Hajdú Sándor
Történelmi esély a magyaroknak
Két hónap múlva csatlakoznak a románok

Románia EU-csatlakozásáig csupán két hónap van hátra. A sajtó egyre többet ír a majdani következményekről: hol csalódásokról, rémhírekről, hol pedig a „jótevő” unióról szólnak a híradások. A határok eltűnése, a magyar-román stratégiai együttműködés a romániai magyarok alapvető érdeke - hangsúlyozta lapunknak Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Fotó: Somorjai L.

A hírek alapján a román lakosság nehezen tájékozódik az ígéretes lehetőségről, inkább félnek, mint örülnek. Többségük attól tart, hogy a csatlakozás után jóval nagyobb mértékben növekszik majd az élelmiszerek ára, mint annak idején Magyarországon. A rémhírek szerint januártól akár 50 százalékkal drágulhat a hús, a tej és a kenyér, ami - ha igaz - tényleg óriási terhet róhat az átlagpolgárra, aki a statisztikák szerint jövedelmének 40 százalékát költi élelmiszerre.
Az optimisták és a realisták sem az azonnali életszínvonal-emelkedésben bíznak: szerintük 2007-ben sem élnek majd jobban. A ma 65 ezer forintnak megfelelő, 1112 lejes átlagbér 15 százalékkal magasabb volt ugyan az egy évvel korábbinál, de az éves reálbérnövekedés mindössze 8 százaléknyi volt, ami messze alatta maradt az infláció szintjének.
A reményeket elsősorban az táplálja, hogy a 2005-ben realizált, egy főre jutó 3500 eurós nemzeti össztermék (GDP) a nyugati befektetők rohama folytán 2008-ra várhatóan 5450 euróra növekszik. Ezt a 6,2 százalékos növekedést egyébként az előrejelzések a következő két évre is valószínűsítik. Mára ugyanis már annyi a külföldi befektető Erdélyben és Romániában, hogy az országban krónikussá vált a munkaerőhiány. Csodáról azonban nem beszélhetünk, hiszen a 22 milliós népességből mindössze 4 milliónyi a munkavállaló, 3,5 millióan pedig már ma is Nyugaton dolgoznak.

Az uniós apparátusnak komoly fejtörést okozhat majd a - közelmúltban csatlakozott országok egyikénél sem ismeretlen - nagymértékű korrupció. A közelmúltban történt politikai „lebukásoknak” köszönhetően az erdélyi és román közvélemény a parlament tagjainak 70, az üzletembereknek pedig 61 százalékát tartja korruptnak a felmérések alapján. Erdélyben is elterjedt vélemény, hogy a rendszerváltozás során meggazdagodottak törvénytelenül szerezték vagyonukat.
Románia helyzete sem a román, sem a nemzetközi gazdasági szakemberek szerint nem reménytelen. Az ország hatalmas természeti, ásványi és munkaerőforrásokkal, ennek köszönhetően pedig befektetési és fejlesztési potenciállal rendelkezik. Emellett Erdély meseszép tájai turisztikai szempontból is könnyen értékesíthetők.
A határok eltűnéséről beszélt lapunknak Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke (képünkön). Markó szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. Hangsúlyozta, hogy Románia másfél hónap múlva az EU tagja lesz, ezért ahogy a természetben nincs, úgy a politikában is el fog tűnni a két ország közötti határ. „Bárki bármit gondoljon az autonómiáról, jó megoldásokat csak együtt lehet kialakítani” - állítja Markó Béla, aki nem tekinti minden problémára gyógyírnak a csatlakozást. „Európának ebben a régiójában sok kérdés vár még megoldásra, akár a demokrácia intézményeinek működéséről, akár ezen belül a többség és kisebbség viszonyáról van szó.”