgy tűnik, a közel-keleti országban a polgárháború kitörése nem távoli veszély, hanem véres realitás. A gyilkosságok, merényletek és emberrablások sorozata annak ellenére folytatódik, hogy Irakban van már állandó kormány, likvidálták Abu Muszab az-Zarkavit, és megszületett Szaddám Huszein elsőfokú ítélete is. Az ENSZ legújabb felmérése szerint az idei október különösen véres volt: a civil áldozatok száma meghaladta a háromezer-hétszázat.

Dzsalal Talabani iraki és Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök

A rossz előjelek már akkor megmutatkoztak, amikor november közepén Bagdadban a szunnita irányítás alatt álló felsőoktatási minisztériumból százötven embert raboltak el egyszerre, akik közül nyolcvan még mindig nem került elő. Alig két héttel később olyan merényletre került sor Bagdad Szadr City nevű síita nyomornegyedében, amilyenre 2003 óta nem volt példa. Negyedórás időközökben három autóba rejtett pokolgép robbant fel két zsúfolt piacon és egy forgalmas téren, több mint százhatvan halálos áldozatot és kétszázharminc-nál is több sérültet hagyva hátra. A módszer és a civil áldozatok célbavétele miatt sokan az al-Kaidára gyanakodnak, de köny-nyen lehet, hogy a szunnita lázadók bosszújáról van szó. A kétmillió lakosú síita Szadr City negyed, amely Muktada al-Szadr hírhedt Mahdi milíciájának otthona is egyben, a szunnita szélsőségesek gyakori célpontjává vált.
A pusztítás nyomán a kormány kijárási tilalmat rendelt el Bagdadban, és a repülőteret is lezárták. A válságos nap már amúgy is mozgalmasan indult: dél körül mintegy 30 terrorista háromórás ostrom alá vette az egészségügyi minisztériumot. Az egy órával később bekövetkező robbantások után pedig nem sokkal a síita milícia tagjai elkezdtek járőrözni a megtépázott városrészben, fennhangon átkozva a szunnitákat, kalasnyikovjaikkal vaktában lövöldözve a levegőbe. Bosszújukra nem kellett sokáig várni: hamarosan aknavetőkkel kezdték el lőni az Abu Hanifa mecsetet és más célpontokat a szunnita Adhamija negyedben. Másnap pedig újabb szunnita mecseteket vettek célba: négyet felgyújtottak, egyből pedig kirángattak az éppen imára öszszegyűlt szunniták közül hat hívőt, és élve elégették őket.

Tömeggyilkosság Bagdadban. A hármas robbantás egyik helyszíne

Az irányítás, úgy tűnik, kezd végleg kicsúszni mindenki kezéből: az iraki kormány láthatólag nem ura a helyzetnek, Amerika pedig egyre inkább kutyaszorítóba kerül. Ha Irakban totális polgárháború bontakozik ki, az egész térséget magával ránthatja egy mélyebb konfliktusba. A demokrácia közel-keleti exportjával kapcsolatos hangzatos tervek a jelenlegi helyzetben csúfos kudarcot szenvedhetnek. Az eredeti elképzelések szerint az iraki rezsimváltás hasonló folyamatokat indíthatott volna be Iránban és Szíriában is, és így, a terrorszervezetek két nagy szponzorának semlegesítésével megoldást hozhatott volna a palesztin-izraeli konfliktusban is. Washingtonban azonban az iraki kivonulási stratégia lehetőségeit vizsgáló kétpárti Baker Bizottság egyes források szerint meglepő elképzeléssel áll majd elő: közvetlen tárgyalásokat javasol majd Iránnal és Szíriával, ami azt jelenti, hogy Amerikának szóba kellene állnia két olyan rezsimmel, amelyeket a „lator országok” közé sorol.
Irak elnöke, a kurd Dzsalal Talabani Teheránba látogatott, hogy tárgyalásokat folytasson arról, Irán hogyan tudna segítséget nyújtani a vérontás megfékezéséhez. (lásd keretes cikkünket) Michael O’Hanlon, a Brookings Intézet szakértője szerint Irán egyre inkább úgy érzi, hogy kiütheti a nyeregből Amerikát a Közel-Keleten, és így rövidesen „a Perzsa-öböl nagyhatalmává válhat”.
A Pierre Dzsemájel libanoni miniszter meggyilkolásáról és a Hezbollah újbóli felfegyverzéséről érkező hírek is egyre inkább azt sugallják: Amerika kezéből nemcsak Irak kezd kicsúszni, hanem az egész térség. Nem véletlen, hogy a héten nagyszabású diplomáciai erőfeszítésekre került sor Washington részéről. Ugyanakkor kérdéses, hogy Irán és Szíria bevonása mennyit változtatna a helyzeten: bár Teherán befolyást tud gyakorolni az iraki síitákra, a jelenlegi válságos helyzetben egyelőre nem sokat tud tenni, Szíria pedig ugyan meg tudná erősíteni a határokon az ellenőrzést, de ez sem jelente nagy változást, hiszen Irak már amúgy is tele van fegyverekkel és harcosokkal. Amerika és a regionális hatalmak beavatkozásai ellenére jelenleg úgy tűnik, a megoldás az egymással harcoló iraki csoportok kezében marad.

Örömtáncot járó szunniták
Fotók: AP