Piros Péter
Érintetlen konkordátum
Önellátó egyházakat szeretnének

A júliusban felállított bizottság a Katolikus Egyház magyarországi finanszírozásáról szóló, 1997-ben aláírt megállapodást vizsgálta. A bizottság elnökének Tamás Pált, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatóját kérték fel; a tagok között pedig több katolikus szakember is helyet kapott. Bár a szakértői csoport tevékenységi körébe utalt ügyek egy részét éppen a vizsgált konkordátumban előírt vatikáni-magyar vegyes bizottságnak kellett volna ellátnia, ez a szervezet a most elkészült jelentés szerint „az utóbbi években nem működött” - bár feltámasztását kívánatosnak ítélték. A financiális problémák áttekintése után a jelentés konklúziója: hoszszú távon az államtól elkülönült egyházfinanszírozással lehet elejét venni a további súrlódásoknak.

Egyházi vezetők a miniszternél
Fotó: S. L.

Erről a bizottság egyik tagja, Wildmann János, teológus-közgazdász, az Egyházfórum című folyóirat főszerkesztője annyit mondott a Heteknek, hogy az egyházakat „fel kellene tőkésíteni”, azaz egy vagyonalapot létrehozni, mellyel később az adott egyház maga gazdálkodna. Ez a tőkésítés a szakember szerint az állam feladata lenne, tekintettel az állami kézbe vett, de később vissza nem adott egyházi ingatlanokra.
A jelentés az iskolafinanszírozás kérdését is kiemelten tárgyalja, külön kitérve a felekezeti különbségtételre. A szakemberek véleménye szerint egészen egyszerűen újra kellene szabályozni az oktatási szektort. Wildmann úgy látja: a mostani „átláthatatlan” iskolai támogatások helyett egyértelműbb és könnyebben áttekinthető eszközökkel kellene támogatni az egyházi oktatási intézményeket. „Jelenleg ugyanis körülbelül negyven tétel címén támogatják az iskolákat, melyeket a kutatás három hónapja alatt sem sikerült teljesen átlátnunk” - állítja a szakember, aki ehelyett egy olyan megoldást javasol, melyben az állam konkrét „fejkvótákkal” járulna hozzá az egyházi intézmények támogatásához. Az újabb pénzügyi támogatást igénylő beruházásokat pedig - folytatta a gondolatmenetet Wildmann - kizárólag az iskola finanszírozná.
A bizottság következtetéseinek többek között egy, az MTA Szociológiai Intézete által készített ezerfős reprezentatív felmérés szolgált alapul. Ebben az egyházak pártokkal való kapcsolatáról a következő eredmény született: „A megkérdezettek 36,5 százaléka vélte úgy, hogy az egyházak inkább jobboldali pártokkal rokonszenveznek, míg csupán 2,6 százalékuk gondolta ugyanezt a baloldaliakkal kapcsolatban.” Ezt támasztja alá az az adat is, amely szerint az Orbán-kormány idején az előző évekhez képest a vallási témák aránya megduplázódott a médiában.

A bizottság javaslata értelmében az egyházakkal kapcsolatos ügyeket a jövőben a Miniszterelnöki Hivatalon belül, államtitkári szinten kellene kezelni. Ennek indoka Wildmann szerint az, hogy azok általában több minisztériumot érintenek, és egy ilyen intézkedéssel sokkal átláthatóbbá válhatna az ügyintézés. „Jelenleg ugyanis nem egyszerű folyamat az egyes adatok átkérése egyik minisztériumból a másikba” - mondta, hozzátéve: a jelentés elkészítése közben arra lettek figyelmesek, hogy az egyik minisztérium dolgozója olyan adatokkal dolgozott, melyeket egy másik minisztériumból kellett volna átkérnie, ezt a lépést azonban kihagyta. „Talán tavalyi adatokkal dolgozott” - kommentálta jóhiszeműen az esetet a szakember.
Hiller István oktatási és kulturális miniszter (kis képünkön) a jelentést bemutató sajtótájékoztatón közölte, hogy annak megállapításait a kormány elé viszik, továbbá a vatikáni szerződéshez hasonló megállapodást terveznek kötni valamennyi tradicionális felekezettel.